A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei

2010. Feb 08., szerző:

Magyar Örökség Díjas Gyűjtemény

3950 Sárospatak, Rákóczi út 1.
Tel/fax: 47-311-057; mobil: 20/419 0914
E-mail: reftud@iif.hu
Honlap: www.patakarchiv.hu 
Hétvégén a 20/419 0914 telefonszám hívható!

Nyitva tartás:
Olvasóterem:
hétfő-csütörtök 9.00-16.30
raktári szolgáltatás: 9.00-14.30
péntek: 9.00-13.50
raktári szolgáltatás: 9.00-12.00

Levéltár:
hétfő-csütörtök 8.00-16.00
péntek  8.00-14.00

IDEGENFORGALOM
A könyvtár és a múzeum látogatása csak vezetéssel, óránként hétfő-szombat 9-től 17-ig (az utolsó csoport 16 órakor indul)
vasárnap 9-től 13-ig (az utolsó csoport 12 órakor indul).

Belépőjegy árak:

kedvezményes: 400 Ft(nyugdíjas, diák)
felnőtt: 600 Ft
ingyenes: 70 év felett

rss

Napi lelki táplálék

Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés. Préd 6,9

Préd 6

„...nem szállhat perbe az ember azzal, aki fölötte áll” (10). Testvérem, légy elégedett azzal, amivel az Úr megajándékozott téged. 

tovább

(58) „…ellenfeleddel elöljáró elé mégy…” (Lukács 12,54–59)

1. A példázat mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy az Úr visszajövetelének várása, az állandó készenlét, és az idők jeleinek „meglátása” (54–56) akkor lehetséges, ha megszabadultunk a nagy ellenségtől, aki a teljes élettől és az élet Urától elválasztott bennünket, hogy örökké a bűn, a betegség, a halál nyomorúságos, kárhozatos börtönében senyvedjünk. 

tovább

LUKÁCS 14,1–6 - Vasárnap

Hitem fontos részét képezi a vasárnap megszentelése. Isten ezzel a nappal lehetőséget teremt arra, hogy egy lélegzetvételnyi szünetet tartsak, regenerálódjak. 

tovább

2017. augusztus 18. péntek

Kicsoda Jézus Krisztus? – Az Isten fia, Ember fia

Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13)

Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. (Mt 16,16)

 

tovább

Tóth Árpád: A vén ligetben

A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,
S csendes volt a szivünk nagyon,
És mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.

tovább