„Tisztelet Kálvinnak, hála egy isteni örökségért.”

2010. May 23., szerző: Adminisztrátor

Kálvin-szobrot avattak ünnepi istentisztelet keretében Mezőcsáton, a Református Egység Napján, május 22-én.

„Egy év távlatából a napilapok talán már elfelejtették 2009. május 22-ét, azonban mi, reformátusok tudjuk, hogy Isten magyar nyelvű keresztyén népe ekkor vallotta meg, hogy Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!" - mondta igehirdetésében Bölcskei Gusztáv. A Zsinat lelkészi elnöke szerint ez az alkalom Mezőcsáton arról szólt, hogy soha ne felejtsük el a Református Egység Napját.

A Kálvin évek kapcsán a püspök kiemelte: az elmúlt esztendőben a világ reformátussága sokféleképpen emlékezett Kálvinra. Ez az emlékezés azonban nem puszta tisztelgés egy meghalt ember előtt, hanem hálaadás Istennek egy örökségért. A szokásért, hogy a Bibliát ma is úgy olvassuk, ahogy azt egészében Isten nekünk adta, és amire a nagy reformátor is tanított bennünket. Kálvin igehirdetési munkássága hatalmas és máig nem teljesen kiaknázott kincsesbányája a keresztyénségnek. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: a reformáció egyik fő üzenete, hogy „egyedül Istené a dicsőség"! Hozzátette: „Az ember, aki azt hiszi magáról, ő a Föld ura, előbb - utóbb meg kell tapasztalja, hogy a Föld néha bizony képes visszaütni."

A püspök igehirdetésében a XVI. századi Genfre utalt, ahol a város vezetői kitárták szívüket a háborúk elől menekülő és a városban menedéket kereső emberek előtt. Ez a tiszta szívűség kell, hogy a példa legyen előttünk, amikor határainkon túl élő magyar testvéreink segítéséről, elfogadásáról, befogadásáról döntünk, vagy amikor a természet csapásai közepette kölcsönösen kiállunk egymásért.

Berekméri Melinda lelkipásztor a cserealjai református gyülekezet képviseletében érkezett Marosvásárhelyről. A lelkész elmondta, régi múltra tekint vissza a két keresztyén közösség kapcsolata, amely nemcsak hivatalos, de lélektől-lélekig, embertől-emberig húzódó kötelékeken is nyugszik. A kettős állampolgárság kérdése körül kialakult vita kapcsán hangsúlyozta: „Mindannyian Jézus teste vagyunk, így a felvidéki testvéreinket ért szlovák inzultusok számunkra is fájnak." Berekméri Melinda szerint az egész erdélyi magyarságot és az ottani reformátusságot is az Istenhez tartozni akarás és a magyarság vállalásának mindennapos küzdelme tudja ilyen erősen egyben tartani.

„Talán a felvidéki magyarság helyzete ma a legnehezebb a Kárpát-medencében."

Nagy Ákos Róbert gömöri református esperes szerint a felvidéki magyarságnak olyan fenyegetettségben kell ma élnie, amelyben erős hitre és az anyaországban élő magyarság lelki támogatására is szükség van. Mint hozzátette, ma Felvidéken megvetik azt, aki anyanyelvén mer megszólalni, kiközösítik, sőt akár az országból is eltanácsolják azt, aki el kívánja fogadni az Anyaország felkínálta kettős állampolgárság lehetőségét.  Mindezek ellenére - tette hozzá a gömöri esperes - a hétköznapi emberek között békés a viszony, ám vigyázni kell, hogy a politika haszonleső feszültségkeltése ne tudjon éket verni a magyar és szlovák emberek mindennapi kapcsolatába.

„Ezt a szobrot nem megrendelték, hanem felfedezték!"

2010. május 22-e óta egy 124 cm magas, fél alakos Kálvin-szobor díszíti a mezőcsáti református templom kertjét. Az alkotó Adorjáni Endre, erdélyi származású szobrászművész elmondta: igaz, most hallott először életében Mezőcsátról, ám e naptól örökre szívébe zárta. A művész hangsúlyozta: „a magyarság hitben való megmaradáshoz kellenek ezek a nagy összefogások. Május 22-e tanulsága, hogy ha képesek vagyunk testvérként viszonyulni egymáshoz, akkor megmaradásunk sem lehet kérdéses."

„Egy szobor, ami felhívja ránk a figyelmet."

Gazda István mezőcsáti lelkipásztor, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese szerint a Kálvin-szobor alkotása során és óta számos olyan kérdés érkezett hozzá nem keresztyén és néha bizony keresztyén embertől egyaránt, amely egyszerűen csak úgy hangzott: „Ki az a Kálvin János?" Az esperes szerint csak a kérdőjelekből tudunk felkiáltójeleket formálni, ezért egy ilyen emlékmű kiváló lehetőséget ad arra, hogy minél több embertársunknak elmondhassuk, ki volt Kálvin, mit jelent a reformáció és mi keresztyéni küldetésünk. Gazda István köszönetet mondott mindazoknak, akik akár az egyházmegye, a gyülekezet, akár az önkormányzat részéről erkölcsileg és anyagilag is támogatták, hogy Mezőcsát immáron református gyökereihez méltón tisztelegjen a reformátor előtt.

Az alkalom zárásaként a szobornál Csomós József tiszáninneni református püspök imádkozott, és mondott áldást, az istentiszteleten a Cantus Firmus kórus szolgált zsoltárénekléssel.

Hajdú András

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

„Tisztelet Kálvinnak, hála egy isteni örökségért.”

rss

Napi lelki táplálék

A bölcsesség derűssé teszi az ember arcát, és kemény arcvonásai megenyhülnek. Préd 8,8/b

Préd 8

„Senki sem tudja, hogy mi fog történni, mert ki tudná megmondani neki: mi hogyan lesz?” (7). Mi nem tudjuk, hogy mi fog történni. Vigasztaló azonban, hogy Isten tudja. 

tovább

(6) „…gyümölcsöt keressen rajta…” (Lukács 13,6–9)

A sportban ismerős: „Időt kérek”. Az életben még inkább ismerjük ezt: kérek még egy kis időt, és próbálom jobban. Kapunk időt, és nem változik semmi? Vegyük észre, hogy minden napunk kegyelem: idő, hogy jobbá legyünk. 

tovább

LUKÁCS 14,15–24 - Meghívottként

Az ünnepélyes fogadásokra szóló meghívások gyakran inkább nyomasztanak. Illik a ruhám az alkalomhoz? Miről beszéljek az emberekkel? Megfelelően viselkedem? Megtörtént, hogy emiatt mondtam le egy meghívást. 

tovább

2017. augusztus 20. vasárnap

Kicsoda Jézus Krisztus? – Megváltó

De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! - így szól az ÚR. (Ézs 59,20)

tovább

Reményik Sándor: Mindennapi kenyér

Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

tovább