Pici kezdet

2017. Dec 18., szerző: Adminisztrátor

A Telkibányai Református Egyházközség 2017. november 18-19-e hétvégéjén programsorozattal ünnepelte meg a reformáció elindulásának 500. évfordulóját. Szalay László Pál lelkipásztor beszámolója. 

Pici kezdet

A kis dolgokról ritkán akarunk tudomást venni. Nem becsüljük őket, nem figyelünk rájuk. Egy apró elmozdulás szabad szemmel talán fel sem fedezhető. A lavina, a hógörgeteg is egy csuszamlással veszi kezdetét aztán már megállíthatatlan. 500 évvel ezelőtt Luther Márton egy emberként birodalmakkal nézett farkasszemet. S az ő bátorsága, lelkiismeretessége, hűsége tömegeket tudott egy irányba mozdítani. Ez az irány a reformáció volt.

2017. november 18-19-e hétvégéjén a Telkibányai Református Egyházközség programsorozattal ünnepelte meg a reformáció elindulásának 500. évfordulóját. Két nap, három helyszín, színes programok, komoly érdeklődődés, ha tőmondatokban szeretnénk összefoglalni a történteket. Több hónapnyi szervezőmunka után november 18-án, szombat délután, telt ház előtt nyitotta meg Szalay László Pál lelkipásztor az ünnepséget.

A Közösségi Házban minden ülőhely elkelt, amikor az Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes és a Telkibányai Férfi Dalárda megkezdte műsorát. Molnár Miklós prédikátor minden előadott éneket felvezetett és a reformáció lelki vívmányaira hívta fel a figyelmet.

A nyolc megszólaló énekszám után Millisits Máté mutatta be „A lábam előtt mécses a te igéd” elnevezésű kiállítást, ami a Budapesti Városvédő Egyesület tisztelgése az évforduló előtt. A művelődés és művészettörténész előadásában a reformáció érdekességeit villantotta fel. Beszélt a 95 tétel jelentőségéről, a wormsi birodalmi gyűlés döntésének kihatásáról, a Mohácsi csata előtti vallási helyzetről, valamint Abaúj reformációjáról. A hallgatóság szívére helyezte a felelősség érzet fontosságát a hitvallásunk gazdag öröksége iránt.

Az estet egy fiatal debreceni dicsőtő csapat zárta egy órás koncerttel. Valóban önfeledt, Istenre mutató, 21. századi stílusú elektropop előadást produkált az Unless zenekar. A nyers erőn keresztül az ihletett, imádságos pillanatokon át minden variációt a színpadra éltek a fiatalok. Mindeközben a közönség énekkel és tánccal dicsérte az Urat.

A rendezvényen résztvevők nem csak lelki eleséggel voltak bőségesen ellátva, hanem finom falatok és frissítők várták őket. A 10 féle szendvics, különböző sütemények elkészítéséről, szervírozásáról az Ezüstfenyő Hotel munkatársai gondoskodtak. A reformációs program résztvevőit Kassai Zoltán polgármester is köszöntötte és kiemelte az alkalom fontosságát. Örömének adott hangot, hogy ilyen színvonalas ünnepség szerveződött a településen.

November 19-én, vasárnap a Vártemplom harangjai hívogatták az ünnep folytatására a híveket. A hétvégére vendégek és résztvevők érkeztek Telkibányára Budapestről, Debrecenből, Bajáról, Sárospatakról, Miskolcról, Fonyból, Göncről, Bózsváról, Miglécről, Tiszalúcról, hogy ajándékaikat, hálaáldozatukat az Úr elé vigyék. Kustár György a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanára a mustármag példázatán keresztül bontotta ki a reformáció áldásait. Kihangsúlyozta prédikációjában, hogy a csodák csendben mennek végbe. Majd felhangzott Jobbágyné Tóth Gyöngyi vezetésével a Gönci Pedagógus Nőikar a reformációt és az adventet is közelhozó énekcsokra. Az angyali karokat idéző szólamok a hideg szorítását is képesek voltak feledtetni. Ezután Hegedűs Sándor, a százkezű politikus c. könyv bemutatójára került sor. A könyv értékeinek a megismerését a templomban felállított rollupok és Kovács László történész valamint Millisit Máté előadása segítette. Az Argumentum Kiadó fontosnak érezte, hogy személyesen képviseltesse magát a rendezvényen. Hegedűs Sándor karakteres mondatán keresztül ismertük meg a szerteágazó életművet: „Munkámból én csak két percet fogok kiszakítani magamnak. Az egyiket szentelem a vallásomnak, a másikat a családomnak.”  

Az istentisztelet végén a Telkibányai Dicsőítő Csoport szolgált, amely olyan fiatalokból szerveződött, akik nem csak ünnepnapon, de vasárnapról vasárnapra örömmel szolgálnak a gyülekezetben. A templomból kivonuló sereg egy-egy az alkalomra emlékeztető igés kártyával távozott. A kitartó ünneplők lesétáltak a parókia udvarára és szemtanúi lehettek a Kálvin János dombormű leleplezésének. A teraszon fehér kendővel letakart alkotás leleplezése előtt ifj. Sándor Béla keramikus művész szólt a hallgatósághoz. Elmondta, hogy milyen megtiszteltetés számára, hogy ezt a kerek évfordulót így ünnepelheti. Valamint, hogy az alkotás folyamata kicsit beavatta a reformátorok küzdelmeibe. A leleplezést követően a művész és a gyülekezet lelkipásztora a hála koszorúját helyezték el. Felvállalva ezzel a cselekedettel, hogy Telkibányán Reformációs emlékhelyet hoztak létre, ahol évről évre október 31-én leróhatja tiszteletét a közösség. A program az imateremben ért véget, ahol az Aranybánya Panzió vendéglátását élvezhették a résztvevők.

A Reformáció 500 programsorozat úgy lett megálmodva Telkibányán, hogy a lehető legtöbb réteg érintett legyen.  A képzőművészet, a különböző stílusirányzatú zenék, a tudomány, az igehirdetés, az ismeretterjesztés, a közösségi élmény, a gasztronómia mind szerepet kapott ezen a hétvégén. A környék alkotó közösségei, szellemi műhelyei számára igazi lelki sziporka volt bekapcsolódni a történésekbe. Mindezért köszönet jár a belehelyezett lelki és szellemi kapacitásért, a magukat exponáló előadóknak és a Reformáció Emlékbizottságnak, személy szerint dr. Hafenscher Károly biztos úrnak az erkölcsi és jelentős anyagi támogatásáért. Ami végbement szolgálja Istenünk nagyobb dicsőségét és egyházunk örökös megújulását.

Szalay László Pál

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Pici kezdet

rss

Napi lelki táplálék

…és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. Lk 2,47

3Móz 7,22–38

Hatféle áldozati szertartást sorol fel az ige (37). Hat, tartalmilag ma már nem egészen pontosan elkülöníthető módja, hogy az ember rendezze Istennel rendezetlen dolgait. 

tovább

(49) „Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” (Lukács 2,41–52)

Minden felnőtt zsidónak, évente háromszor, a három fő ünnepen, a páska, az aratás és a lombsátrak ünnepén, meg kellett jelennie a templomban (41–42). 

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,35-40 - Tettre készen

A következő reggelen a város vezetői elhatározzák, hogy szabadon engedik Pált és Szilászt. Pál azonban nem akarja Filippit egyszerűen elhagyni és titokban eltakarodni. 

tovább

2017. június 20. kedd

Az élet viharai 

„Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti.” (ApCsel 27,10)

tovább

Szabó Katalin: Hogyan?

....Bocsásd meg, hogy a szívem ilyen zavaros..
Mit tegyek? Kérlek, mondd!
Csak Te tudod a választ, 
az érzést, mi eláraszt..
Ami bennem van.. 
Te ismersz a legjobban..
Talán önző vagyok... 
Talán nem kellene várnom...
Talán ezt akarod...
megtanítani velem...
az igazi szeretetet...
Istenem, miért nem értelek?
Pedig a lelkembe helyezted..
S itt vagy Te is.. érzem...
Istenem, miért ilyen nehéz ez?

Sok a kérdés, lelkem elmélyül
a gondolatokban..
Keresem a válaszokat,
melyek talán bennem vannak,
de csak nézek befelé magamba...
Üresnek érzem agyamat...
Nem látom az utat, 
melyre lépnem kellene;
Uram, kérlek, mutasd meg nekem!

Hogyan kell szeretni..?
igazán.. szívből.. 
mint ahogyan egy csoda jön...
Hogyan tüntessem el az ént?
szeretnék örömöt látni mások szemén...
Lelkén.. enyhíteni fájdalmat..
mert sok van a világban...

tovább