Egervölgyi egyházmegye

2013. Jan 16., szerző:

Esperes: Szilágyi Zoltán
Cím: 3413 Cserépfalu, Kossuth u. 103.
Tel.: 49-423-175
E-mail: egervolgyiegyhazmegye@gmail.com 

Az egervölgyi egyházmegye rövid története


„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

egervolgy01w_448

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes

rss

Napi lelki táplálék

A sokaság egy szívvel és egy lélekkel figyelt arra, amit Fülöp mondott, mivel hallották és látták azokat a jeleket, amelyeket tett. ApCsel 8,6

2Móz 37

„A kerúbok szárnya ki volt terjesztve fölötte…” (9). A szövetségláda elkészült. A tetején kerúbok, Isten trónjának őrzői álltak, kiterjesztett szárnnyal. 

tovább

(4) „…szétszóródtak, elmentek, és hirdették az Igét.” (Apostolok cselekedetei 8,1–8)

István halála után a jeruzsálemi gyülekezetből elüldözték a görög nyelvű (hellenista) zsidókeresztyéneket, így a még megmaradt hat diakónust is. Az apostolok Jeruzsálemben maradhattak, hiszen ők mindennap a templomban tanítottak, szinte ott éltek, ezért úgy tekintettek rájuk, mint a zsidóság egy szigorúbb, hívőbb szárnyára.

tovább

ÁMÓSZ 3,1–8 - A nemesség kötelez!

Ismerős ez a szólás? Azt jelenti, hogy egy bizonyos társadalmi pozíció az annak megfelelő viselkedésformára kötelez.

tovább

2017. augusztus 7. hétfő

Kicsoda Jézus Krisztus? – Első

„Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó.” (Jel 1,17)

 

tovább

Gerzsenyi Sándor: Mindenki téged keres

Becsöngetett egy imbolygó alak.
TÉGED keresett, gondolom.
Tudják ezek, kitől remélhető
Néhány forintnyi irgalom.

tovább