Ráhangoló: Interjú Dr. habil Dienes Dénessel

A 2012. április 28-án tartandó kerületi lelkész-presbiteri konferenciánk egyik előadója lesz Dr. habil Dienes Dénes. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia egyháztörténet professzorát arról faggattuk, milyen témákkal készül előadásában, melynek címe: A Tiszáninneni Református Egyházkerület szervezeti története.

Érdeklődésünkre az egyháztörténet professzor elmondta, hogy ma sem tudható egészen pontosan, hogy miért pont ott alakultak ki az egyházmegyei határok, ahol alakultak, amik ráadásul elég sokat változtak az idők folyamán. Érdekesség például, hogy egykor Rimaszombattól egészen Mezőcsátig tartott a Borsodi-Gömöri egyházmegye, de beletartozott Eger és Felsővadász is. Az egyházmegyék közül pedig a zempléni volt az, amelyik leginkább megőrizte azt a területet, aminek kapcsán nevét kapta.

Dr. habil Dienes Dénes érdekességként kiemelte, hogy a reformáció lezáródása után összesen 371 anyaegyházközsége és 572 leányegyházközsége volt a kerületünknek, azaz majdnem 1000 gyülekezet tartozott ebbe a szervezeti egységbe, mely így a Felső-magyarországi rész szinte egész magyar lakta lakosságát magába foglalta. Száz évvel később már csak 309 anyaegyházközségről és 213 leányegyházközségről tudhatunk, tehát az 522 gyülekezetet számláló kerület majdnem a felét elveszítette egyházközségeinek az ellenreformáció hatására.

Az előadó a következő gondolatokkal hívogatja a szombati napra az érdeklődőket:

Nemcsak mi tiszáninneniek, hanem a teljes magyar reformátusság elérkezett egy olyan szintű társadalmi változáshoz és annak következményeihez, amik kapcsán lehetetlen, hogy a homokba dugjuk a fejünket. Olyan átrendeződések mentek végbe Magyarországon, mint például a reformátusság egyik helyről a másik helyre való tömeges átköltözése. Kiürültek olyan falvak, ahol valamikor ősi nagy gyülekezetek voltak, mostanra pedig már szórványvidékké lettek, a városokban pedig több ezer református jelent meg. Ezekkel a problémákkal pedig szembe kell nézni, ami igazgatási feladat is, nemcsak missziói feladat. Hiszen a misszió nem azt jelenti, hogy csak úgy „megyek a világba”, hanem szervezettséget feltételez. Missziója egy szervezetnek, egy gyülekezetnek lehet, az nem lehet magánügy. Ha tehát szervezettségi problémáink vannak, akkor azokkal szembe kell néznünk. Az előadásom erre hívja fel majd a figyelmet.

(szerk: Rácsok András)