Borsod-Gömöri Egyházmegye

2012. Jun 19., szerző:

Szőnyi Tamás esperes
Csernaburczky Ferenc egyházmegyei gondnok

Esperesi Hivatal
Székhely: 3574 Bőcs, Hősök tere 16.
Telefon/fax: +36-46-528-262
Honlap: http://bgrem.hu
E-mail: borsod-gomori.em@reformatus.hu

A Borsod-Gömöri Egyházmegye rövid története

A Borsodi egyházmegyénk történetéhez néhány gondolat: Az egyházmegye hivatalos létezését 1567-tõl számítjuk, amikor Hevessy Mihály, mint „pastor et senior Miskolciensis” írja alá Debrecenben az „articuli maiores”-t.

Debreceni Ember Pál Hevessy Mihályról úgy ír, mint aki már 1566-ban „elsõ” lelkipásztornak számíttatott. Dévai Bíró Mátyásról pedig tudjuk, hogy 1543-ban már Miskolcon szolgál külföldi tanulmányok után. Tehát az „elsõ” vonatkozhat Hevessyre, mint elõljáróra.

Egyházmegyénk az Egri püspöki megye területén feküdt, amely akkor 9 politikai vármegyére terjedt ki, 11 fõesperességre osztva, ebbõl 4 volt a következõ: Borsod, Abaújvár, Zemplén és Ung. A 4 fõesperességet, mint kész keretet átvette a tiszamelléki magyar reformátusság és megalkotta a maga négy seniorátusát.

A Gömör-Kishont-Tornai részen a lakosság nyelve és származása szerint a lutheri reformáció igen hamar elterjedt. 1548-tól a híres központi jelentõségû murányi várat protestáns érzelmû grófok és bárók irányítják, akik oltalomban is részesítik a protestáns lakosságot. 1564-65-ben Friedt Cyprián egy 25 pontból álló egyházi rendszabályt fogadtat el, s ezzel kimondja a lutheri irányú esperesség megalakulását, a helvét irányúaknak ekkor még meg volt a helyük. De 1594-ben ugyanitt Murányban összehívott zsinaton elfogadták a „Confessio Pentapolitina”-t, s ezzel megnyitották a szakadás felé vezetõ utat. 1596-tól már olyan „canonica visitatio”-s jegyzõkönyv áll rendelkezésre, amely azt bizonyítja, hogy 1596. május 8-án Tholnay Vince esperes és Ungvári András miskolczi papok a gömör-tornai egyházakat is megvizitálták, s ezzel megtörtént a befogadás.

1596-1657 között 121 anyaegyházközségrõl tudunk jegyzõkönyvek szerint, sok az affiliált egyház, ami vagy a lelkészhiánnyal vagy az anyagi szegénységgel magyarázható. 1711-ben 112 anyaegyház található. 1753-59-es jegyzõkönyvek 139 anyaegyházról számolnak be, köszönhetõen idõközbeni megerõsödésüknek.

Érdemes egy pillantást vetni arra a tényre, hogy a törökdúlás alatt elpusztult reformátussá lett falvaink újratelepítését úgy végeztette az egri érsek, hogy több mint 30 életerõs gyülekezetünket így veszítettük el. Innen érthetõ például a volt Dél-Borsodi illetve a mai Egervölgyi Egyházmegyénk területi beosztása és gyülekezeti megoszlása.

1799 nevezetes dátum a megye életében, mert a Budai Zsinat (1791) úgy határozott, hogy a túl nagy megyéket jobban átlátható, könnyebben kormányozható kisebbekre kell beosztani. A zsinat határozata mögött feltételezhetõ némi „oldódás”, könnyebbség, és nem kell már félni a „divide et vinces” elvnek az érvényesítésétõl. (Ez a jelszó sajnos 1947-tõl alaposan visszaköszön a történelemben.) 1799-ben tehát az Abaújvári vagy idõközben Kassavölgyinek nevezettbõl lett az Abaúji és a Tornai, a Borsod-Gömöri-Kishontiból Alsóborsod, Felsõborsod, Gömör, Zemplénibõl Alsózemplén és Ungfelsõzemplén (1850-ben Ung és Felsõzemplén különvált).

Az Alsóborsodi Egyházmegye 1799. szeptember 12-én tartotta alakuló közgyûlését Tiszakesziben. Elsõ esperese Vécsey Zsigmond mezõkeresztesi lelkipásztor lett. Az egyházmegyét 4 egyházi járásra osztották: miskolczi, igriczi, keresztesi és csáti.

Az 1938-as visszacsatolás eredményeként a magyarlakta területek visszakerülvén 1939-ben a Tiszáninneni Egyházkerület csaknem egészében visszakapta évszázados egyházmegyéit.

1945 után a Trianoni határok újraszabják az egyházmegyei határokat is.

1946-ban a Borsodi Egyházmegye határait átrajzolták Dr. Enyedy Andor püspök úr tervei szerint:

Alsóborsod: Eger, Mezõcsát, Mezõkövesd, Mezõkeresztes; esperese Dr. Filep Gusztáv, Mezõkeresztes,

Felsõborsod: Edelény, Putnok, Ózd, Bánvölgye; esperese Tóth János, Sajóvelezd,

Középborsod: Miskolc város és a vele közvetlenül határos települések; esperese Román Ernõ, Alsózsolca,

1950-51-ben tehát ez a 3 eredeti Borsodi egyházmegye és még Abaúj, Gönc központtal, ahol Farkas Elek volt az esperes.

Alsózemplén: Bodrogköz, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs vidéke; esperese Janka Péter, Nagyrozvágy.

1952-ben a Kerület megszüntetésével a „divide et vinces” elve újraszabta a megyehatárokat. Az „elv” érvényesítése következtében csaknem átláthatatlanokká lettek a megyei határok. 1952. június 30-án egyesült a három részre osztott Borsod. Esperese Nádházy Bertalan lett, Miskolc-Vasgyári lelkész, 1952-1956 között.

1952. július 1-én mégiscsak túl nagynak látszott Borsod, ezért a régi délborsodból leválasztották a mai Egervölygi Egyházmegyét, Hevesi Egyházmegye néven, 11 gyülekezet került át. De kapott a Hevesi Egyházmegye a Dunamelléktõl 1955-ben az Északpesti Egyházmegyétõl kettõt, 1952-ben ugyanebben az idõben ezt a megyét átsorolták a Dunamellékhez, majd 1957. január 1-né tért vissza a Tiszáninnenhez.

1953. július 2-án Debrecenben arról döntenek, hogy „egységesíteni” kell a Tiszavidék Tiszáninneni részét.

1954-ben Benkõ György, Fiedler István és Ráski Sándor elkészíti az új besorolást. Abaúj gyarapszik a Bódva völgyével, ami sohasem volt Abaúj, a régi felsõborsodi rész csinosodik, kárpótlásul kapunk délre néhány gyülekezetet Zemplénbõl, amelyek sohasem voltak alsóborsodi részek. 1955-ben még mindig van némi igazítani való.

1957. január 1-tõl tudomásom szerint nem történtek módosítások, hacsak 1-1 gyülekezet nem fordult egyéni kéréssel a Kerületi Közgyûléshez, vagy a Megyei Közgyûlésekhez átadás-átvétel kérésével.

2000-ben a Putnokon tartott egyházmegyei közgyûlésünkön döntöttünk arról, hogy az Egyházmegye nevét Borsod-Gömörre változtassuk, kifejezve ezzel is a határon túliakkal való összetartozásunkat, ugyanis Putnok és még 10 település a történelmi Gömör vármegyéhez tartozott. Az EU csatlakozást követõen a bánrévei határ percek alatt átjárhatóvá vált, így hála Istennek egyre többször van példa arra, hogy átjárnak egymáshoz szolgálni a határ menti gyülekezetek lelkipásztorai.

Gazda István
esperes

rss

Napi lelki táplálék

…amikor az egész nép megkeresztelkedése után Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég… Lk 3,21

3Móz 9

Az ároni áldozatnál vérrel kenték meg az oltárt (9). „A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.” 

tovább

(22) „Te vagy az én szeretett Fiam…” (Lukács 3,21–38)

Amikor Keresztelő János igehirdetését hallgatjuk, akkor Isten Lelke által összerezzenünk, és bűnbánatot tartva összeroskadunk. 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 17, 10-15 - Fogékonyság

A zavargások utána Szilászt és Pált biztonságba helyezik. Bérea zsidó közössége nyitottabban viselkedik, mint a keresztényellenes zsidó gyülekezet Thesszalonikában. 

tovább

2017. június 22. csütörtök

„Én nyomorult és szegény vagyok, de gondol rám az Úr. Te vagy segítségem és megmentőm, Istenem ne késlekedj!” (Zsoltárok 40,18)

tovább

Szabó Katalin: Hogyan?

....Bocsásd meg, hogy a szívem ilyen zavaros..
Mit tegyek? Kérlek, mondd!
Csak Te tudod a választ, 
az érzést, mi eláraszt..
Ami bennem van.. 
Te ismersz a legjobban..
Talán önző vagyok... 
Talán nem kellene várnom...
Talán ezt akarod...
megtanítani velem...
az igazi szeretetet...
Istenem, miért nem értelek?
Pedig a lelkembe helyezted..
S itt vagy Te is.. érzem...
Istenem, miért ilyen nehéz ez?

Sok a kérdés, lelkem elmélyül
a gondolatokban..
Keresem a válaszokat,
melyek talán bennem vannak,
de csak nézek befelé magamba...
Üresnek érzem agyamat...
Nem látom az utat, 
melyre lépnem kellene;
Uram, kérlek, mutasd meg nekem!

Hogyan kell szeretni..?
igazán.. szívből.. 
mint ahogyan egy csoda jön...
Hogyan tüntessem el az ént?
szeretnék örömöt látni mások szemén...
Lelkén.. enyhíteni fájdalmat..
mert sok van a világban...

tovább