200 éve született Mooser mester, a sárospataki orgona alkotója

2007. Dec 14., szerző: Adminisztrátor

Éppen 150 esztendeje, hogy 1857. június 22-én Dr. Lengyel Endre, a sárospataki református gyü-lekezet főgondnoka egy új jogcímen könyvelt el pénzt az egyház pénztárába...

 

 

Az „I-ső orgonabál jövedelme 561 forint 75 krajcár” – mellyel létrejött „a sárospataki ref. egyházban felállítandó orgona-alap tőkéje.” Az összeg magánszemélyek adományaival, és különböző rendezvények bevételeivel évről évre gyarapodott, és a gyűjtés elkezdése utáni 12. esztendőben, amikorra az összeg megtízszereződött, elkezdődött a levelezés Ludwig Mooser orgonaépítő mesterrel, hogy a pataki református templomba egy rangjához méltó hangszer kerüljön. A téma megvitatásakor a presbitérium egy része azt az elvet képviselte, hogy a meglévő pénzből egy kisebb és olcsóbb hangszert készítsen el egy magyarországi mester, ám diadalmaskodott az a vélemény, hogy Patakra a lehető legjobb mesterrel, és méretében is a templom nagyságához igazodó orgona épüljön meg. Így esett a választás Mooser mesterre, aki nem kisebb referenciával rendelkezett, mint, hogy ő építette meg az esztergomi és egri bazilika orgonáját, és ez időtájt éppen a derecskei református templomba kértek tőle hangszert. Az orgonaépítéssel járó szervezést, a német nyelvű levelezést, és az orgona-alap adminisztrálásának hatalmas feladatát Dr. Lengyel Endre főgondnok vállalta magára, és mindezt nagy szakértelemmel és odaadással végezte, amit bizonyít az 1868. augusztus 18. és 1874. október 31. között, orgona ügyben végbement levelezés.
Ki volt Ludwig Mooser, akit a patakiak megbíztak orgonájuk elkészítésével?
Baróti István, az esztergomi bazilika orgonistája forrásai szerint Mooser Lajos, aki egri díszpolgár-rá avatásától számítva nevét hazánkban magyarosan használta, éppen 200 évvel ezelőtt, 1807. január 30-án Bécsben látta meg a napvilágot Peter Anton Mooser fiaként. Nagyapja, Joseph Anton Mooser 1731-1792 és nagybátyja Joseph Aloys Mooser 1770-1839 hírneves orgonaépítő mesterek voltak, akik a legendás J. A. Silbermann műhelyében tanulták a szakmát. Nagybátyja Svájcban működött, Ludwig pedig 1826-ben Salz-burgban létesített üzemet, ahol pályafutása során mintegy 120 orgona, és kb. 200 zongora készült el. Mooser mester 1854-ben Esztergomba érkezett, és 1856 augusztus 31-én Ferenc József császár jelenlét-ében felszentelésre került a Székesegyház, benne a 3 manuálos 49 regiszteres, 3530 sípot tartalmazó orgo-na. Innen egyenes út vezetett Egerbe, ahol bazilika orgonája elkészülte után Eger városa 1863. december 2-án díszpolgárává fogadta. Sárospatakon fellelhető levelei majdcsak mindegyikén egri díszpolgárként azo-nosítja magát, sőt az elbeszélések szerint gyakran mondogatta: én már lenni egészen magyar ember. Ami az egri borok szenvedélyes szeretetét illeti, ez teljes mértékben igaz is volt. Fia Karl is az orgonaépítésben jeleskedett, de miután apja Magyarországon maradt, salzburgi üzemük később a Mauracher család cégébe olvadt be. Mooser Mester Egerben fejezte be az életét 1881. május 22-én, és ott is van eltemetve az Eger- Hatvani temetőben.

 

 


Sárospatakra a templom és a helyet adó karzat méreteinek megismerése után egy két manuálos, 24 regiszteres hangszer megépítését vállalta, melynek bekerülési összege akkor 6060 forint volt. Összehasonlí-tásként: a hangszer mai értéke megközelítőleg 60 millió Ft.
A hangszer átadásának éve 1871. Ez az évszám Patakon a reformátusok számára egyszerre volt szomorú és örvendetes. Szomorúság volt azért, mert 200 évvel azelőtt, 1671. augusztus 5-én fosztották meg őket reformált vártemplomuktól. Több, mint 130 esztendei patrónusi oltalmazás után, Báthory Zsó-fia fegyveres katonaság igénybevételével adta azt, szabad pusztítást engedélyezve a jezsuita rend kezére. Ugyanakkor a reménység örömét is ünnepelhették, mivel 100 évvel a gyászos esemény után beadhatták kérelmüket az 1770-ben Sárospatakot is meglátogató II. Józsefhez egy új kőtemplom építésének engedé-lyezésére, mivel az 1705 után kényszerhelyzetben létesített sártapaszos kis templomuk már omladozófél-ben volt.
Az orgonát 1871. július 4-én fényes ünnepség keretében adják át, melyet a pataki Főiskolai ének-kar hangversenye tett még emlékezetesebbé. Ám az elkészülést követően az orgona átvételétre hivatott szakmai bizottság számos hibát, és hiányosságot tárt fel, melynek kijavítását kéri, és elindul egy huzavona a mester és az egyház között. Mooser mester alkalmazta a kor számos technikai vívmányát, de hangszerei vele születetett tipikus betegségekben is szenvedtek, mint például a mechanika rendkívül nehéz járása, és a légellátás elégtelensége. Mooser mester saját kezűleg írta fel az orgonaszekrény ajtajára, hogy a megfelelő légnyomás biztosítása érdekében hány téglát kell nehezékként a fúvóra tenni. Ennek ellenére a hangszer „léghiányos” volt, és a későbbiekben Angster József még egy új fúvószerkezet létesítésével sem tudott ez ellen hathatósan mit tenni. A mechanikus, csúszkaládás rendszerű hangszer mindenesetre nagy büszkesége lett a pataki egyháznak, és Ivánka Sámuel főiskolai zenetanár elrendelte, hogy a gyülekezet tagjai szerdán és szombaton jelenjenek meg a templomban, hogy vasárnapokra az orgonakísérettel való éneklést begyako-rolják, és az Istentisztelet méltóságát így oltalmazzák. A kisebb-nagyobb hibák javítgatása és az utolsó részletek kifizetése is megtörtént végül, az elszámolások tanulsága szerint 1874. november 7-én kelt be-jegyzés szerint jelenti a főgondnok, hogy Mooser Lajost a hátralevő 555 forinttal véglegesen kifizette, csak a 2 hordó bor maradt kielégítetlen, amiből 1 hordóval Szakácsi Dániel fog megadni, a másik hordó bort az egyház fogja megvenni.
Az orgona létesítésének nagy munkája után az egyházközség nem nagyon nyugodhatott meg, mert az 1830-as évekbeli földmozgás az agyagtalajon álló templom épületében maradandó károsodást okozott. A mennyezeti boltívekben keletkezett repedések miatt a javítgatások ellenére, mint életveszélyes épületet a templomot 1894-ben bezárták. 1895-ben Katona György tervei szerint építették át a mennyezetet. Ehhez a munkához az orgonát félig vissza kellett bontani, majd 1896-ban újra kellet építeni. Az egyházközség szakbizottságot kért fel az orgona állapota felmérésére (Hodossy Béla, Dezső Lajos, Kötse István) és a kezdetekhez hasonlóan nem az egri orgonaépítő Burgfeld Ferencz olcsóbb ajánlatát fogadták el, hanem a drágább, akkor már nagy hírrel rendelkező pécsi Angster Józsefét. Ennek fejében az orgona feltárt hiá-nyosságainak megszüntetését remélték, és néhány sípsor áthelyezésére és változtatására is sor került, de Angster is visszautalt a konstrukciós hibákra, amelyet csak jelentős beavatkozással lehetne megszüntetni. Ezt az egyház viszont nem akarta. Így minimális változtatással lett ismét működőképes az új megjelenésű templomban a Mooser orgona. Az I. világháború végén a hadianyag rekviráló bizottság országosan elren-delte az orgonák homlokzati sípjának beszolgáltatását, és a pataki sípok sem kerülték el sorsukat. 1927-ben ismét Angster József cége egy új fúvószerkezetet épített be. Az egyház gondolkodott abban is ekkortájt, hogy a Nemzeti Zenedéből kikerülő hangszert elhozatja, és a Mooser hangszert eladja, de ez nem történt meg. A gazdasági válság, majd a háború, utána pedig a nem egyházbarát társadalmi rendszer jelenléte meg-gátolta az orgona jelentősebb modernizálását, átalakítását. Így maradt meg a sárospataki orgona Magyaror-szágon az egyik legeredetibb állapotában megmaradó Mooser hangszernek, amely átvészelte a zsákutcának bizonyult modernizációs divatokat, és amikor újra letisztultan reneszánszát élik a hagyományos mechani-kus hangszerek, Mooser mester romantikus hangzású, kategóriájában középnagy hangszere napjainkban egy teljes restauráláson megy keresztül, hogy megújulva tovább szolgálhassa az Istent tisztelő gyülekezetet, gyógyítsa a lelkeket, gazdagíthassa a művészetet, és tanúja legyen egy hősi korszaknak, s szakrális iparmű-vészeti tárgyként összekössön minket a Mooser orgonaépítő dinasztia munkáin keresztül 5 európai ország-gal, melynek keleti végvárát képezi Sárospatak.
Virágh Sándor

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. 1Pt 5,7

4Móz 36

„...mindenki ragaszkodjék a maga örökségéhez!” (9). A föld az Úré, de ránk bízta. Felelősséggel tartozunk érte.

tovább

(10) „A minden kegyelem Istene…” (1Péter 5,6–14)

Ez a levél VIGASZTALÓ, BÁTORÍTÓ irat, kisázsia pogányokból lett keresztyén gyülekezetei számára, hogy a közelgő próbatételekben is megállhassanak.

– 1. Ez a levél úgy bátorít, hogy bizonyságot tesz Isten kegyelméről (10), mert ez a kegyelem tart meg bennünket (6–8), hogy megállhassunk (12).

tovább

EZÉKIEL 37,1-14 - Amikor visszatér belé a lélek

Néhány évvel ezelőtt, amikor súlyos depresszióval küzdöttem, volt egy különösen sötét napom. A lelkem azt kiáltotta: „nem bírom tovább!” Nem sokon múlt, hogy egészen feladjam. 

tovább

2017. november 19. vasárnap

Tisztogatás

Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. (Jn 15,2)

tovább

Túrmezei Erzsébet: Ősz

Uram, búcsúzik az élet,
mert a gyümölcsök megértek,
meleg nyárnak vége lett.
Elszáll a vándormadár is,
és megborzong a virág is.
Hullanak a levelek
aranyszínű szemfödélnek.
Egyre csendesebb az ének.
De borongós ég alatt
most az őszért áldalak.

tovább