Feltámadott!

2017. Ápr 12., szerző: Adminisztrátor

Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára.

Feltámadott! (Lukács 24,34)

Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Szeretett Testvéreink!

A Generális Konvent Elnöksége szeretettel szólítja a Kárpát-medencei gyülekezetek és a szórványban élő közösségek minden tagját a húsvéti örömre és hálaadásra. A vereség-tudatból győzelmi örömre ébred tanítványok, boldog bizonyságtevők sorához csatlakozhatunk mi is a mindent eldöntő és meghatározó evangéliummal: Feltámadott az Úr bizonnyal! Krisztus által legyőzetett a halál, és amiképpen megnyílt sírjának szája és nem tarthatta fogságban az elveszés ereje, akképpen nyitott nekünk is Isten szabad utat kegyelméhez, bűntörlő irgalmához, életünk megújításában, újjászületésre és megszentelt üdvösségvárásra. 

Sokféle hasonlatot keresünk ennek a nagy titoknak a megértésére – leginkább a télből tavaszba fölkelő természet, mely mintegy álomból ébred, és gyakran a mi hosszú ideje tartó várakozásunk teljesülése biztat, ekként lesz a feltámadás a képe annak, ahogyan reménykedve Istentől kérjük sorsunk megjobbulását, terheink könnyebbedését, küzdelmeink sikeres lezárását, és bizony olykor és sokszor lankadó hitünk megelevenedését is. Annyi árnyék riaszt, annyi nehéz sorsot állít elénk saját korunk története, annyi a baja a magyar embernek is! Mégis, éppen és mindig fordítva kell ezt látnunk. Krisztus feltámadása minden történetnek, az egész emberi történelemnek végső és igaz célja, Krisztus győzelme maga az éltető forrás, Isten élet-akarata minden dolog lényege, és ahogyan azt megosztja velünk Szentlelke erejében. Ünnepeljünk így gyülekezeteinkben, otthonainkban, családunk körében, bárhol legyünk is ezen a húsvéton, és akkor nemhogy eltakarná sok gondunk a végső reményt, hanem éppenséggel megmutatkozik számunkra a múlandóban is az örökkévaló.

2017 húsvétján

Testvéri szeretettel:

a Generális Konvent Elnöksége

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Fiam vagy te, ma nemzettelek. ApCsel 13,33/b

ApCsel 13,23–37

Amikor Pál izraeliták előtt beszélt, mindig felmutatta, hogy az az Isten küldte el Jézust megváltónak, aki már az Ószövetségben is kegyelmes volt népéhez. 

tovább

(3) „…mivel engeszteljelek ki…” (2Sámuel 21,1–14)

Van valami rettenetes abban, ahogy ELÉGTÉTELT AKARUNK legkisebb sérelmünkért is, a bosszúról nem is beszélve! – 1. Saul megölt néhány gibeóni embert (1), noha a gibeóniakat régi szövetség védte (Józsué 9,15–21). 

tovább

2 MÓZES 4,12 - Az áldó szó

Mózes vitatkozik Istennel: „Biztos vagy Te benne, hogy a megfelelő emberhez beszélsz? Én nem tudok szónokolni.” 

tovább

2017. május 27. szombat

A mennyország ajtaja 2.

Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. (1Kor 15,50)

 

tovább

Szerb György: Jézus a legifjabb tanítványhoz

Bizony egyszer majd fölserdülsz fiam 
és állkapcsodon felpattan a zár, 
és beszélned kell. De az emberi szó 
nem oszlik, mint a füst, vagy mint a köd, 
hanem mint az érc a térben megmarad, 
nem keveredik el és nem vegyül, 
s ha létrehoztad, súlyát hordozod, 
mert tett a szó, melyért felelni kell. 

tovább