Huszonöt éve indult újra a Lévay

2018. Ápr 03., szerző: Adminisztrátor

Újraindulásának 25. évfordulóját ünnepelte a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon a miskolci Művészetek Házában. A gálaműsoron az iskola jelenlegi diákjai és dolgozói mellett régi tanulók is felléptek.

„A mai este rendelt idő a visszatekintésre, a hálaadásra és a jövő tervezésére. Ha mindig csak a célt nézzük, akkor nem vesszük észre, hogy mennyi mindent kaptunk, és milyen nagy utat megtettünk idáig” – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Ábrám Tibor. A gimnáziumigazgató isteni csodának nevezte, hogy a 90’es évek elején újraindulhatott a református középfokú nevelés Miskolcon. Az iskola 1993-ban negyvenöt gyerekkel szinte a semmiből kezdett új életet. 1996-ban már négyszázhúsz tanulóval vehették birtokba a Szinva-parti épületet. A rá következő években létrejött a kollégium és a gimnázium épülete is kívül-belül megújult.

Ábrám Tibor felelevenítette, hogy a gimnázium volt az első miskolci középület, amelyre kitűzték a magyar zászlót hirdetve, hogy az intézmény „a magyar nemzet számára nevel felelősen gondolkodó keresztyén fiatalokat”. Mint mondta, ma innovativitás és kreativitás jellemzi az iskolát: természettudományi labort építettek, nyelvvizsgahelyként működnek és az új tornaterem építése is megkezdődött. „A Lévay mára Miskolc és a régió keresett és megbecsült gimnáziuma, a református középfokú intézmények között is példamutató tevékenységgel. Világos, keresztyén értékrendet hirdetünk és élünk meg a mindennapokban. A minket keresők tudják, hogy mire számíthatnak és azt is, hogy számíthatnak ránk” – hangsúlyozta.

Beszéde után átadta az új logót ábrázoló kitűzőket a tanári kar vezetőinek, majd ünnepi műsor következett, amelyben fellépett mások mellett a Kösöntyű Néptáncegyüttes, az iskola drámacsoportja és zenei tehetséggondozó műhelye. Az egyik műsorszám keretében olyan szereplőket szólítottak meg, akik az államosítás és az újraindítás időszakától egészen napjainkig kötődnek a gimnáziumhoz.

A fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület képviseletében Csomós József református püspök köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett az 1566-ban összehívott gönci zsinatra, ahol amellett, hogy Tiszáninnen kimondta a helvét irányzathoz való csatlakozást hasonló súllyal foglalkozott az oktatással is. „Súlyos esztendők voltak” – jellemezte a Lévay újraindulása óta eltelt negyed évszázadot, majd egy bibliai példázaton keresztül emlékeztetett: az ég és a föld elmúlik, de Isten beszéde megmarad örökké. „Ez lesz a megmérője életünknek és mindennapjainknak, hogy a mulandóba mennyit tudtunk belevinni a múlhatatlanból. Az ideig valóba mennyit tudtunk beletenni értékként és iránytűként.”

A Lévay nemcsak a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, hanem Miskolc első gimnáziumaként évszázadokon keresztül volt jelentős iskolája és közművelődési intézménye a városnak és a régiónak. Az önkormányzat képviseletében Kiss János alpolgármester fogalmazta meg ünnepi gondolatait. Mindenekelőtt gratulált azoknak, akik a gimnáziumot mára a miskolci tanélet megkerülhetetlen részévé tették. „Amikor az elmúlt huszonöt évet ünnepeljük, azok előtt tisztelgünk, akiknek volt hitük és erejük újrakezdeni. Azok előtt hajtunk fejet, akik olyan jól végezték a munkájukat, hogy itt és most van mit ünnepelni. Megadatik nekünk, hogy az ünneplés öröméből erőt és önbizalmat merítsünk, és erőnket újra a céljaink szolgálatába állítsuk” – emelte ki.

A gála díszvendége Balog Zoltán miniszter képviseletében Hegyi László miniszteri főtanácsos volt.

Kojsza Péter

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Huszonöt éve indult újra a Lévay

rss

Napi lelki táplálék

Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára. Fil 1,6

Fil 1,1–17

„...kegyelem nektek és békesség...” (2). A tegnapi újszövetségi igeszakasz az apostoli áldással fejeződik be (2Kor 13,13), a mai napi igénk elején pedig az apostoli köszöntést olvashatjuk.

tovább

(24) „…hallgattak az Úr szavára…” (1Királyok 12,20–33)

KI AZ ELSŐ? – 1. Roboámot elfogja az emberi indulat, de aztán hallgat az Úr szavára, amit a próféta által kap, és nem indul saját népe, saját testvérei ellen, nem bonyolódik „polgárháborúba”. 

tovább

1 SÁMUEL 16,14–23 - Zenés ajtónyitás

 Igazán csodálatra méltó, ahogyan Isten ezt a pásztorfiút, a betlehemi Dávidot a királyi udvarba küldi. Láthatjuk, ahogy Isten kézben tartja a szálakat. Saul lelki gondjai, depresszív megnyilvánulásai foglalkoztatják a munkatársait. 

tovább

2018. április 26.

Minden Istenre mutat

„Reggel azonban nyugtalankodni kezdett, ezért összehívatta Egyiptom minden jövendőmondóját és minden bölcsét, és a fáraó elbeszélte nekik az álmát. De senki sem tudta megfejteni a fáraónak. Ekkor a főpohárnok így szólt a fáraóhoz: Be kell ma vallanom, hogy vétkes vagyok. Amikor a fáraó megharagudott szolgáira, és őrizetbe vétetett engem és a fősütőmestert a testőrparancsnok házában, álmodtunk valamit ugyanazon az éjszakán, én is meg ő is. Mindegyik álomnak, amit álmodtunk, megvolt a maga jelentése. Volt ott velünk egy héber ifjú, a testőrparancsnok szolgája. Elbeszéltük neki álmainkat, és ő megfejtette. Mindegyikünk álmát jól fejtette meg, mert úgy lett, ahogyan megfejtette nekünk: engem visszahelyeztek hivatalomba, amazt pedig fölakasztották.” (1Móz 41,8-13)

 

tovább

Füle Lajos: Anya nevessél!

„Anya, nevessél!”
– mondja gyermekünk.
Úgy tudja kérni, mint a kenyeret,
mosolyra szomjas vággyal, ahogy a
virág a fényt, tüdő a levegőt,
ahogy emberszív a szeretetet.

tovább