Sűrűsödnek a fellegek

2017. Okt 17., szerző: Adminisztrátor

Bemutatták Viola Judit történelmi kalandregényének második részét. „Szirtek csúcsán, nemesi sasfészekben dőlhet el a királyság sorsa” – így ajánlja röviden a Sasok a viharban legújabb kötetét az írói álnéven alkotó református lelkipásztor. Dedikálással egybekötött könyvbemutatóján néhány kulisszatitkot is elárult az olvasóknak.

Sokan álltak sorba a szerző asztalánál Viola Judit második könyvének bemutatóján Miskolcon, az egyházkerületi székház nagytermében. Az olvasóközönséget először Peiker Éva, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője köszöntötte. „Elbűvölő, magával ragadó és szórakoztató” – ezekkel a szavakkal jellemezte olvasói visszajelzések alapján a családregény első kötetét, ami a XIII. századba, az utolsó Árpád-házi királyok korába és az Aba nemzetség mindennapjaiba repíti vissza az olvasót.

A második részben a hősök előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondnok ütik fel a fejüket és végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa. A Miskolci Egyetem két oktatója, Viskolcz Noémi és Gyulai Éva nemcsak a cselekmény részleteiről, hanem a történelmi korról, az írói névválasztásról, a források felhasználásáról, a szereplők jelleméről, az írói stílusról és a következő részről is érdeklődtek a szerzőnél, mialatt saját ajánlásaikat is megfogalmazták.

Viskolcz Noémi azt mondta, hogy a történelmi regény az Árpád-kor utolsó évtizedeit fogja át. A történet IV. Kun László uralkodása alatt játszódik, s bár királyok is szerepelnek benne, mégsem ők a főszereplők, hanem az Aba nemzetség tagjai. Szerinte a magyar történelemnek ezt a nehéz korszakát olvasmányos formában sikerült bemutatnia a szerzőnek.

Gyulai Éva úgy vélte, hogy a regény elegáns, finom, nőies stílusban született és azoknak javasolta, akik „megfáradtak a mai szűkszavú, mindennapi kommunikációban”.

„Nagyon sokan mondják, hogy ma az a jó regény, amely tele van erotikával és erőszakkal, mert csak azt lehet eladni. Én nem hiszek ebben. A szépen megírt történet és a magyar nyelv varázsa képes lenyűgözni az olvasókat még ma is, ha időt szánnak rá” – vallotta a kerekasztal-beszélgetésen a református lelkész. Viola Judit beszélt arról is, hogy a regénnyel Aba Amadé becsületét szeretné visszaállítani, a szereplőkön keresztül pedig saját, keresztyén életszemléletét ábrázolja. „Megpróbáltam valamit visszaadni annak a közösségnek, amelyik hosszú évtizedek óta szeret, eltart engem, kenyeret és fedelet ad. Azon kívül, hogy evangéliumot hirdetek, mást nem tehetek viszonzásul, mint azt, hogy a saját történelmüket élővé teszem és közel viszem hozzájuk” – mondta a szerző.

Viola Judit 1982-ben hittudományi főiskolát végzett, azóta lelkészként, kántorként, kórusvezetőként szolgált és szolgál. A vele készült korábbi interjúinkat az alábbi linkeken olvashatja:

Serpenyőtől a Parnasszusig
http://tirek.hu/hir/mutat/39917/

Elkészült a Sasok a viharban második kötete
http://tirek.hu/hir/mutat/41135/

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Sűrűsödnek a fellegek

rss

Napi lelki táplálék

Tehát az, aki a Lelket adja nektek, és hatalmas erőkkel munkálkodik közöttetek, vajon a törvény cselekedetei vagy a hit igéjének hallása által teszi-e ezt? Gal 3,5

Ez 22,23–31

„...nem tanítottak a tisztátalan és a tiszta megkülönböztetésére” (26). Ma az összemosás korát éljük. 

tovább

(1) „Ki igézett meg titeket…” (Galata 3,1–5)

ISTEN LELKÉNEK EREJE. – 1. Pál szentlelkesen hirdette az evangéliumot a galatáknak, tanítva, szemléltetve, érthetővé, „életessé” téve előttük Jézus Krisztus evangéliumát (1). 

tovább

EZÉKIEL 36,22-25 - Arcátlanság

„Amit megengedsz magadnak, az arcátlanság!” – förmedek rá lányomra. „Ne gondold, hogy miattad és „helyes” viselkedésed miatt húzlak ki a csávából.” Lányom csendben bólogat. 

tovább

2017. november 18. szombat

Régi vesszők

Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. (Jn 15,2)

 

tovább

Szabó Lőrinc: Az árny keze

„Maradj velem, mert beesteledett!” 
Bibliát hallgat a gyülekezet. 
Alkony izzik a templom ablakán. 
Hitetlen vagyok, vergődő magány. 

tovább