Egervölgyi egyházmegye

Gordos Attila esperes
Tóth József egyházmegyei gondnok     

Esperesi Hivatal:
Cím: 61 Egerlövő, Ady Endre út 2.
Tel./Fax: +36 49 339 018  vagy 06-30/637-3476 
E-mail: refegervolgy@gmail.com

 
Az egervölgyi egyházmegye rövid története

„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes