Egervölgyi egyházmegye

2013. Jan 16., szerző:

Esperes: Szilágyi Zoltán
Cím: 3413 Cserépfalu, Kossuth u. 103.
Tel.: 49-423-175
E-mail: egervolgyiegyhazmegye@gmail.com 

Az egervölgyi egyházmegye rövid története


„Vigyázzatok és imádkozzatok!” Ez az ige, Jézus életprogramot adó felhívása az Egervölgyi Egyházmegye vezérigéje

egervolgy01w_448

Ha a XVI. századi protestantizmus magyarországi elterjedésérõl szóló történeti munkákat olvassuk, abban ott szerepel az a tény, hogy Eger, az egri vár nemcsak a magyar hõsiességnek, hanem a maga korában a hazai reformációnak is jeles helye volt. Sajátos emlékeztetõje ennek az a hitvallás, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tart számon az egyháztörténet. Méliusz Juhász Péterék az egri vitézek kérésére küldik el 1562-ben a debreceniek híres Confessióját, hogy az azonos hitet valló egriek tudják bizonyítani az uralkodó elõtt, amit hisznek. S ahogy hitüket istentiszteleteiken megélik, az az Isten szent igéje szerint való.

Kettõs szorongattatásban éltek ebben az idõben hitvalló eleink. A birtokaikat, érdekeiket, befolyását féltõ katolikus fõpapság és az újabb és újabb ostromokkal fenyegetõ török sereg egyaránt megsemmisítésükre tört. Több mint 30 évig azonban, ha a hitviták tüzében is, de virágzott a protestantizmus a városban és környékén. Szomorú adat, hogy 1596-ban a török hódítás közel egy évszázadra megszüntette a kereszténységet Egerben, katolikusnak és protestánsnak egyaránt menekülniük kellett a megszállt városból.

A Bükk és a Mátra lábainál meghúzódó apró falvak népe, de több olyan falu is, mely az Alföld északi peremén helyezkedett el, a török hódoltság közvetlen közelében tovább tudta õrizni a protestantizmus lelki örökségét. A mostani Egervölgyi Egyházmegyéhez tartozó 25 anyaegyházközség és félszáznál is több szórvány többsége ettõl az idõtõl kezdve számolja gyülekezeti létének évszámait. A Mátra aljától a Bükk tetejéig, s le egészen a Tisza-tóig terjedõ egyházmegye két közigazgatási megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves területén helyezkedik el, melyet 1952-ben Hevesi Egyházmegyeként alakítottak ki az akkori egyházmegyei határok rendezése során. 1962-tõl az Egervölgyi Egyházmegye nevét viseli a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek itt élõ közössége.

Az Egervölgyi Egyházmegye templomai az építési stílusokat illetõen igen változatos képet mutatnak. Jelzik azt, hogy a katolikus tengerben az évszázadok során hogyan õrizte, védte hitét a mindig kisebbségben lévõ reformátusok közössége.

Dr. Kádár Zsolt

esperes

rss

Napi lelki táplálék

„Atyámfiai, férfiak, ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok.” ApCsel 13,15/b

ApCsel 13,13–22

Nagy volt az igaz Isten utáni vágy, ezért voltak a zsinagógában az izraeliták mellett istenfélők is, akik a pogányok közül csatlakoztak hozzájuk. 

tovább

(1) „Akadt ott egy elvetemült ember…” (2Sámuel 20)

A. G. Inarritu „Korcs szerelmek” (2000) című filmje drámaian mutatja be, hogy MENNYI NYOMORÚSÁGOT OKOZ, HA ELTÉRÜNK AZ ISTENI RENDTŐL. 

tovább

MÁRK 10,16 - Az áldó kéz

„Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.” (Mk 10,16) Jézus nem csak rátekintett az emberekre, hanem gyakran rájuk tette kezét, és úgy áldotta meg őket. 

tovább

2017. május 26. péntek

A mennyország ajtaja 1.

Én vagyok az ajtó. (Jn 10,9)

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye. 
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje. 
Pünkösd előtt - esedezés, esengés. 
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés. 
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása. 
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása. 

tovább