Hála az új kenyérért

2019. Aug 26., szerző: Adminisztrátor

Államalapító Szent István király tiszteletére rendeztek ünnepséget Miskolcon, augusztus 20-án, amelyen a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték az új kenyeret.

Az ünnepi menet a Városháza bejáratától indult, a népviseletbe öltözött fiatalokat a város vezetői és az egyházak képviselői követték. A Himnusz eléneklése után Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője átvette az új kenyeret, majd Varga Judit igazságügyi miniszter mondott ünnepi beszédet.

A politikus emlékeztetett: augusztus 20-án Európa egyik legrégebbi államát ünnepeljük. “Kevés olyan nemzet van ma a világban, amelynek a miénkhez hasonló, ezer évnél is régebbre visszatekintő ünnepe van. István fiatalon került a trónra, mégis mély, a jövőnket még ezer év után is befolyásolni képes nyomot hagyott történelmünkben” - fogalmazott beszédében a miniszter, aki kifejtette: független, erős országban gondolkodott és letette az önálló, keresztény magyar állam alapjait. - Emlékezzünk arra is, hogy Európa számunkra nem egy földrajzi fogalom, hanem az a vallási, kulturális és politikai közösség, ami államalapításunk óta az otthonunkat jelenti - hangsúlyozta a miskolci születésű Varga Judit.


Alakszai Zoltán jegyző köszöntőjében arról beszélt, hogy Szent István öröksége újra és újra erőt adott az igaz keresztény hazafiaknak, és időről időre megrázta magát a magyarság, lerázta láncait, vagy elűzte árulóit. Kiemelte: a politikai érdeknek egybe kell esnie a nemzet érdekével. - Szent István a szívós, rendíthetetlen és előrelátó közösségépítést hagyta örökül minden állami és városi vezetőnek. Mi ennek az örökségnek akarunk megfelelni - mondta.


Az ünnepi beszédeket követően a történelmi egyházak jelenlévő képviselői megáldották, megszentelték az új kenyeret, majd a város jegyzője megszegte azt.

Kojsza Péter

Fotók: minap.hu

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Hála az új kenyérért

rss

Napi lelki táplálék

„Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok…” Jn 8,31b

Lk 8,40–56

Lehet-e nagyobb riadalom az ember szívében, mint amikor a gyer-meke életét látja végveszélyben? Ilyenkor semmivé lesz a vagyon, a tekintély, és marad a félelem, és egy reménysugár.

tovább

(7) „Uram, atyánk vagy Te mégis!” (Ézsaiás 63,15–64,11)

Az istenfélelem azt jelenti, hogy Isten dicsőséges jelenlétében joggal tölt el bennünket a félelem. Aki nem hisz, az nem fél Istentől, így a maga bűneit és nyomorúságát sem látja (1–2). Egyszer majd mindenki előtt világossá lesz: kicsoda az Úr, és milyenné lett az ember (3); de ez a felismerés akkor már nem a hit, hanem a letagadhatatlan valóság felismerése lesz (Filippi 2,10–11). Isten dicsőséges jelenlététől meginognak még a hegyek is.

 

tovább

Zsoltárok 19,12–15 - Életformáló hatások

Házicsoportunkban közösen dolgozunk fel egy könyvet. Egyik este azokról a változásokról volt szó benne, amelyeket az Isten szava, mint Igazság tud elvégezni életünkben. 

tovább

2019. február 21. csütörtök

Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, egészen úgy, ahogyan tett őse, Dávid. Ő szüntette meg az áldozóhalmokat, összezúzta a szent oszlopokat, kivágatta a szent fákat, és darabokra törette a rézkígyót, amelyet Mózes készített; mert Izráel fiai mindaddig annak tömjéneztek, és Nehustánnak nevezték. (2Kir 18:3-4)

         

tovább

Antal Ferenc: A kopár fa

Láttam egy fát,
Magas volt és kopár,
Ágai közt elsurrant
A szellő,
S átröppent felette
A madár.

Szomorú volt a kép,
Kopár fa, levéltelen,
Az élete reménytelen.

tovább