Egervölgyi egyházmegye

2013. Jan 16., szerző:

Esperes: Szilágyi Zoltán
Cím: 3413 Cserépfalu, Kossuth u. 103.
Tel.: 49-423-175
E-mail: egervolgyiegyhazmegye@gmail.com 

Az egervölgyi egyházmegye rövid története


„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

egervolgy01w_448

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes

rss

Napi lelki táplálék

Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét, és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek URának követe ő! Mal 2,7

Mal 2,1–9

Isten megkötötte népével az „...élet és békesség...” szövetségét (5) és egyben a „papokra” bízta, hogy a „Seregek Urának követeiként” vezessék népét. 

tovább

(7) „Viszont az igaz Lótot megszabadította…” (2Péter 2)

Ez a fejezet, mint Júdás levele, az ún. „szabados” tévtanítók ellen íródott, akik megjelentek a keresztény gyülekezetben, nagy veszélyt okozva ezzel.

tovább

ESZTER 5,9-14 - A kulisszák mögött

Látszólag minden Hámán tervei szerint alakul. Felfuvalkodottsága már odáig fajul, hogy felállíttat egy akasztófát, amin Mordokaj felakasztásával akar példát statuálni. 

tovább

2017. október 15. vasárnap

„Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.” (1Kor 3:16-17)

 

 

tovább

Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel

Egy kis melegség kéne még 
a gyorsan tűnő nyári fényből, 
a lelkem borzadva fél a közelgő 
tél zord hidegétől.

Egy kis gyöngédség kéne még, 
felvidító, igazi jóság, 
hiszen élni kell akkor is, 
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.

tovább