Villámlás és mennydörgés

2019. Feb 11., szerző: Adminisztrátor

Megjelent az írói álnéven alkotó Viola Judit református lelkipásztor történelmi regénysorozatának harmadik része. A kötet alcíme: Villámlás és mennydörgés. Az öt részesre tervezett Sasok a viharban vérzivataros, trónviszályos esztendőkbe, a 13. századi Magyarországra repíti az olvasót.

Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent harmadik kötetben tovább követhetjük a szereplőket útjukon, a magyar történelem egyik kevésbé ismert időszakában. Már a kötet alcíme is árulkodik arról, hogy a legújabb részben konfliktusok sorával és egymásnak feszülő indulatokkal találkozhatunk.

Fülöp püspök 1279-ben minden követ megmozgatva igyekszik az egyházat megszabadítani az eretnekségtől. A legátus László királlyal köt egyezséget az ügy előmozdítása érdekében, ám a kunok nem mind értenek egyet királyuk döntésével, veszni érzik a szabadságukat. A viszály hamarosan emberéleteket követel. Finta, a frissen kinevezett erdélyi vajda, testvéröccsével, Amadéval a kunok táborába megy, hogy elsimítsa a nézeteltérést és elűzze a királygyilkosság fenyegető árnyát.

A 368 oldalas könyv borítóján ezúttal a történetben meghatározó, valaha az Amadé család tulajdonában álló Szalánc vára látható. Viola Judit elöljáróban annyit elmond, hogy a cselekmény az építmény ostromával ér véget. „Kirobban a konfliktus Kun László király és Finta között, aki nádori címet is kap egy rövid időre. A király megostromolja a várat, de hogy Fintával mi történik, azt nem árulom el…”

A főhős, Aba Amádé ebben a részben is a józanság és a keresztyén értékek megtestesítője. Viola Judit szerethetővé és elfogadhatóvá szerette volna tenni a karaktereket, ezért „emberi tulajdonságokkal” ruházta fel őket. „Nem gondolunk bele abba, hogy a történelmi személyiségeknek is lehettek problémái és konfliktusai. Bár mások voltak az eszközök és a lehetőségek, a cél ugyanaz volt, mint ma: embernek maradni. Ez valakinek sikerül, valakinek nem” – fogalmazott az írónő, aki nem titkolja: vannak olyan szereplők is, akiket valós személyekről mintázott.

Viola Judit célja a regényfolyammal, hogy hiteles történeti képet fessen Aba Amadé egykori nagyúrról. Az Aba nemzetség egyik kiemelkedő alakját sokan úgy könyvelik el, mint aki fellázadt Károly Róbert ellen, ám a szerző szerint a valós történet egészen más. Abaúj és az északi országrész egykori főurának élete sok-sok meglepő fordulatot, és érdekességet rejt magában. Az írónő azt vallja, hogy „a magyar történelem is van olyan érdekes, mint a nálunk nagyobb és szerencsésebb országok múltja. Sőt, vannak olyan korszakok és személyek, akiket egyáltalán nem vagy félreismertünk ”.

Viola Judit komoly kutatómunkát végzett regényeinek megírásához. Történelemkönyvekből, tanulmányokból, lexikonokból és korabeli feljegyzésekből derített fényt a valós történeti eseményekre, a hiányzó részleteket pedig a saját képzeletével egészítette ki.

A harmadik kötet egy év alkotói munka után 2019 januárjában jelent me az Athenaeum Kiadó gondozásában. Elérhető a könyvesboltokban, illetve interneten is megrendelhető ide kattintva!

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Míká pedig ezt mondta: Most már tudom, hogy jót fog velem tenni az ÚR, mert egy lévita lett a papom. Bír 17,13

Bír 17

Ez a félreérthető történet nem a „bálványozásról” szól. A megrövidített anya, fia bűnvallása után megbocsát, melynek eredményeként átka elfordul a megátkozottról. 

tovább

(15) „…hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” (Márk 16,9–20)

A feltámadott Jézus megjelent a tanítványoknak. Márk itt is hangsúlyozza a tanítványok hitetlenségét. Márk végig egy negatív tanítványképet állított elénk (14). Ezzel azt hangsúlyozta, hogy az érettünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztusba vetett hit mindenestől Isten ajándéka. Ma is az! Senki se kérkedjék! (Efezus 2,8)

tovább

LUKÁCS 9,46–48 - A fontosság kérdése

Ki a legjobb, a legnagyobb, a legerősebb, a leghíresebb? Ki a legbefolyásosabb? Ki kapja a legnagyobb szelet süteményt? Életünk számos területén kerülünk versenyhelyzetbe.

tovább

2018. július 16.

„Egyik ember formálja a másikat.” (Péld 27:17)

tovább

Sík Sándor: Harangvirág

Harangvirág az erdő közepén,
Az ünnepélyes hűvösön
Simító szellőn meghajol felém
És rámköszön:

Megálljatok, kik halkan jártok itt,
A fák alatt, ti kedvesek.
Kik értitek az erdő titkait,
Rám nézzetek.

tovább