Nem a félelemnek lelkét adta nékünk az Isten – főgondnoki előretekintés az újévre

2011. Dec 30., szerző: Adminisztrátor

Egyházkerületünk honlapján keresztül szeretettel köszöntöm a Tiszáninneni Református Egyházkerület református gyülekezeteinek lelkipásztorait és tagjait, a gyülekezeteink megválasztott presbitereit, a kerület területén működő református intézmények munkatársait és igénybevevőit, valamint minden olyan érdeklődőt, aki a honlapunkon keresztül tájékozódik egyházkerületünk életéről.

„a kevésen hű voltál” (Mt 25:21)

Engedjétek meg, hogy az újévi előretekintést megelőzve, a mögöttünk hagyott év és hat éves presbiteri ciklus végeztével, először a gyülekezeteinket szólítsam meg. A gyülekezetekben szolgálatukat hűséggel végző presbitereket, akiknek december 31-i hatállyal a tisztségük megszűnt.

Megköszönöm gyülekezeteink presbitereinek az elmúlt 6 éves szolgálatukat! Megköszönöm azt, hogy vállalták, hogy a lelkipásztor és egymás munkatársaként, a gyülekezetben élen járnak és példát mutatnak az istentiszteleti alkalmak látogatásában, a szeretetszolgálatban, az adakozásban, a gyülekezetépítésben. A hűséges munkát Isten megáldja! Egyházkerületünk nagyon sok gyülekezete épült az elmúlt hat évben, lelkiekben és anyagiakban egyaránt.

Megköszönöm gyülekezeteinknek, hogy az elmúlt esztendőben is fontosnak tartották Isten országának építését gyülekezeteinken keresztül, és komoly anyagi áldozatot is vállaltak ahhoz, hogy a szolgálat feltételeit biztosítsák az egyre nehezebbé váló külső körülmények között is!

Amikor mérlegelünk és számot adunk egy év végeztével, mindig ott a kérdés bennünk: kevés vagy sok az a munka, amit el tudtunk végezni a mögöttünk hagyott évben. Az embert megkísérti az, hogy az eredményekre tekintsen, a mennyiség legyen fontos számára: a több, az jobb! – gondolatában. Isten viszont nem így tekint ránk, sem gyülekezeteinkre. Ő nem az eredményeinket, a számszerűsíthető és mennyiségekben kifejezhető gyarapodásra tekint, hanem elsősorban a hűségünket vizsgálja. A kevesen való hűséget nagyra értékeli. Lehetett ebben része nagyon sok gyülekezetünknek. Az egyre apadó létszámú gyülekezeteink, az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek megtanítanak bennünket a kevesen is hűségesnek lenni. (Talán a többre bízatás reménységével is!) Ezt a hűséget köszönjük külön-külön és közösségileg is. Hűséget Isten ügyéhez, hűséget gyülekezeteinkhez, hűséget közösségeinkhez.

„Menj el ezzel a te erőddel...” (Bír 6:14)

A 2012. esztendőbe lépve nemcsak visszagondol az ember a múló évre, hanem előretekint az előtte álló esztendőre, amely sok ismeretlent is tartogat. Ilyenkor felmerül szívünkben a kérdés: mit várhatunk az előttünk álló esztendőtől? Mit várhatunk személyes életünkben, családunk életében? Mit várhatunk gyülekezeteink, egyházunk életében? Mit várhatunk nemzetünk életében? Milyen terheket rak ránk az európai- és világgazdaság alakulása? A szándékában jó, de lehetőségeiben behatárolt ember nehéz helyzetét éljük át.

Az év elején jelentsen bátorítást számunkra Gedeon személye és bibliai története. (Bír 6:11 – 8. fejezet végéig, olvassuk el Gedeon történetét) Bennem három gondolatot erősített meg ez az ige.

1. Akit Isten elküld, fel is készíti

Gedeon példája erősítse meg bennünk azt, hogy a készségnek kell megszületnie bennünk az új esztendőben is Isten ügye szolgálatában, és Isten majd tanácsol és felkészít az aktuális szolgálat végzésére. Szóljon ez a bátorítás kiváltképpen a most megválasztott új presbitereknek, akik között minden bizonnyal sokan vannak fiatalok is. Akik lehet, hogy úgy érzik, kevesek ehhez a szolgálathoz, akik nem biztosak abban, hogy jól fogják-e végezni. Ha a szívünkben ott a készség és engedelmesség Isten iránt, akkor felkészít a szolgálatra. Hagyatkozzunk rá mindenben!

2. Szabad kérdezni, és szabad megerősítést kérni

Gedeon először visszautasítja a megbízást, mert alkalmatlannak érzi magát a feladatra (nemzetségem a legszegényebb Manasszéban, magam pedig a legkisebb vagyok atyám házában). Majd kérdez és többször is megerősítést kér. Szabad kérdezni és szabad megerősítést kérni. Nem a gyengeség jele, ha Istentől megerősítést kérünk, hanem annak a kinyilvánítása, hogy az Ő szolgálatában szeretnénk bizonyossággal és szilárdan állni.

3. Istennek semmi sem lehetetlen

Menj el ezzel a te erőddel és az előtted álló év nehézségeit le fogod győzni – szólhatna nekünk az aktualizált üzenet, úgy ahogy Gedeont is megszólította Isten. De egyúttal nagy csapdát is jelent számunkra. Megkísért azt hinnünk, hogy így nekünk minden lehetséges lesz. Holott egyáltalán nem erről van szó. Istennek semmi sem lehetetlen, nekünk önmagunkban minden lehetetlen. A mindenható Isten viszont munkatársaiul fogad bennünket, elhív, felkészít és elküld.  A kevésen hűségesnek talált gyermekeit, akiket a mindenható Isten felkészít és elküld a szolgálatra, vajon milyen útravalóval látja el?

„Mert nem a félelemnek lelkét adta nékünk az Isten, hanem az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak lelkét.” (2Tim 1:7)

Az ünnepekben érzékenyebbek vagyunk. Jobban rezonálunk a világ, tágabb és szűkebb környezetünk hatásaira. Nyitottabbak vagyunk felfogni annak jeleit. De milyen hatás is ér bennünket 2012. elején? Mit sugall a világ, a média, az utcán mellettünk elhaladó emberek arca? Gazdasági nehézséget és bizonytalanságot, egyre nehezedő életkörülményeket, függőséget a világ folyamataitól, egyszóval félelmet a jövőtől…

Tudod-e kedves testvérem, hogy ez ellen te is tehetsz valamit? Ha a te szívedben is fellelhető a bevezető érzéseinek némelyike, vagy családodban, munkahelyeden, gyülekezetedben ismersz valakit, akinek a jövőtől való félelem az új esztendőben is rátelepszik a szívére, akkor te is tehetsz ez ellen. Talán nem is keveset!

Első lépésként vegyük komolyan Pál apostol szavait: nem a félelemnek lelkét adta nékünk az Isten!  A félelem nem Istentől való, azt a világ gerjeszti a szívünkben, hogy szolgájává tegyen. De Isten nem a félelemnek lelkét adja nekünk!

Második lépésként szabaduljunk meg a félelmeinktől, úgy hogy mást engedünk megerősödni a szívünkben. Isten azt szeretné, hogy az erőnek, a szeretetnek, és a józanságnak lelke lakjon bennünk. A bennünk megerősödő erőnek, szeretetnek és józanságnak lelke pedig kiszorítja onnan a félelmet. Sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet! (1Jn 4:18)

Az erőnek a lelke. Mi jut eszedbe kedves testvérem, amikor ezt hallod: az erőnek a lelke? Mi az, amit az „erőnek a lelke” előhív a gondolatainkban? Mi az, amire az „erőnek a lelke” motiválni, buzdítani tud bennünket? Nekem erről, mindenekelőtt a Filippi 4:13 jut eszembe: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil 4,13) 

A Krisztusban eredő, a Krisztusból merített erő az, amely egyedül Isten szerinti. Minden dolgunkban, amiben, vagy amihez erőt nyerünk, meg kell vizsgálnunk, hogy honnan jön ez az erő. Ha Krisztustól, akkor erővel felvértezve járhatunk el az ő ügyében. Ha nem Krisztustól, akkor csak erőszakosak lehetünk, de nem Krisztusban erősek.

A másik szempontként figyeljük meg az erővel felvérteződés folyamat jellegét: Jézus Krisztus megerősít. Azt jelenti ez, hogy a megerősítettség egy folyamatos, személyes kapcsolatot jelent Krisztussal, a gyengeség ennek a kapcsolatnak a hiányát. A gyengeség nem jelenti a bűnt feltétlenül, de esendővé teszi az embert. Könnyebben esik bűnbe a gyenge ember, mint a Jézus Krisztusban erős.

Tehát jó megerősített állapotban lenni. Ezt a megerősített állapotot tapasztaljuk meg Nehémiás könyvében is: „Ekkor mondék nékik: Ti látjátok a nyomorúságot, a melyben mi vagyunk, hogy Jeruzsálem pusztán hever és kapui tűzben égtek meg; jertek, építsük meg Jeruzsálem kőfalát, és ne legyünk többé gyalázatul! És megjelentém nékik az én Istenemnek rajtam nyugvó jó kegyelmét, és a király beszédit is, a melyeket nékem szólt, és mondának: Keljünk fel és építsük meg! És megerősíték kezeiket a jóra. (Neh 2,17-18)

Ha Jézus Krisztus megerősít bennünket, akkor nemcsak a hitünk, nemcsak a szívünk, hanem a kezünk is megerősödik a jóra. És ha ezzel a megerősített lélekkel és kezekkel éljük az életünket, akkor tudunk kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok közepette, és azok ellenére jó reménységgel lenni, és hűségesen végezni a ránk bízott szolgálatot.

A szeretetnek a lelke. Ha teljessé tud lenni Jézus Krisztus az emberi szívben, akkor a teljes szeretet kiűzi a félelmet. A teljes azt jelenti, hogy teli, megtöltött, egészen betöltött. Karácsony azt is jelenti: van esélyünk arra, hogy a szeretet teljes legyen a szívünkben… Hát ragadjuk meg ma ezt a lehetőséget.

A józanság lelke.  A józanság lelke az a „tőkesúly”, amely megfelelő merülést biztosít a hajó számára, a biztonságos hajózáshoz, és nem engedi, hogy az első szél felborítsa a hajót. A józanság lelke az a felelősség, amely nem engedi “elszállni” az embert, hanem két lábbal a földön vezeti lépteit úgy, hogy közben látja a célt. A józanság lelke az iránytű, amely határozott különbséget enged tenni kelet és nyugat, észak és dél között miközben a cél felé járható utat keres.

Az új év elején a Krisztus által az emberek közé jött erőnek a lelke ötvöződjék bennünk a szeretet és a józanság lelkével. Így adjunk hálát Istennek a mögöttünk hagyott évért, és így tekintsünk józan bizakodással a 2012. esztendőre.

Ábrám Tibor
főgondnok

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, és bevisz az ő mennyei országába. Övé a dicsőség örökkön örökké. Ámen. 2Tim 4,18

2Tim 4,9–22

„...hozd el a könyveket...” (13). Szívszorító változásra utal az apostol hangja: sok a munka, alig maradt alkalmas szolgatárs. Egyedül Lukács van velem. Mindenki elhagyott. Gonoszság, árulás vesz körül. 

tovább

(5) „Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz…” (Ézsaiás 4,2–6)

ISTEN VÉGSŐ SZAVA a megoldás, a megváltás, az üdvösség ígérete, az Ő dicsőségében.

tovább

ÉZSAIÁS 63,19B-64,3 - Szétszakítani az eget!

Gyertyafény, béke, harmónia, kényelem... Így néz ki elképzeléseink listája arról, ahogyan az adventi időszaknak ki kellene nézni, és még folytathatnánk is a sort. 

tovább

2017. december 16. szombat

Hidak, melyeket Jézus épített - 1.

Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. (Mt 11,28-29)

 

tovább

Fejes Ádám: Adventi örvendezés

Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.

tovább