Egervölgyi egyházmegye

2013. Jan 16., szerző:

Esperes: Szilágyi Zoltán
Cím: 3413 Cserépfalu, Kossuth u. 103.
Tel.: 49-423-175
E-mail: egervolgyiegyhazmegye@gmail.com 

Az egervölgyi egyházmegye rövid története


„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

egervolgy01w_448

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes

rss

Napi lelki táplálék

Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és naggyá tette a népet, amikor jövevények voltak Egyiptom földjén, és hatalmas karjával kivezette őket onnan. ApCsel 13,17

2Krón 4

„...befejezte Hírám azt a munkát, amelyet az Isten házában kellett készítenie Salamon király megbízásából...„ (11). 

tovább

(14) „…továbbmentek…” (Apostolok cselekedetei 13,13–22)

MENNI TOVÁBB!

– 1. Nem, ez nem egy bölcs tanács!

Nem arról van szó, amit a pozitív gondolkodás hívei hangsúlyoznak: – Semmi baj, megyünk tovább!

tovább

LUKÁCS 15,25–32 - Miként a való életben…

…úgy ebben a bibliai példázatban is láthatjuk a csendesek jelenlétét, akik akár a családban, akár a gyülekezetben mindig jelen vannak, és teszik a dolgukat. 

tovább

2017. augusztus 24. csütörtök

Kicsoda Jézus Krisztus? – Út

Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis én általam. (Jn 14,6)

tovább

Lukátsi Vilma: Még hull a mag...

- Még nincs vége, még egyre hull a mag,

A gigászi kéz még egyre szórja,

A nagy példázat még nem vált multtá,

Mert még nem jött el a számadója,

A magvető még egyre szórja...

 

tovább