Tőke vagy adakozás

2021. Aug 18., szerző: Adminisztrátor

Tőke vagy adakozás című kerekasztalbeszélgetésen vett részt a Csillagpont Református ifjúsági találkozón Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. 

A Csűrös Andrással és Zilla Gáborral folytatott beszélgetésen az adakozás és a tőke fogalmai tisztázása mellett szó volt az evangélium hirdetésének fontosságáról és annak pénzügyi vonatkozásairól, valamint az aktív tőke hiányáról és az adakozás elhagyhatatlan szerepéről a megélt kereszténységben. Az említett esemény előtti percekben beszélgettünk Pásztor Dániel püspök úrral.

Püspök úr hogyan értékeli a Csillagpontot?

 A Református Egyház számára egy olyan fontos lehetőség a Csillagpont, ahol nem csupán fiatalok találkozhatnak, ez sokkal több annál. Én ezekben a fiatalokban látom egyházunk leendő és jelen nemzedékét. Fontos, hogy ők egymással találkozzanak, egymást megismerjék, de talán még fontosabb, hogy megismerjék egymás gondolatait, hogy véleményt cseréljenek. Nagyon sok kreativitás, jó ötlet és gondolat van ezekben a fiatalokban. Ez a fesztivál pedig pont azért jó, mert ezek az ötletek, ezek az elképzelések itt felszínre kerülhetnek. Számunkra, egyházvezetők számára is nagyon fontos, hogy ezeket megismerjük és a fiatalok véleményének a tudatában hozzuk meg döntéseinket. Hiszem, hogy itt olyan kérdésekről tudunk beszélni, amelyekről talán a gyülekezetekben nem beszélünk. Egy fesztiválon más a légkör, más a hangulat, ami így teret enged az ilyen beszélgetéseknek és témáknak, én nagyon örülök ennek. Nemrég érkeztem a feleségemmel, számunkra mindig egy kedves alkalom, hogy itt lehetünk a Csillagponton. Én azzal a reménnyel vagyok itt, hogy a fiatalok és az örök fiatalok is jól érzik magukat.

 

Rövidesen kezdetét veszi a kerekasztalbeszélgetés Tőke vagy adakozás címmel, a gazdasági témájú beszélgetésen ön is részt vesz. Ha jól tudom, jelenleg ön a gazdasági bizottság felügyelő püspöke?

Igen. A korábbi ciklusban a gazdasági bizottság elnöke voltam most pedig felügyelő püspökként veszek részt a bizottság munkájában. Örülök neki, hogy gazdasági témában beszélhetünk szabadon, mert talán sok esetben túlságosan is szemérmesek vagyunk, ha pénzügyeinkről van szó. Ez szerintem azért hiba, mert, ha nem beszélünk róla nyíltan, akkor olyan gondolatok is elindulhatnak, amik nem állják meg a helyüket. Ezért tartom fontosnak, hogy erről őszintén tudjunk beszélni és azt is gondolom, hogy erről a felnövekvő nemzedéknek is tudnia kell.

Akkor tehát tőke vagy adakozás?

Tőke és adakozás. Mert mind a kettőnek meg van a helye az egyház életében. Sőt, össze is függ, hiszen a tőke egy része jobb esetben az adakozásból tevődik össze, ha az egyház egyházként éli meg a mindennapjait. Azért „és” a „vagy” helyet, mert ezt a kettőt nem lehet egymással szembeállítani. A tőkével a jó sáfár gondosságának tükrében és fényében kell bánnia az egyháznak. Az adakozás pedig egy nagyon mély többlettartalommal bír, ami a szívből jövő hálából fakad.

Manapság a gyülekezeteknek komoly menedzsment munkát kell végeznie, gondolom ez alól a kerület sem kivétel?

Az egyházkerületben ugyanúgy szükség van jól végiggondolt menedzsmentre és jó marketingre is. Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetünk egy kegyelmi állapot, amikor olyan tőke forráshoz tudunk jutni és olyan állami támogatásokat tudunk igénybe venni, ami nem kapcsolódik különösebb marketing tevékenységhez. Ettől függetlenül nagyon fontos a kommunikáció, és ezen fejlesztenünk is kell. Képesek kell, hogy legyünk jó értelemben felmutatni azt, kik vagyunk, mit csinálunk, miért vagyunk, ezáltal is vonzóbbá téve a Krisztus ügyét. Hiszem, hogy ennek gazdasági következményei is vannak, ami pedig pontosan az adakozásból ered. Ez, hangsúlyozom, az egyház léte és alapja, mert az egyház alapja nem az állami támogatás, hanem a szívből jövő hála áldozat. Ez pedig annak mentén értendő, hogy semmit sem magunk szereztünk. Mindent, amink van, Istentől kaptuk, és az ő kegyelméből élünk napról-napra. Ezért a kegyelemért hálával tartozunk, és képesnek kell lennünk adni abból, amit kaptunk. Ha ez kimarad, ha ezt elfelejtjük, akkor nem vagyunk egyház.

Akkor az egyház egyszerre kap és ad?

Így van. Az egyház befogadó és adományozó is egyben, és ezzel szorosan összefügg, hogy - akár intézményeket tart fent ebből a pénzből, akár diakóniai célokra költ, de - az egyház csak annyiban tud adni, amennyiben kap. Ezért, ha meggyengülünk az adakozás tekintetében, akkor az adás tekintetében is meg fogunk gyengülni.

Ez lenne a helyzet?

Bár gyülekezeteink tagjainak száma csökkent az elmúlt 15 évben, - legalábbis a Tiszáninneni Református Egyházkerület számadatai ezt mutatják - azonban az adakozási kedv nőtt az évek során. Kevesebben vagyunk, de az adomány nem lett kevesebb. Én örömmel vettem ezt tudomásul, hogy egyfajta hitvalló egyház irányába mozdultunk el.

Mit vár a kerekasztalbeszélgetéstől?

Egyrészről remélem tisztázunk olyan kérdéseket, amik félreértések tárgyát képezték, másfelől pedig, hogy képesek leszünk olyan oldalról megvilágítani az egyház gazdasági helyzetét, amiről még nem hallottak a fiatalok. Fontosnak tartom, hogy hivatalos és hiteles forrásból – már amennyire engem és beszélgetőtársaimat annak lehet nevezni - értesüljenek a fiatalok ezen kérdésekben. Mert a fiatalokban nem biztos, hogy összekapcsolódott, hogy az egyház gazdálkodik, hogy az egyháznak muszáj gazdálkodnia. Egyszerűen, mint egy családnak megvan a maga költségvetése és megvannak a saját feladatai, terhei, kiadásai, bevétele, de ezeken felül nagyon sok olyan fogalom van, melyet érdemes tisztázni. Remélem sikerül.

 

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.
rss

Napi lelki táplálék

Miután megszűnt a zavargás, magához hívatta Pál a tanítványokat, bátorította őket, és elköszönve tőlük elindult Macedóniába. ApCsel 20,1

1Sám 28

„Miért kérdezel engem, ha az Úr eltávozott tőled, és az ellenséged lett?!” (16). Saulnak nem felel az Úr, hát megidézteti Sámuelt. 

tovább

(2) „…számos beszédben intette őket…” (Apostolok cselekedetei 20,1–6)

– Pál az efezusi események után több hónapot töltött a második missziói úton alapított macedóniai gyülekezetekkel: Filippi, Thesszalonika, Bérea (1). Az apostol itt számos beszédben intette őket (2), ahogy elköszönésekor az efezusiakat is.

tovább

EZSDRÁS 7, 21-28 - Csodálkozni és hálát adni

Az eseményektől lenyűgözve Ezsdrás Istent dicséri csodálatos tetteiért (27-28.). 

tovább

Jézus küldetése

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)

tovább

Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

tovább