Együtt hitben, szeretetben

2017. Aug 21., szerző: Adminisztrátor

A településről elszármazottaknak rendeztek találkozót Perkupán. Az egész napos, programokkal teli rendezvényen az aranykonfirmáltakról és a gyülekezet lelkipásztorairól is megemlékeztek. A találkozót a helyi református egyházközség szervezte.

Egymás után érkeztek a hívek a perkupai református templomba. A bejáratnál rég nem látott ismerősök köszöntötték egymást, köztük Szőcs Józsa Gábor, aki ötven éve konfirmált a gyülekezetben. 1967-ben többedmagával, Mester Béla tiszteletes vezetésével tett fogadalmat hitéről. „Felemelő érzés volt” – így emlékszik vissza erre a napra Gábor, majd elmeséli, hogy harmincöt évig volt katona, és bár akkor tiltották, hitét mégis megőrizte. – Bevonulásom után nem lehetett hirdetni, hogy milyen vallású vagyok, és hogy milyen felekezethez tartozom. Ennek ellenére akkor is eljártunk templomba és gyakoroltuk a hitünket, csak egy kicsit másképp.

Tősgyökeres református családból származik és még fiatal korában elkerült a településről. Jelenleg Miskolcon él, de elég sokat visszajár, hiszen a rokonok ezen a vidéken élnek és a szülei is itt vannak eltemetve. Azt mondja, kicsit izgult: egyrészt az aranykonfirmáció miatt, másrészt, hogy olyan emberekkel találkozik, akiket azóta csak fényképeken látott. „Remélem, amilyen izgatottan jöttem olyan megnyugvással távozom majd” – mondja, majd megjegyzi: jól esik neki, hogy visszahívták, és hogy gondoltak azokra, akik egykor a gyülekezetet építették.

Épp ez volt a találkozó célja, melynek ötlete a lelkészházaspárban fogalmazódott meg. Szeretnék, ha rendezvényük később hagyománnyá válna csakúgy, mint a most először megszervezett aranykonfirmáció. A tervek szerint minden évben az új kenyérért való hálaadó úrvacsorás istentiszteleten köszöntenék a konfirmáltakat.

Kölönte Sándorné, a Perkupai Református Egyházközség lelkipásztora kifejtette, hogy nagyon sokan segítettek a rendezvény lebonyolításában. Szükség volt a segítő kezekre, hiszen az elszármazottak napját családi nappal kötötték egybe, amelyre a kicsiktől kezdve egészen az idősekig mindenkit vártak. A gyerekeknek ugráló várat, kézműves foglalkozásokat, bibliaórát, bábjátékot szerveztek és musical előadással várták az érdeklődőket. – A legfontosabb számomra, hogy ennyien, egyszerre Isten színe előtt lehetünk és örvendezhetünk! Mivel Ő közösségre rendelt el bennünket óriási dolognak tartom, hogy együtt, hitben, szeretetben magasztalhatjuk azt, aki mindannyiunk Ura és Pásztora – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy a rendezvény apropóján a gyülekezetben eddig szolgált lelkipásztorokról is megemlékeztek. Tiszteletükre emléktáblát helyeztek el a templom bejáratánál, amit Mészáros János egykori gyülekezet tag készíttetett és ajánlott fel az egyházközség számára a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A fekete színű táblán 28 lelkipásztor neve és a perkupai gyülekezet jelmondata – Hit, remény szeretet – kapott helyet.

Szöveg és képek: Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Együtt hitben, szeretetben

rss

Napi lelki táplálék

A mai napon kezdelek naggyá tenni az egész Izráel előtt, hadd tudják meg, hogy veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam. Józs 3,7/b

Józs 3

A kivonulástörténetben a kettéváló víz csodáját tapasztalhatták meg. Modern, racionális gondolkodásunk azt mondja, hogy nincsenek csodák. 

tovább

(22) „Menjünk át…” (Lukács 8,22–25)

Nem felelőtlen belemagyarázás az Igébe, az emberi életet, és különösen Isten népének szolgálatát HAJÓZÁSHOZ hasonlítani. 

tovább

LUKÁCS 10,1–2 - Munkaerőhiány

„Hatalmas a munkaerőhiány” – panaszolja a vállalat vezetője. „Megbízásokban nincs hiány, de egyszerűen hiányoznak a megfelelő dolgozók.” Az ebből eredő elkeseredés arcára van írva. 

tovább

2018. július 19.

„Egyik ember formálja a másikat.” (Péld 27:17)

         

tovább

Victorinus: Jézus

Jézus nem korlát, nem gúzs, nem sorompó.

Nem börtöne a szabad gondolatnak,

Hol ablaktalan, fekete falak közt

szárnya törik a felcsillanó napnak.

 

tovább