Diákélet a reformáció után

2018. May 18., szerző: Adminisztrátor

A 16-19. századi református diákéletről tartott előadást Dr. Dienes Dénes egyetemi tanár Miskolcon, a Lévay József Muzeális Könyvtárban, május 16-án. A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében szervezett előadáson egyháztörténet iránt érdeklődők és középiskolás tanulók vettek részt.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója rávilágított: Miskolcon már az érett középkorban magas színvonalú iskolázás folyt. A város 1450 és 1520 között a krakkói, a reformáció után pedig a wittenbergi egyetemre is küldött ki diákokat. „A legtöbb protestáns prédikátort a 16. század végén Miskolc adta ennek a régiónak, ezért nyilvánvaló, hogy a településen magas színvonalú iskola működött” – vonta le a következtetést.

Elmondta, hogy a reformáció során a nyugat-európai protestáns egyetemek mintájára az elemi kisiskolát, a gimnáziumot és a főiskolát ötvöző kollégiumok jöttek létre. Az előadó részletesen szólt az iskolatípus felépítéséről, a korabeli tanár és diáktársadalom sajátosságairól. Kiemelte például, hogy a tanulók maguk választották tisztségviselőiket, a tanárok nem avatkoztak bele a diákéletbe, és a lelkészi pályára készülő tanulóknak tógát kellett viselniük.

A miskolci városi iskola a Sárospataki Kollégium „partikulájaként” működött – tette hozzá. A helyi iskolázás forradalmát Szalay Sámuel végezte el, akit 1749-ben hollandiai egyetemekről hazatérve választottak meg rektornak.

Az egyetemi tanár szólt arról, hogy a 19. század elején az osztályokat már korosztály szerint alakították ki és bevezették az év végi, majd a tantárgyankénti osztályozást. A miskolci városi iskolát az uralkodó 1836-ban líceummá nyilvánította.

„Miskolc Felső-Magyarország dinamikusan fejlődő városa volt és ennek igyekezett az iskolarendszer tekintetében is megfelelni” – összegezte előadását Dienes Dénes.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Diákélet a reformáció után

rss

Napi lelki táplálék

"Az Úrnak Lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek;..." Lk 4,18/a

3Móz 11

A tisztátalan állatokat egészségügyi okokból vagy a pogány szokások miatt kellett kerülnie Izráelnek.

tovább

(21) „Ma teljesedett be ez az Írás…” (Lukács 4,14–30)

Názáretben elkezdődött annak beteljesedése, amiről Simeon próféciája szólt, miszerint Jézus Krisztus az a jel, akinek sokan ellent mondanak (4,34). Ez az ellenkezés a mai napig történik, egyre hevesebben. 

tovább

ZSOLTÁROK 86,11-17 - Saját fegyverrel verni

A zsoltár második részében az imádkozó hangja még erőteljesebb. Ami a fenyegetettségét és ellenségeit illeti, konkrétabbá válik (14). 

tovább

2017. június 24. szombat

„De Isten meghallotta a fiú hangját… És Isten megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,17.19)

 

tovább

Túrmezei Erzsébet: Futok

,, Én tehát nem céltalanul futok, hanem egy határozott cél felé " (1Kor. 9,26)

Ballag, botorkál, sétál, lépeget...
megy,fut, szalad... sántikál, vánszorog...
Hány szép szavad van, édes magyar nyelvem
arra, hogyan teszem meg az utat,
hogyan közeledem a cél felé.

tovább