Jerikói történetek az emődi hittanosok napközis táborában

Az emődi reformátusok összefogásának eremdménye az, hogy 15 gyermek jelképes összegért táborozhatott a gyülekezet közösségében. A jerikói történeteket feldolgozó hétről Kósa Enikő a gyülekezet lelkipásztora küldött beszámolót.

Miközben az olimpia és a hőség egyre több figyelmünket köti le, a református parókián véget ért a harmadik alkalommal megszervezett református hittanosok napközis tábora. A gyülekezet részéről soha nem tapasztalt összefogás eredménye, hogy jelképes összegért 15 gyermek egy héten keresztül közösségben lehetett egymással.

Megismerkedhettünk egy Emődnél ma nem sokkal nagyobb város életével és küzdelmeivel. Láttuk, hogyan küzdött a parázna Ráháb a múltjával, aztán hogyan vívta meg a hit harcát az övéi ellenében. Megismerkedtünk Józsúéval és seregével, akiknek belső harcaik lehettek, mert Jerikónál nem kellett fegyverrel harcolni. A kürtök hangja és a harci kiáltások után leomlottak a város falai, amelyet Isten népe engedelmesen többször is körüljárt. Aztán évszázadokat ugorva az újjáépült Jerikóban már Jézus jár, és hoz gyógyulást a vak Bartimeusnak, a vámszedő Zákeusnak és a kötekedő törvénytudónak. Ők is harcoltak önmagukkal, korlátozottságukban, boldogtalanságukban és szeretetlenségükben.

Ahogy hittel énekeltük, hogy „harci zajban, küzdelemben oldalunkon áll”, mi magunk is megtapasztaltuk, hogy minket is megsegít „szívünk harcinál”. A történetekben elmélyedtünk a dráma- és kézműves foglalkozásokon, de jutott idő a közös éneklés öröme mellett mozgásra is, versenyzésre, küzdésre.

Vasárnap a gyülekezetnek megköszönve a gondoskodó szeretetét, amellyel körülvette a táborozókat, eljátszottuk az irgalmas samaritánus példázatát, amellyel Jézus a törvénytudónak válaszolt. A megtanult énekek is örömet szereztek a jelenlévőknek.

Megköszönve a sok segítséget, Istennek adunk hálát az elmúlt hétért, és boldog örömmel tekintünk előre, hogy reménység szerint jövőre is találkozunk.

Kósa Enikő
lelkipásztor

Kapcsolódó Galériák