Sárkányünnep Bódvalenkén

Idén harmadik alkalommal tartottak Sárkányünnepet a cigány festészet hatalmas, a világon egyedülálló szabadtéri tárlatának otthont adó Bódvalenkén. A Freskófalu projekthez kötődő kétnapos program célja az volt, hogy rámutassanak a roma művészet, festészet, zene és tánc értékeire.

Az észak-borsodi Bódvalenke az ország egyik legszegényebb települése, amely a művészet segítségével próbál kitörni hátrányos helyzetéből. A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) 2009-ben indított Freskófalu projektje egy szabadtéri tárlat létrehozását tűzte ki célul magyar és külföldi származású cigány festők bevonásával. Az ötletgazdák reményei szerint a házfalakra festett alkotásokkal turistákat vonzanak a településre, ami munkahelyeket teremthet a községben élő, főleg roma lakosok számára. Az eddig elkészült huszonöt műalkotás egyedülálló turisztikai látványosság, mely a helyi roma közösség önkifejezésének eszközéül is szolgál.

A világhírű projekthez kapcsolódóan harmadik alkalommal rendezték meg a Sárkányünnepet: a cigány művészet, festészet, zene és tánc ünnepét. Június 9-én és 10-én hazai és külföldi zenészek, együttesek, és táncosok adtak műsort a freskókkal díszített házak között. Fellépett többek között a Romano Glaszo, a Parnograszt, a Romengo, a Snétberger Tehetségközpont, és a Dorco Zenekar. Sárkányeregetéssel, harcművészeti bemutatóval, szakácsversennyel, tárlatvezetéssel, kortárs költők kávézójával és Romani Design divatbemutatóval is várták a látogatókat. Az idei fesztivál különlegességeként II. Erzsébet brit királynő megkoronázásának 60. évfordulója alkalmából kortárs művészek alkotásaiból nyílt kiállítás. A fesztivál második napján több polgárjogi szervezet részvételével workshopot tartottak "Miként járulhat hozzá a művészet a társadalmi befogadáshoz?” címmel.

A Sárkányünnep célja, hogy romák és nem romák, szegények és gazdagok, iskolázottak és iskolázatlanok megtalálják a közös hangot – fogalmazott Pásztor Eszter. A Bódvalenke-Freskófalu projekt koordinátora hozzáfűzte: a kétnapos fesztivál a roma kultúra értékeire hívja fel a figyelmet. „Szeretnénk bemutatni, hogy milyen mértékben gazdagítja a cigány kultúra a magyar kultúrát. Emellett rádöbbenteni az embereket arra, hogy mikor kirekesztően, előítéletesen viselkednek önmagukat szégyenítik meg.” Mint elmondta, belföldről és külföldről egyre többen látogatnak Bódvalenkére, ám az alapvető turisztikai infrastruktúra hiányában kevesebb időt töltenek a településen. Pásztor Eszter továbbá tájékoztatott, hogy a munkahelyteremtésben az áttörés küszöbén állnak, ugyanis hamarosan nemcsak varroda nyílik, hanem egy nyúltenyésztési programba is bekapcsolódik a lakosság. Így a tervek szerint ősz végére minden cigány családban lesz egy kereső, adófizető állampolgár.

A MRSZ egy hatvan négyzetméteres sátorral települt ki a fesztiválra, melyben képességfejlesztő játékokkal várták a hátrányos helyzetű gyerekeket. Osgyán Dániel, a segélyszervezet vészhelyzetkezelési- és nemzetközi igazgatója szerint a bódvalenkei program egyedülálló és példaértékű. „Nem arról szól, hogy segélyt osztunk, hanem arról, hogy a helyieket bevonva hosszú távú fejlődést szeretnénk elérni.” Az igazgató szerint bár a Freskófalu projekt rengeteg erőfeszítést és befektetést igényel, mégis több, hasonló „fejlesztési programra” lenne szükség Magyarországon.

A világszerte egyedülálló bódvalenkei freskók száma tovább gyarapszik. Idén előreláthatóan olasz, francia, spanyol és skót művészek érkeznek a településre, hogy elkészítsék alkotásaikat.

Kojsza Péter

Kapcsolódó Galériák