Helyzetkép a szeptemberben induló református intézményekről

A szeptemberben induló református oktatási intézmények előkészítő és felújítási munkáiról, a szükséges iskolai felszereltségekről, de a tanévnyitók összehangolásáról is tanácskoztak július 2-án, hétfőn Miskolcon az intézményvezetők és iskolalelkészek Ábrám Tibor vezetésével.

Előreláthatóan nyolc új református intézmény kezdheti meg oktató-nevelő munkáját a következő tanévtől a Tiszáninneni Református Egyházkerület területén. Sátoraljaújhelyen 1-4. osztályban, felmenő rendszerben a Petőfi Sándor Református Általános Iskola padjait koptathatják a diákok, Sárospatakon pedig az önkormányzattól átvett Vay Miklós Szakközép- és Szakképző Intézményben folyhat a tanítás. A Felsőzsolca Sport u. 2. szám alatt található épületben, a leendő Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Művészeti Alapiskola falai között a kerület szeptembertől nemcsak egyházi alapfokú oktatást, hanem zeneművészeti képzést is indít. Miskolc-Szirmán szintén az önkormányzattól kapott intézményben általános iskola és óvoda működik majd, Parasznyán pedig a jelenlegi körzeti általános iskola képzési rendszere alakul át. Tiszaújvárosban és Göncruszkán a református egyházközségek vállalták a helyi általános iskola működtetését. Jelenleg is folynak a tárgyalások Hevesen a gimnázium, szakközépiskola szakiskola átvételéről, itt a szerződés aláírása egyelőre várat magára.

Az intézmények református arculatának kialakításáért az iskola vezetői és vallástanárai egyaránt felelősek, ezért is szerveztek közös tanácskozást az érintetteknek az egyházkerületi székházban. – Szeretnénk, ha az iskola vezetői és lelkészei együtt gondolkodnának az iskolák indulásában és fejlesztésében – mondta Ábrám Tibor. Az egyházkerület főgondnoka úgy vélekedett, hogy az egyházi arculat külső jegyeként a puritán egységnek, belsőleg pedig a Szentíráson alapuló nevelési gyakorlatnak kell megvalósulnia, melyet már az indulás előtt szükséges tudatosítani nevelőkben, szülőkben és gyerekekben egyaránt. Az új iskolák a már meglévő református Kárpát-medencei intézményrendszerhez kapcsolódnak, melyben mintegy ötvenezer diák tanul.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlése három évvel ezelőtt fogadta el azt az oktatási-intézményfejlesztési stratégiát, mely alapján a szeptemberben induló iskolákat is szervezik. Ennek három pillére a minőségi oktatás kivitelezése, az egymásra épülő iskolafokozatok szem előtt tartása, illetve a szakképzés népszerűsítése. Továbbá a Felső-Magyarországi Református Pedagógus Műhely együttműködési keretet biztosít a régióban lévő, közel húsz református intézmény számára. A műhely célja, hogy olyan szakmai támogatást nyújtson az induló intézményeknek, mely megkönnyíti a beilleszkedésüket, illetve a fejlődés útján történő elindulásukat.

Ábrám Tibor szerint hazánkban határozott, egyre erőteljesebb társadalmi igény mutatkozik a református intézmények iránt, melynek oka, hogy a szülők felismerik azt az erkölcsi-etikai többletet, melyet az egyházi iskolák nyújtanak a gyerekeknek. – Fontos, hogy egy konzervatív, azaz nemzeti és keresztyén értékrend alapján történjen a nevelés a magyar oktatási intézményekben – fogalmazott a főgondnok, aki kifejtette: a 2013. szeptemberében hatályba lépő, új köznevelési törvény is erre helyezi a hangsúlyt, melynek hatására a magyar oktatási rendszer – benne az állami és egyházi iskolákkal – várhatóan megerősödik.

Kojsza Péter

Kapcsolódó Galériák