Újraformált életek: újévi fogadás az egyházkerületben

2017. Jan 09., szerző: Adminisztrátor

Templomépítés, energetikai korszerűsítés, pályázatok megvalósítása – csak néhány a Tiszáninneni Református Egyházkerület 2017-es tervei közül, melyeket a miskolci székház dísztermében rendezett, január 7-ei újévi fogadáson osztottak meg a résztvevőkkel. Az egyházkerület elnöksége egyben köszönetet mondott a jelenlévő egyházi és világi vezetőknek, lelkipásztoroknak, intézményeknek és szervezeteknek a tavalyi, sikeres együttműködésért.

A 89. zsoltár első versével kezdődött az egyházkerület újévi fogadása, a közös éneklést Csomós József megnyitó gondolatai követték.

A tiszáninneni református püspök először egy személyes történeten, majd egy bibliai igeszakaszon keresztül rávilágított: sorsdöntő, hogy a vasárnapra a hét utolsó, vagy első napjaként tekintünk. – A vasárnap az a hetedik nap, ami azért adatott, hogy kipihenjem saját kudarcaim, tévedéseim fáradtságát, vagy pedig a hét első napja, hogy erőt gyűjtsek ahhoz, hogy az örökkévaló Isten munkatársa és eszköze legyek?

Az egyházkerület elöljárója azt mondta, soha nem látott feladatok várnak rájuk ebben az évben: megépül az egerszalóki és az avas-déli református templom, 105 település parókiája esik át energetikai korszerűsítésén, de egyéb nyertes pályázatok megvalósítása is szerepel a tervek között.

 

"Ennek az esztendőnek minden napját az fogja meghatározni, hogy hogy vagyunk programozva. Kívánom, hogy legyen mindegyikőtöknek minden vasárnap a hét első napja, amikor erőt gyűjtötök arra, hogy annak a győztes Úrnak, aki nem mondott le a világ újjáteremtéséről, áldott eszközei legyetek!"

A pohárköszöntőt a szokásoknak megfelelően Ábrám Tibor tartotta, melynek középpontjában a hálaadás és a reformáció 500. jubileumi éve állt. Azt mondta, 2017-nek - csakúgy, mint az azt követő éveknek - a reformációról kell szólnia. "Nem Lutherről vagy Kálvinról, hanem arról, amiben mindannyian egyek vagyunk: hisszük és valljuk hogy Istennek terve van egyéni, közösségi életünkkel, nemzeti létünkkel és a teremtett világgal."

Ábrám Tibor szerint a reformáció azt jelenti, hogy "ott a vágy a szívemben, hogy megismerjem és megértsem Isten tervét, és engedjem, hogy a Szentlélek nap mint nap újraformálja az életemet Isten jó terve szerint, akár egyéni, akár közösségi, akár nemzeti életünkről van szó".

 

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Újraformált életek: újévi fogadás az egyházkerületben

rss

Napi lelki táplálék

…többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem… Gal 2,20/b

Ez 22,1–22

„Te vagy az oka, hogy közel van már a napod... a szent dolgokat semmibe vetted” (4, 8). Legtöbbször minden bajunkért másokat okolunk. 

tovább

(17) „Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást…” (Galata 2,15–21)

MILYEN ALAPKÉRDÉSEK FOGLALKOZTATNAK BENNÜNKET? – 1. Nyilván benne élünk egy életünket értelmező keretben, amely a kérdéseinket is meghatározza; – azt, hogy miként tekintünk saját „létünkre”. 

tovább

EZÉKIEL 34,23-31 - A java még hátra van…

Jézus Földre jövetele után még nem került minden a helyére. Igaz, hogy a bűn hatalmát alapvetően megtörte, de a bűn nincs tisztában helyzetével, hanem úgy viselkedik, mintha győztes lenne, nem pedig legyőzött. 

tovább

2017. november 17. péntek

Isten metszőkése

Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. (Jn 15,2)

tovább

Somlyó György: Mese arról, ki hogyan szeret

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik. 
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret. 
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret. 
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik. 

tovább