A hűséges sáfár

2017. Febr 20., szerző: Adminisztrátor

Kisgyőrben, a dél-bükkaljai településen van egy emlékoszlop, amit a huszonkilenc évig ott szolgáló Mészáros István emlékére állítottak. Az emlékoszlop ötletét az a történet ihlette, amelyet a Kisgyőrbe hazalátogató püspök többször elmesélt az ottaniaknak. A tíz éve elhunyt Mészáros Istvánra emlékezünk pályatársai gondolataival. Forrás: reformatus.hu.

„A történet még az '50-es '60-as évekhez nyúlik vissza, amikor Kisgyőrben még nem volt közvilágítás. Az esti istentiszteletre hívogató harangszó alatt a tiszteletes úr kiállt a parókia tornácára, onnan figyelte a falut. Milyen jó érzés volt számára, amikor meglátta a sötétben felvillanó fényeket. Ezek a lámpások, fények jelezték, hogy a falu lakói a templomba igyekeznek. Különösen nagy dolog volt ez abban az időben" – olvasható a település honlapján. Ezt a meghatározó eseményt ábrázolja a kisgyőri oszlop. Teteje egy templomtorony, amely toronyba kapaszkodnak a fák. Ezek a fák az életet jelentik, mert valahova tartoznunk kell. Az oszlop alján minden irányból lámpásokat, fényeket hozó emberek láthatóak.

Gazdag életút

Mészáros István és Gergely Erzsébet gyermekeként a Zemplén megyei Pácinban született 1929. április 3-án. Szülei földművelő, gazdálkodó emberek voltak. Elemi iskoláit Pácinban végezte, középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Gimnáziumban folytatta. 1947-ben érettségizett. Korán elhívást kapott a lelkészi szolgálatra.

A sárospataki teológiára iratkozott be, de annak megszűnése miatt a debreceni teológián fejezte be tanulmányait. Az első lelkészképesítő vizsgát 1952-ben, a másodikat 1953-ban tette le, mindkettőt jeles eredménnyel. Segédlelkészként Nagyrozvágyon, Mádon, Újfehértón, Debrecenben a Mester utcai gyülekezetben, Abaújvár-Pányokon és Hejőcsabán szolgált. 1956 szeptemberében választották meg kisgyőri lelkipásztornak, ahol megszakítás nélkül huszonkilenc évig szolgált. 1984 júliusától nyugdíjba vonulásáig a miskolc-avasi gyülekezet lelkipásztora volt.

Rendszeres teológiából 1978-ban „summa cum laude" minősítéssel szerzett doktori fokozatot a debreceni teológián. 1982/83-ban a Princeton-i Teológia ösztöndíjasa. 1978-ban a tiszáninneni egyházkerület főjegyzőjévé, majd 1990-ben püspökévé választották, e tisztséget 2002-ig töltötte be. A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának alelnöke, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnökségi tagja volt. A Sárospataki Református Teológiai Akadémián 1991 és 2003 között a rendszeres teológiai tanszék tanszékvezető tanára volt. A teológia Miskolcra kihelyezett levelező katechetaképző tanfolyamán egyháztörténelmet tanított.

77 évesen 2007. február 14-én hunyt el. Felesége, Bernáth Klára szolgatársa volt a lelkipásztori hivatásban is, gyermekeik – Klára, Zsuzsanna és István – is lelkipásztorok lettek.

Hűséggel szolgált

1999-ben a pataki teológia tanulmánykötetet adott ki Mészáros István hetvenedik születésnapjára Deus Providebit (Isten gondoskodik) címmel. Ebben Bölcskei Gusztáv, az akkori tiszántúli püspök ezt írta:

„Mészáros István elnyerte Istentől azt a kegyelmi ajándékot, hogy egyszerre tud nyílt, barátságos, s ugyanakkor mértéktartó és visszafogott lenni. Közvetlensége és egyszerűsége soha nem tolakodó, nem erőlteti rá magát, véleményét, akaratát másokra. Visszafogottsága nem hűvös tartózkodás, nem elutasítás, hanem inkább az a bibliai és élettapasztalat, hogy a végső, abszolút igazság és megoldás nem áll a hatalmunkban, nem mi rendelkezünk vele. Pál apostol így határozza meg egyszer s mindenkorra szóló érvénnyel a keresztyén ember életének titkát, meghatározó jellegét: »Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik meg, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.« (1Kor 4,1-2)"

Az egykori püspöktárs Mészáros István életútját ennek az igének valóságos és igaz példájaként összegzi, szerinte Mészáros István ezzel a hűséggel válaszolt Isten elhívó akaratára ifjúkorában. Így szentelődtek meg élete során emberi kapcsolatai, szüleihez és szülőfalujához, Pácinhoz való kötődése, a történelem viharaiban adatott két alma mater, Sárospatak és Debrecen szeretete, a gyülekezeti lelkipásztorság kisgyőri és miskolci évtizedei, a teológiai tudományban való – soha nem öncélú – elmélyülés, majd az egyházkormányzati teendők vállalása és hordozása.

Bölcskei a jubileumi könyvben kiemeli, hogy a kegyesség és a tudomány nem vált el egymástól Mészáros István életében, hiszen megszívlelendő az az igyekezet, amellyel a gyülekezeti szolgálat – legyen az konfirmációi óra vagy jegyesoktatás – mindig előbbre valók voltak számára, mint bármely reprezentációs vagy adminisztratív alkalom. „A püspöki tisztet olyan időben vállalta, amikor hirtelen felgyorsult az egyházkerület számára is az idő. Ugrásszerűen megnövekedett lehetőségek, s szinte ijesztően tornyosuló feladatok egyaránt megjelentek. A missziói felelősség és a józan látás összekapcsolása lehetett talán a legnagyobb feladat, aminek meg kellett felelnie" – írta az volt tiszántúli püspök egykori tiszáninneni püspökről.

Találkozási pontok 

Mészáros István püspök és Szabó Dániel főgondnok elnöktársak voltak a tiszáninneni egyházkerület élén a rendszerváltástól két cikluson át.

E közös időszakról Dani bácsi így vallott: „A nagy változások és új munkaköri megbízatásaink után számtalan alkalommal csodálkozhatunk rá együtt Dr. Mészáros István püspök úrral, Isten munkatársi kapcsolatokat formáló, ajándékozó kegyelmére. Ha nem lenne háttere az együttmunkálkodásnak, a feladat és az elkötelezettség akkor is ugyanaz lenne, ahogyan vannak, akiket a kölcsönös megválasztottságban kell különböző fórumokon – látszólag háttér nélkül – elfogadnunk és szeretnünk, vagy csöndben elszenvednünk. Mi ezt meghaladóan valami egészen mást, többet is kaptunk: olyan közös találkozási pontokat, alapokat, melyek akkor is meghatározóak maradnak, amikor fáradtság, túlterhelés, s a nagyobb közösség konfliktusai, feszültségei érinthetnék, sőt árnyékolhatnák a mi testvéri kapcsolatunkat is."

A közös munkát megelőző találkozási pontokról, ezen belül az első – a debreceni teológián történt találkozásról – így írt Szabó Dani bácsi: „Itt láttam Mészáros Istvánt először, aki már végzős diákként inkább segédlelkész úr volt a mi szemünkben, és puszta megjelenésével akkor is tekintélyt sugárzott, ha ennek tudatosan semmi jelét nem akarta adni. Ha az idősebb diákok családi kapcsolatokon keresztül egy-egy beszélgetésbe, asztaltársaságba be is vontak, azért az ő magasságáig nem értem fel, ő már egy másik világ volt, tudománnyal és felelősséggel is megrakottan és megterhelten... Bár Debrecen testvéri szeretettel is fogadta a pataki elüldözött világot, s a barátságok gyorsan formálódtak, többeknek büntetést is el kellett szenvedni az exodus miatt, s ez a tiszáninnenieket sajátos kötelékben tartotta..."

A Rákosi-rendszer idején, 1951-ben felsőbb utasításra bezárták a sárospataki református teológiát. A teológusok azonban nem sokkal később vonatra, majd csónakba ülve titokban visszaszöktek Debrecenből Patakra. A sárospataki „exodusról" dokumentumfilm is készült. A 2014-ben forgatott Exodus '51 című film a sárospataki teológia 1951-es visszafoglalását dolgozza fel. A történet a felszámolás ellen tiltakozó diákok emlékeiből, valamint korabeli dokumentumokból építkezik.

Tudós lelkipásztor

Szabó Dániel – a későbbi szolgatárs – „a csendes kapcsolódás elevenebbé válása" kapcsán azt az időszakot idézi fel, amikor Mészáros István Berényi József lelkipásztor mellett kapott segédlelkészi beosztást Debrecenben. A Mester utcai templom és gyülekezet a teológus és egyetemista diáksereg nagy gyűjtő- és találkozási helye volt, ahogy számos egyetemi tanár is rendszeresen részt vett a vasárnapi alkalmakon. „Itt mi már a korosztályát meghaladóan érett, biblikus igehirdetőt ismerhettük meg az ifjú segédlelkészben..."

Szabó Dánielnek a már kisgyőri lelkipásztori szolgálatot teljesítő Mészáros Istvánnal egyre inkább megmaradt, sőt erősödött e testvéri kapcsolata, s külföldi skót barátait, rendszeresen elvitte Kisgyőrbe látogatóba. „... mindig nagy kiváltságot jelentett barátaimnak, barátainknak, s nekem is, hogy látogatást tehettünk ebben a kedves gyülekezetben, s ezek az alkalmak már mindenkor egy Istentől sajátosan elhívott, felkészített és vezetett élettel való konzultációvá váltak, melyben a teológiai felkészültség és az egyházért felelősséget vállaló személyiség már készen volt a többre bízatásra, csak ennek még senki nem is gondolt a külső lehetőségeire."

„Közben a petróleumlámpánál Kisgyőrben a doktori disszertáció is megszületett, s akadályoztatások ellenére Isten révbe juttatta a tudományos fáradozást is, miközben minden gyermek járt vallásórára, és a szőlő is meg volt művelve, sőt új parókia is épült."

A későbbi főgondok – a miskolci időszak előtt – már rendszeresen járt ki fiatalokkal is Kisgyőrbe, akikre Mészáros Istvánnak mindig jutott ideje és ahol a nagytiszteletű asszony és a család vendégszeretetét is élvezhették. „Érthető, hogy az avasi parókián is összegyűltek ezek a fiatalok, és éveken át magam is rendszeres látogatója, kicsit munkása is lettem ezeknek az alkalmaknak. Hány kedves teológus diák vagy laikus egyházi munkás indult el innen? Nem is olyan könnyű számba venni" – írta a volt tiszáninneni főgondnok elnöktársáról.

Miskolci évek

Ábrám Tibor jelenlegi tiszáninneni főgondnok három minőségében – mint avasi gyülekezeti tag, mint vele együtt munkálkodó presbiter és mint az újrainduló Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója is – ismerhette Mészáros István lelkipásztort, püspököt:

„Kisgyőrből, egy erős, tradicionális falusi gyülekezetből került a Miskolc-Avasi, nagyvárosi, akkor kissé szétszóratott gyülekezetbe. Az igehirdetői, tanítói, pásztori szolgálatát komolyan vette, hűséggel végezte Miskolcon is. Sokan szerették komoly, egyszerű, érthető, de biblikus és evangéliumi igehirdetői szolgálatát. Szeretettel közeledett a gyülekezet tagjaihoz, a békességet szerette és munkálta a gyülekezet közösségében. A presbitereket megbecsülte és tisztelte, jóllehet nem terhelt túl sok feladatot és döntést a presbitérium vállára. Püspökké választása után is a gyülekezeti szolgálatot tartotta elsődlegesnek. Megfontoltságra, az anyagi természetű ügyekben takarékosságra és kockázatkerülésére törekedett. Kiegyensúlyozó, megfontolt személyisége biztonságot jelentett az 1990-es évek változó világában."

Összeállította: Telepóczki Márta

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Jn 3,35

Péld 3,19–35

Ki ne vágyna nyugalomra, és ki ne szeretné, ha nem kellene aggódnia? A mai ige arra tanít, hogy ezt az Isten szerinti bölcsesség adhatja meg nekünk. 

 

tovább

(25) „…a megtisztulásról.” (János 3,22–36)

HOGYAN TISZTULHATOK MEG? Hogyan lehetek kedves Isten és az emberek előtt?[1] – 1. A tisztaság azt jelenti, hogy a jogi paragrafusok teljesítésén túl is tisztán és jó lelkiismerettel élem az életemet. 

tovább

LUKÁCS 15,1–10 - Kedves Jézus!

Emlékszel még a 10. születésnapomra? Amikor végre kaptam egy saját lakáskulcsot az anyukámtól?

tovább

2017. augusztus 22. kedd

Kicsoda Jézus Krisztus? – Gyökér

Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag. (Jel 22,16)

 

tovább

Lukátsi Vilma: Még hull a mag...

- Még nincs vége, még egyre hull a mag,

A gigászi kéz még egyre szórja,

A nagy példázat még nem vált multtá,

Mert még nem jött el a számadója,

A magvető még egyre szórja...

 

tovább