Lévay József és kora

2011. Mar 27., szerző: Adminisztrátor

„Lévay és kora - közélet és művelődés Miskolcon és Borsodban a XIX. században" címmel tartottak tudományos konferenciát március 26-án, szombaton a miskolci MAB Székházban.

A több előadásból álló programon a XIX. század történetével, illetve Lévay József közéleti-, és egyházi tevékenységével ismerkedhettek meg az érdeklődők, melyet a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézete, a Miskolci Akadémiai Bizottság Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága, a Lévay József Közművelődési Egyesület és a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon szervezett.

A konferenciát Prof. Dr. Bona Gábor, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára nyitotta meg, aki azt mondta, hogy „a XIX. század a magyar történelemben a haza és a haladás százada, mely meghatározó politikusokat, költőket és írókat foglalt magában." Kiemelte a reformkorban nevelődő, ún. „jurátus fiatalok" meghatározó szerepét, és hangsúlyozta Lévay József életpályájának sokszínűségét is.

Az előadássorozatok első állomásaként Dr. Csíki Tamás, a Miskolci Egyetem tanszékvezető docensének tolmácsolásában, Lévay József életpályáján keresztül a borsod megyei rendiség és polgárosodás folyamatába nyerhettek betekintést a résztvevők. Előadásában az író-politikus 1892-1917 közötti naplóbejegyzéseit, valamint 1899. évi visszaemlékezését vizsgálta, mely lehetőséget kínált életpályájának és értékrendjének, a megélt történelmi és hétköznapi eseményeknek, életmódjának és kapcsolatainak saját tapasztalatai szerinti bemutatására; illetve a társadalmi struktúrák és mentalitások személyessé formálására. Dr. Csíki Tamás elmondta, „a Lévay által rekonstruált múlton keresztül az értelmiségi hivatalnok és a polgár fogalmak egyedivé és életszerűvé válnak, azok az identitást alakító narráció révén ragadhatóak meg."

A konferencia következő részében Lévay József közéleti tevékenységével ismerkedhettek meg az érdeklődők, melynek keretében Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem dékánhelyettes docense annak politikai indulásáról és eszméiről beszélt. Elsőként arról szólt, hogy mivel Lévay József politikai pályafutását Szemere Bertalan írnokaként kezdte, ezért kötődik ahhoz a 1848/49-es generációhoz, akik személyükben valamilyen formában átélték a forradalmat. Dr. Horváth Zita ismertette, hogy bár a szabadelvű politikus hitt az önkényuralmi rendszer legyőzésében és a szabadságharc eszméiben, alkatánál fogva mégis sokkal inkább a Széchenyi István és Deák Ferenc-féle vonulathoz tartozott. A dékán helyettes docens emellett a jellemét és pályáját formáló hatásokról is beszélt, majd hangsúlyozta: „Lévay József reális önszemléletéből kifolyólag komoly önismeretről tett tanúbizonyságot."

Politikusi pályafutása mellett Lévay József kevésbé ismert, kritikusi munkásságáról is hallhattak a vendégek. Ezt Dr. Porkoláb Tibor, a Miskolci Egyetem docense mutatta be részletesen. Az előadás során fény derült arra, hogy Lévay József nemcsak a Gyulai Pál által szerkesztett Budapesti Szemle Költemény c. rovatának volt a századvég és a századforduló legfoglalkoztatottabb poétája, hanem kritikusként is a lap meghatározó munkatársaként volt jelen. Szigorú könyvbírálatai különféle szignatúrákkal, anonim módon jelentek meg, így - Dr. Porkoláb Tibor szavait idézve - „a magyar irodalom patriarchájaként, a nép-nemzeti költészet utolsó mohikánjaként tisztelt miskolci poéta úgy válik hosszú életének utolsó évtizedében modernség-ellenes jelképpé, hogy a modern lantpengetők elleni kritikai tevékenysége homályban marad."

A polihisztor egyéb oldalait Dr. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem intézetigazgató docense „Lévay József ikonográfiája"-, illetve Dr. Dobrossy István, volt levéltári igazgató „Lévay jelenléte a civil szervezetekben" című előadásában mutatta be.

Dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem intézetigazgató docensének „Lévay egyházi kötődése" előadása a XIX. században bekövetkező, ún. szekularizációs folyamat jelenlétéről szólt, mely nemcsak az állam és az egyház viszonyának, hanem magának a vallásosság fogalmának teljes átértékelődését vonta maga után. Az intézetigazgató docens azt mondta, „Lévay József saját korának gyermeke volt, mert bár személyében nem volt a református egyház iránt látványosan buzgó férfi, ugyanakkor mindvégig megőrizte azt a belső vallásosságát, melyhez családi indíttatásból fakadóan élete végéig ragaszkodott." Dr. Fazekas Csaba Lévay József egyházi kötődésének legfontosabb jellegzetességeként a református gimnáziumban folytatott tanári munkásságát (1852 - 1865), egyházkerületi tisztségek viselését, valamint a 277. ének szövegének megírását emelte ki.

A tudományos konferencia végéhez közeledve Szabó Sándor református lelkész, önkormányzati képviselő, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke mutatta be a szervezet tevékenységét és jelentőségét. Azt mondta, „az egyesület legfőbb célja, hogy összekösse a múltat a jelennel, hiszen az ugyanahhoz a gyökerekhez nyúlik vissza, ugyanazt a szellemi áramlatot, örökséget ápolja, amelyet elődeink a reformkorban elkezdtek." Szabó Sándor mesélt az egyesület egykori magalakulásáról, munkájáról és jövőbeli célkitűzéseiről is, úgy mint Lévay József szellemi örökségének ápolásáról, és a Lévay József Református Gimnáziummal történő közös együttműködésről.

A program záró részeként a „Lévay és kora - közélet és művelődés Miskolcon és Borsodban a XIX. században" című rajz-, emlékbeszéd-, és esszéíró pályázat eredményhirdetésére és díjátadó ünnepségére került sor. (A eredményeket az alábbi linken tekinthetik meg: http://levay.tirek.hu/hir/mutat/138)

Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója az Európa Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a jubileumi évnek, s így a konferenciának ki nem mondott célja, hogy „olyan példaképeket erősítsünk meg tanulóink, gyermekeink és magunk előtt is, akik azt az értékrendet képviselték, amit a Lévay Gimnázium is a tanulói elé szeretné adni. Akik számára fontos a keresztyén életvitel és az is, hogy életüket nemzeti elkötelezett módon éljék."

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Lévay József és kora

rss

Napi lelki táplálék

Azok így szóltak hozzá: Asszony, miért sírsz? Ő ezt felelte nekik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették. Jn 20,13

Jn 20,1–18

„Jézus nevén szólította...” (16) a magdalai Máriát, aki miután hajnalban látta, hogy Jézus nincs a sírban, ezt hírül adta Péternek és Jánosnak. 

tovább

(8) „Az Úr javamra dönti el ügyemet…” (Zsoltárok 138)

– 1. Személyes ez a zsoltár (1). Húsvét örömhíre csak személyesen tapasztalható meg. Jézus Krisztus feltámadott, legyőzte a halált, megváltotta a halandó embert a bűn zsoldjától (Róma 6,23).

tovább

LUKÁCS 24,50–53 Amíg viszontlátjuk egymást…

Egy internetes fórum tagjaival egy vagy kétévente együtt töltünk egy hétvégét. Búcsúzáskor körben állunk és dicsőítő énekeket éneklünk. 

tovább

2018. április 21.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” Többen is rászóltak, hogy hallgasson… (Mk 10:46-48)

tovább

Varga Erzsébet: Énekeljünk, testvérek!

Csodás nap a húsvét napja,
Szálljon hozsánna, dicséret,
Jézus győzelmét aratta;
– Énekeljünk, testvérek!

tovább