A Református Egységet ünnepelték Cserépfalun

A Magyar Református Egység negyedik évfordulóját ünnepelték május 20-án, vasárnap az egervölgyi Cserépfalun. A helyi általános iskolában rendezett délutáni alkalmon domaházi, kalotaszegi és moldvai csángó táncokat láthattak a jelenlévők a Kösöntyű népi együttes előadásában. Műsort adott továbbá a Jerikó Református Fúvósegyüttes; a sajósenyei FÉSZEK Református Szeretetotthon lakói pedig versekkel-énekekkel készültek.

Szilágyi Zoltán református lelkipásztor az ünnepi alkalom kezdetén felelevenítette a május 22-i közös alkotmány aláírását, majd elmondta: Isten gyermekeiként egységben élünk a Kárpát-medencében, ezt az összetartozást pedig a hétköznapjainkban is meg kell valósítanunk. – Elidegenedő világunkban, szétszakadó és fogyó társadalmunkban különösképpen is fontos, hogy keressük azt, ami összeköt bennünket, és ami segít megérteni a másikat, hiszen ezáltal testvérként tekinthetünk egymásra – fogalmazott.

Erőnk az Úr Jézus Krisztussal, és az egymással való egységben van – hangsúlyozta Deliné Horkay Márta a napi ige szerint tartott áhítatában. A nagyvisnyói lelkész elmondta, a személyes érdekek, a dicsőségvágy, az irigység és a féltékenység mind válaszfalat emelnek az emberek közé. – Legalább mi, Krisztus megformált egyháza mutassunk példák, és éljük bele a világba azt a szeretetet, melyet Istentől kaptunk – figyelmeztetett. A lelkész szerint, ha mindig a Jézus dicsőségében való létet tartanánk szem előtt, akkor eltörpülnének ezek a válaszfalak. Deliné Horkay Márta az emberi és az isteni szeretet közötti különbségekre is rávilágított. „Az emberi szeretet a hangulat és a körülmények szerint változik, ráadásul személyválogató. Isten szeretete viszont tiszta, tökéletes, önzetlen és örökkévaló, melynek nagyságát értünk tett áldozata is mutatja.” Végül aláhúzta: a valódi egység csakis Isten szeretetében valósulhat meg, melyet a szívünkben kell megélnünk, de cselekednünk is kell érte.

A Magyar Református Egyház létrejötte összekötődik a magyar nemzeti tudat kialakulásával – mondta előadásában Balogh Judit, a Miskolci Egyetem docense. A történész elárulta, hogy a reformáció kora jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az addigi patriotizmus átalakuljon egyfajta nemzetről-népről gondolkodó közösséggé. „A reformáció korszaka olyan erős közösségi érzést hozott a felszínre, mely azért is megszívlelendő, mert a XVI-XVII. században a magyarság szétszakítottságban élte életét.” Mint elmondta, azoknak az embereknek a példájából, akik egykor formálták ezt az érzést mi is tanulhatunk. Balogh Judit végül kiemelte: az a dolgunk, hogy tiszteljük az ősöket, hogy így mélyebben meggyökerezünk a közös, magyar hagyományokban.

Kojsza Péter

Kapcsolódó Galériák