Tanévzáró ünnepi istentisztelet a Lévayban
2012. Jún 29., szerző: AdminisztrátorHivatalosan is befejeződött a 2011/2012. tanév a Lévayban. Diákok, szülők és tanárok a Kossuth utcai református templomban gyűltek össze 2012. június 23-án délelőtt 10 órakor, hogy közös istentiszteleten búcsúzzanak a tanévtől. Barócsi Angéla tudósítása.
Az igét Pallagi Andrea iskolánk lelkésze és vallástanára hirdette, majd Konyha Áron 9. A osztályos tanuló tolmácsolásában Wass Albert: Az otthon-fa című versét hallhattuk. Az énekkar szolgálata után Ábrám Tibor igazgató úr tanévzáró gondolatai következtek. Ebben a tanévben is sok diákra lehettünk büszkék, tanulmányi-, sport-, vagy kiemelkedő versenyeredményeik miatt, ők itt a tanévzárón az iskola közössége előtt vehették át a könyvjutalmukat. Többen részesültek a Magyarok Világszövetségének elismerésében és az avasi gyülekezet által alapított ösztöndíjban, illetve megismerhettük azon diákok neveit is, akik a következő tanévben az ausztráliai és a németországi testvériskoláinkban képviselhetik a Lévayt. Igazgató úr itt ismertette az adománygyűjtés eredményét, ami büszkeséggel töltött el mindannyiunkat. A várva várt pihenés, feltöltődés reményében búcsúztunk el egymástól, de azzal a mondattal, hogy 2012. szeptember 2-án délután 4 órakor a tanévnyitó istentiszteleten újra találkozunk.
Fotóztak: Kasza Krisztián, Szabó Sziveszter 10.C média tagozatos diákok.
Forrás: www.levay.tirek.hu
Kapcsolódó Galériák
Programajánló RSS
- Az egységes egyházi könyvelésről Egervölgyén
- Kassai napok Fonyban
- Beregszászi főiskolások látogatnak Szendrőre és Szendrőládra
- Bibliodráma csoport indul lelkészeknek, tanároknak a Lévayban
- Lelkészcsaládok találkozója Tiszavalkon
- Utazások a Bibliában - hittantábor Karcsán
- Hitmélyítő evangélizációs est Miskolc-Tapolcán
Napi lelki táplálék
Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek. ApCsel 26, 18
ApCsel 26,1–18
Folytonosság. A megtérésben megismerjük Jézust, az ő sorsfordító, életet megújító, bűneinket leleplező és új küldetést adó erejét. Viszont nem táplálkozhat hitéletünk egyetlen élményből.
(8) „… piruljatok, szívleljétek meg ezt, ti hűtlenek…” (Ézsaiás 46)
Véletlenül elkapta a figyelmem az Eurovíziós dalfesztivál döntőjének egy szakaszát: a szavazatok érkezésének ideje alatt a házigazda Svédország bemutatkozott. Ez a bemutatkozása gyakorlatilag nem állt másból, mint a keresztyén egyházak durva kigúnyolásából, legszentebb értékeink lábbal tiprásából.[1]
[1] Itt tartunk, ez a szabadság? Hol van ebben a keresztyén, hívő ember szabadsága, ha már vallás és szólásszabadságról zengedezünk? Meggyőződésem, hogy egyetlen más „világvallással” nem lehetne ugyanezt megtenni, következmények nélkül. Nincs üldözési mániám, tele vagyok szeretettel, nyitottsággal, sőt a témát sem szívesen hozom elő, mert csak újabb támadásra adunk lehetőséget.
Apostolok cselekedetei 11, 19-30 - Mi marad?
Nemrég a lelki vezetőm ezt a kérdést tette fel nekem: „Mit szeretnél, mit mondjanak majd rólad a temetésedkor?“ Furán hangzik ez a kérdés, hiszen nem rajtam múlik, hogy mit mondanak mások rólam a halálom után. Vagy mégis?
2013. június 20. csütörtök
Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. (Zsoltárok 32:2)
Bódás János: Enyhülés?
Ha jövendőbe nézünk,
hol aggódunk, hol remélünk,
Bárhogy küzd is kezünk, agyunk,
magunk ura nem mi vagyunk.
Tiéd Urunk sorsunk, hazánk…
– Isten békéje, szállj le ránk.
Kik a békéről beszélnek,
egymástól még ők is félnek.
Olajág van jobbkezükben,
– van-e bizalom szívükben?
Nagy enyhülést vár a világ!
– Isten békéje, szállj le ránk.
hozzászólás.
Hozzászólok.