Lévay József és kora

2011. Mar 27., szerző: Adminisztrátor

„Lévay és kora - közélet és művelődés Miskolcon és Borsodban a XIX. században" címmel tartottak tudományos konferenciát március 26-án, szombaton a miskolci MAB Székházban.

A több előadásból álló programon a XIX. század történetével, illetve Lévay József közéleti-, és egyházi tevékenységével ismerkedhettek meg az érdeklődők, melyet a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézete, a Miskolci Akadémiai Bizottság Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága, a Lévay József Közművelődési Egyesület és a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon szervezett.

A konferenciát Prof. Dr. Bona Gábor, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára nyitotta meg, aki azt mondta, hogy „a XIX. század a magyar történelemben a haza és a haladás százada, mely meghatározó politikusokat, költőket és írókat foglalt magában." Kiemelte a reformkorban nevelődő, ún. „jurátus fiatalok" meghatározó szerepét, és hangsúlyozta Lévay József életpályájának sokszínűségét is.

Az előadássorozatok első állomásaként Dr. Csíki Tamás, a Miskolci Egyetem tanszékvezető docensének tolmácsolásában, Lévay József életpályáján keresztül a borsod megyei rendiség és polgárosodás folyamatába nyerhettek betekintést a résztvevők. Előadásában az író-politikus 1892-1917 közötti naplóbejegyzéseit, valamint 1899. évi visszaemlékezését vizsgálta, mely lehetőséget kínált életpályájának és értékrendjének, a megélt történelmi és hétköznapi eseményeknek, életmódjának és kapcsolatainak saját tapasztalatai szerinti bemutatására; illetve a társadalmi struktúrák és mentalitások személyessé formálására. Dr. Csíki Tamás elmondta, „a Lévay által rekonstruált múlton keresztül az értelmiségi hivatalnok és a polgár fogalmak egyedivé és életszerűvé válnak, azok az identitást alakító narráció révén ragadhatóak meg."

A konferencia következő részében Lévay József közéleti tevékenységével ismerkedhettek meg az érdeklődők, melynek keretében Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem dékánhelyettes docense annak politikai indulásáról és eszméiről beszélt. Elsőként arról szólt, hogy mivel Lévay József politikai pályafutását Szemere Bertalan írnokaként kezdte, ezért kötődik ahhoz a 1848/49-es generációhoz, akik személyükben valamilyen formában átélték a forradalmat. Dr. Horváth Zita ismertette, hogy bár a szabadelvű politikus hitt az önkényuralmi rendszer legyőzésében és a szabadságharc eszméiben, alkatánál fogva mégis sokkal inkább a Széchenyi István és Deák Ferenc-féle vonulathoz tartozott. A dékán helyettes docens emellett a jellemét és pályáját formáló hatásokról is beszélt, majd hangsúlyozta: „Lévay József reális önszemléletéből kifolyólag komoly önismeretről tett tanúbizonyságot."

Politikusi pályafutása mellett Lévay József kevésbé ismert, kritikusi munkásságáról is hallhattak a vendégek. Ezt Dr. Porkoláb Tibor, a Miskolci Egyetem docense mutatta be részletesen. Az előadás során fény derült arra, hogy Lévay József nemcsak a Gyulai Pál által szerkesztett Budapesti Szemle Költemény c. rovatának volt a századvég és a századforduló legfoglalkoztatottabb poétája, hanem kritikusként is a lap meghatározó munkatársaként volt jelen. Szigorú könyvbírálatai különféle szignatúrákkal, anonim módon jelentek meg, így - Dr. Porkoláb Tibor szavait idézve - „a magyar irodalom patriarchájaként, a nép-nemzeti költészet utolsó mohikánjaként tisztelt miskolci poéta úgy válik hosszú életének utolsó évtizedében modernség-ellenes jelképpé, hogy a modern lantpengetők elleni kritikai tevékenysége homályban marad."

A polihisztor egyéb oldalait Dr. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem intézetigazgató docense „Lévay József ikonográfiája"-, illetve Dr. Dobrossy István, volt levéltári igazgató „Lévay jelenléte a civil szervezetekben" című előadásában mutatta be.

Dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem intézetigazgató docensének „Lévay egyházi kötődése" előadása a XIX. században bekövetkező, ún. szekularizációs folyamat jelenlétéről szólt, mely nemcsak az állam és az egyház viszonyának, hanem magának a vallásosság fogalmának teljes átértékelődését vonta maga után. Az intézetigazgató docens azt mondta, „Lévay József saját korának gyermeke volt, mert bár személyében nem volt a református egyház iránt látványosan buzgó férfi, ugyanakkor mindvégig megőrizte azt a belső vallásosságát, melyhez családi indíttatásból fakadóan élete végéig ragaszkodott." Dr. Fazekas Csaba Lévay József egyházi kötődésének legfontosabb jellegzetességeként a református gimnáziumban folytatott tanári munkásságát (1852 - 1865), egyházkerületi tisztségek viselését, valamint a 277. ének szövegének megírását emelte ki.

A tudományos konferencia végéhez közeledve Szabó Sándor református lelkész, önkormányzati képviselő, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke mutatta be a szervezet tevékenységét és jelentőségét. Azt mondta, „az egyesület legfőbb célja, hogy összekösse a múltat a jelennel, hiszen az ugyanahhoz a gyökerekhez nyúlik vissza, ugyanazt a szellemi áramlatot, örökséget ápolja, amelyet elődeink a reformkorban elkezdtek." Szabó Sándor mesélt az egyesület egykori magalakulásáról, munkájáról és jövőbeli célkitűzéseiről is, úgy mint Lévay József szellemi örökségének ápolásáról, és a Lévay József Református Gimnáziummal történő közös együttműködésről.

A program záró részeként a „Lévay és kora - közélet és művelődés Miskolcon és Borsodban a XIX. században" című rajz-, emlékbeszéd-, és esszéíró pályázat eredményhirdetésére és díjátadó ünnepségére került sor. (A eredményeket az alábbi linken tekinthetik meg: http://levay.tirek.hu/hir/mutat/138)

Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója az Európa Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a jubileumi évnek, s így a konferenciának ki nem mondott célja, hogy „olyan példaképeket erősítsünk meg tanulóink, gyermekeink és magunk előtt is, akik azt az értékrendet képviselték, amit a Lévay Gimnázium is a tanulói elé szeretné adni. Akik számára fontos a keresztyén életvitel és az is, hogy életüket nemzeti elkötelezett módon éljék."

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Lévay József és kora

rss

Napi lelki táplálék

Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek! 5Móz 31,23b

5Móz 31,14–30

„...ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az idő, amikor meg kell halnod” (14). Senkinek a halálára nem gondolunk szívesen, a sajátunkra sem. 

tovább

(43) „Ha bűnre visz az egyik kezed, vágd le…” (Márk 9,42–50)

– Ez a fenyegető mondássorozat a tanítványoknak szól (35), akik már követhetik az Urat. Bizony, a tanítványok figyeljenek oda arra, hogy hiteltelenségük és gőgös önteltségük másokat ne akadályozzon meg abban, hogy Jézust követhessék (38), vagyis meg ne botránkoztassanak másokat, a még hitben kicsinyeket sem (42).

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,35-40 - Tettre készen

A következő reggelen a város vezetői elhatározzák, hogy szabadon engedik Pált és Szilászt. Pál azonban nem akarja Filippit egyszerűen elhagyni és titokban eltakarodni. 

tovább

2017. június 20. kedd

Az élet viharai 

„Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti.” (ApCsel 27,10)

tovább

Kárász Izabella: A gyermekért

Az az édesanya

A legtöbbet tette,

Aki gyermekeit

Jézushoz vezette.

A legszentebb ösvényt

Nekik megmutatta,

Az az édesanya

A legtöbbet adta.

 

 

 

tovább