Sűrűsödnek a fellegek

2017. Oct 17., szerző: Adminisztrátor

Bemutatták Viola Judit történelmi kalandregényének második részét. „Szirtek csúcsán, nemesi sasfészekben dőlhet el a királyság sorsa” – így ajánlja röviden a Sasok a viharban legújabb kötetét az írói álnéven alkotó református lelkipásztor. Dedikálással egybekötött könyvbemutatóján néhány kulisszatitkot is elárult az olvasóknak.

Sokan álltak sorba a szerző asztalánál Viola Judit második könyvének bemutatóján Miskolcon, az egyházkerületi székház nagytermében. Az olvasóközönséget először Peiker Éva, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője köszöntötte. „Elbűvölő, magával ragadó és szórakoztató” – ezekkel a szavakkal jellemezte olvasói visszajelzések alapján a családregény első kötetét, ami a XIII. századba, az utolsó Árpád-házi királyok korába és az Aba nemzetség mindennapjaiba repíti vissza az olvasót.

A második részben a hősök előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondnok ütik fel a fejüket és végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa. A Miskolci Egyetem két oktatója, Viskolcz Noémi és Gyulai Éva nemcsak a cselekmény részleteiről, hanem a történelmi korról, az írói névválasztásról, a források felhasználásáról, a szereplők jelleméről, az írói stílusról és a következő részről is érdeklődtek a szerzőnél, mialatt saját ajánlásaikat is megfogalmazták.

Viskolcz Noémi azt mondta, hogy a történelmi regény az Árpád-kor utolsó évtizedeit fogja át. A történet IV. Kun László uralkodása alatt játszódik, s bár királyok is szerepelnek benne, mégsem ők a főszereplők, hanem az Aba nemzetség tagjai. Szerinte a magyar történelemnek ezt a nehéz korszakát olvasmányos formában sikerült bemutatnia a szerzőnek.

Gyulai Éva úgy vélte, hogy a regény elegáns, finom, nőies stílusban született és azoknak javasolta, akik „megfáradtak a mai szűkszavú, mindennapi kommunikációban”.

„Nagyon sokan mondják, hogy ma az a jó regény, amely tele van erotikával és erőszakkal, mert csak azt lehet eladni. Én nem hiszek ebben. A szépen megírt történet és a magyar nyelv varázsa képes lenyűgözni az olvasókat még ma is, ha időt szánnak rá” – vallotta a kerekasztal-beszélgetésen a református lelkész. Viola Judit beszélt arról is, hogy a regénnyel Aba Amadé becsületét szeretné visszaállítani, a szereplőkön keresztül pedig saját, keresztyén életszemléletét ábrázolja. „Megpróbáltam valamit visszaadni annak a közösségnek, amelyik hosszú évtizedek óta szeret, eltart engem, kenyeret és fedelet ad. Azon kívül, hogy evangéliumot hirdetek, mást nem tehetek viszonzásul, mint azt, hogy a saját történelmüket élővé teszem és közel viszem hozzájuk” – mondta a szerző.

Viola Judit 1982-ben hittudományi főiskolát végzett, azóta lelkészként, kántorként, kórusvezetőként szolgált és szolgál. A vele készült korábbi interjúinkat az alábbi linkeken olvashatja:

Serpenyőtől a Parnasszusig
http://tirek.hu/hir/mutat/39917/

Elkészült a Sasok a viharban második kötete
http://tirek.hu/hir/mutat/41135/

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Sűrűsödnek a fellegek

rss

Napi lelki táplálék

Az ÚR türelme hosszú, szeretete nagy, megbocsátja a bűnt és hitszegést; bár nem hagyja egészen büntetés nélkül… 4Móz 14,18

4Móz 14,1–25

„Csak az Úr ellen ne lázadjatok...” (9). Aki semmibe veszi Isten ígéretét, az fellázad ellene, ahogy igeszakaszunk ezt elénk adja. 

tovább

(56) „Szombatnapon azonban pihentek a parancsolat szerint.” (Lukács 23,50–56)

Jézus temetése után, az Őt követő asszonyok (8,1–3) megnézték a sírt, ahová helyezték a testet: szemtanúi voltak Jézus temetésének (55).

tovább

ESZTER 9,1-2,20-22 - Örömünnep

Örömünnep, ami mégiscsak véres. Hogyan lesz ebből ünnepnap? Úgy gondolom, hogy a Purim ünnepet a zsidó történelem háttere alapján – ami már akkor is a pogromokkal és üldözésekkel volt teli – ma újra másképpen értelmezzük.

tovább

2017. október 19. csütörtök

„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1Kor 15:58)

tovább

Dévényi Erika: A fa

Büszkén magasodik az a fa, amely én vagyok
Elég ha vizet kapok és a nap rám ragyog
Gőgős vagyok, kevély és szívtelen
Azt akarom, hogy a szél vagy a nap csak az enyém legyen

Választanom kell hát, melyik a fontosabb
Az esőt fakasztó szél, vagy a meleg nap
A szél kéjjel hívott, légy életem része
A nap csak csendben nézett, de én nem vettem észre

tovább