Miskolczy József

2011-11-01 - 17:17

Hadd emeljem ki a következő sorokat:
-------------------------------------------------------
Aláhúznám a minden szót, hiszen úgy gondolom, hogy nincs egyszemélyes gyülekezet, nincs egyszemélyes szolgálat, és misszió sem. Így a reformáció másik nagy üzenete az egyetemes papság kérdése, annak újraértelmezése. Sok nehézség származik ebből egyházunkban. Minden oldalon túlterhelt, megfáradt lelkipásztorok, elerőtlenedő szolgálattevők, megbántottság, értelmetlen versengés… de miért vannak ezek? Az aratnivaló sok, a munkás pedig rettenetesen kevés. Miért nem tudjuk sokszor partnernek tekinteni egymást? Minden oldalon nagyon komoly bűnbánatra, és alázatra van szükségünk ebben a kérdésben. Fontos üzenete az ünnepnek a missziói parancs felélesztése. Tudunk-e közösségben, együtt imádkozni, hogy valóban megrendüljön a hely, ahol együtt vagyunk – nagyon fontos kérdések ezek.
------------------------------------------------
Ma, okt 31-e után, halottak napján számomra ezek a gondolatok annak az időszerűségét emelik ki, hogy ha már ennyien vannak mögöttünk..."a bizonyságtevők ekkora fellege" - akkor miért vagyunk még mindig reformátor elődeinkhez (hogy arról ne is beszéljek, hogy tanítványokként mit is kellene tennünk...) méltatlanul ilyen nehezen kezdeményezők, ilyen nehezen indulók az Ige és az engedelmesség reformátori kettőse felé?

Adminisztrátor

2011-10-29 - 22:40

Istentől nagy lehetőséget kaptunk abban, hogy reformátusok lehetünk. A protestálás nem emberi szembehelyezkedést jelent számomra, hanem a világgal való harcot. Az Isten mellett letenni a voksunkat – ha szabad így fogalmaznom – tudván azt, hogy ő választott ki minket erre a küldetésre. Számomra ez a protestantizmus, nem pedig annak a megkövesedése, ami a 16. században lezajlott.
A teljes hír megtekintése