A Reformációt ünnepelték Hernádkakon

2017. Dec 12., szerző: Adminisztrátor

Emlékoszlopot avattak a Reformáció 500. évfordulója alkalmából a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádkakon. Ezt megelőzően ünnepi istentiszteletet tartottak a református templomban, ahol versekkel és dallamokkal idézték fel a 16. századi hitújítás fontosabb eseményeit és tisztelegtek kiemelkedő alakjai előtt.

A több mint két méter magas emlékmű felső részét Révi Norbert szobrászművész, a kő pilléreket pedig egy ezzel foglalkozó cég szakemberei készítették. A „tiszta forrás” motívuma, valamint az „alfa és az omega” szimbólumai is megjelennek rajta. – Ezek azt üzenik, hogy az eltelt ötszáz év sem feledteti a lényeget, vagyis hogy a középpontban Jézus Krisztus áll – fogalmazott Mike Martin hernádkaki lelkipásztor.

Az emlékoszlop felavatása előtt versekkel, zenékkel és videó bejátszásokkal is megünnepelték a jeles évfordulót. Fellépett a népzenei dallamokat megszólaltató Ivánovics Tünde és Fábri Géza, Kincses Károly előadóművész és Vass Tibor helyi költő. A liturgiában közreműködött az Animus Csengettyű Együttes.

Pásztor Dániel köszöntésében arról beszélt, hogy a reformáció központi üzenete szerint vissza kell térnünk a forráshoz. „Isten megmutatta az embereknek, hogy hol van az élő víz forrása. Adott nekik bátorságot, hogy a betemetett kutakat újra kiássák, és újra nevükön nevezzék a dolgokat: a bűnt, a hazugságot, a kegyelmet és az üdvösséget, és ezzel a helyére kerültek a dolgok” – mondta az egyik bibliai történetre utalva a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese.

Szőnyi Tamás borsodi esperes örömét fejezte ki, hogy az „evangélium szerint reformált Anyaszentegyház” több mint ötszáz éve szolgál. Azt mondta: a reformációnak köszönhető többek között, hogy ma magyar nyelven szólalhat meg Isten igéje. „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak…” – buzdította a jelenlévőket a Kol 3,23 alapján.

A szomszédos Zempléni Református Egyházmegye esperese, Mészáros István köszöntőjében aláhúzta: fontos kérdés, hogy mi az, ami az emlékév után megmarad az „életünket formáló üzenetekből”.
 – Mi a feladatunk, nekünk, keresztyén embereknek felekezetre való tekintet nélkül? A lelki megújulás! « Változzatok meg értelmetek megújulása által » – írja Pál Apostol. A változást mindig önmagamon kell elkezdeni! A reformáció áldott üzenete, amely formálja mindennapi életünket és szolgálatunkat ez: Isten igéje mindig változást követel meg tőlünk, és ezzel mutassunk példát a többi ember számára – zárta gondolatait a megyaszói lelkipásztor.

Az emlékév jegyében nyári tábort és családi napot is szerveztek a Hernádkaki Református Egyházközségben. Az ünnepséggel egy időben pedig gyerekeknek tartottak foglalkozást, melyen reformáció korabeli ruhadarabokat ölthettek magukra.

 

 

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

A Reformációt ünnepelték Hernádkakon

rss

Napi lelki táplálék

Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék… Zsid 11,16

Zsid 11,8–22

„Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék” (16). Még a világ szemében is szégyent hoz a vallásra, amikor keményszívű, megátalkodott, változásra képtelen emberek hivatkoznak Istenre, mint az „ő” Istenükre. 

tovább

(10) „…törd össze a korsót…” (Jeremiás 19)

Jeruzsálem városának déli kapuját a Fazekasok kapujának is hívták, de Szemét-kapunak is nevezték, mert ezen a kapun át vitték le a város szemetét, így az összetört cserépdarabokat is, a Ben-Hinnóm völgyébe (1–2).

tovább

ZAKARIÁS 1,1-6 - Tanulni a történelemből

Szeretem a karácsonyi hagyományokat. A legjobb, ha minden úgy történik, ahogy mindig is szokott lenni. Eközben hamar átsiklok afölött, hogy régen sem volt minden mindig jó. 

tovább

2017. december 19. kedd

Mennyit érsz?

Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben. (1Kor 6,20)

 

tovább

H. M. R.:A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót 
hosszú estéken remegve lestem. 
Vártam nyílását azon a sok-sok 
felejthetetlen 
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel, 
úgy vártam, mikor fordul a zárja, 
mikor tárul fel, mikor ragyog fel 
a titkok fája. 
Ó, hogy csábított minden kis ága!

 

tovább