Aszalói Református Egyházközség Honlapja

A gyülekezet története

2019-02-18 /

AZ ASZALÓI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE



Az Aszalói Református Egyházközség a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez, illetve az Abaúji Református Egyházmegyéhez tartozik.

Az irattári adatok szerint 1603 az alapítás éve. Fel van jegyezve azonban a szikszói református egyház régi jegyzőkönyvében, hogy egy Szikszón, 1590–ben tartott egyházi gyűlésen jelen volt Szikszay György aszalai prédikátor is.

Aszaló a Borsodi Egyházmegyéhez tartozott. Egyházunk levéltárában található levelek, nyugták tanúsága szerint még 1843–ban is borsodi gyülekezet volt Aszaló. Egyik lelkésze, Tóthfalussy Mihály 1838–ban, mint borsodi esperes hal meg.

1855–ből valóegyházmegyei kézirat tanúskodik okmányszerűen arról, hogy az akkori lelkész Molnár Antal az Abaúji Református Egyházmegye táblabírája. 1855–től kezdve tehát már biztos az Abaújhoz való tartozás.

Az 1595. évi összeírás szerint a gyülekezetnek volt református temploma, 1603–ban pedig lelkészt is tartottak. Egyes források szerint a középkorban épült régi templomot használták.

A katolikusok 1769. évi vizitációs jegyzőkönyve azt írja, hogy: „a meglevő református templomot valamikor régen a csehek építették, s benne a reformátusok vallásgyakorlata Eger 1687. évi visszafoglalása után kezdődött, mert a török hódoltság utolsóéveiben elhagyott és puszta hely volt Aszaló.”

Az egyház valószínűleg alakulási évétől kezdve (1603) tartott fenn iskolát, bár erre hiteles adat nincs. A XVII-XVIII. sz.-ban több diák is beiratkozott a Sárospataki Református Kollégiumba, ahol a diák –akkori szokás szerint - felvette szülőfaluja nevét. Néhány példa:

1617 –Stephanus K. Aszalai

1630 –Stephanus Aszalóvius

1633 –Andreas P. Aszalainus

1693 –Franciscus Aszalai



A legjelentősebb dokumentáció egy régi iskolai napló, amely a XIX. század elejétől dokumentálja a „fiu oskola” működését. A benne található családfák pedig a rektorok neveit is feltüntetik.

Bartha András kezdte vezetni a naplót melynek teljes címe: „Az aszalai reformata ekklésiában helyheztettetett férfi oskola protocolluma. Készült K S által MDCCCI.”

Az iskolának már 1770–ben két épülete volt: a fiúk iskolája (a ma is meglévő Rémán –féle iskola) és a lányok iskolája (ebben lakott később Rémán János nyugalmazott iskolaigazgató). A lányok iskoláját 1890–ben eladta az egyház, amikor megépült új iskolája, a Varga –féle épület, amely az állami általános iskola központi épülete volt.



A templom keletkezési korát teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, iratok sem beszélnek róla. Belső ajtajának kőből faragott szemöldökén olvashatóa következő évszám: Anno 1797. De ez nem jelenti, hogy az egész templom ekkor épült volna. Mindenesetre a gyülekezet megtartotta a templom építésének 200. évfordulóját 1997. december 7-én, melyen Dr. Mészáros István Tiszáninneni püspök hirdette az Igét.

Előzőleg már két templomot is építettek (1797 előtt), de ezek gyenge anyagból épültek. A jelenlegi templomot „messziről szállított kövekből nagy fáradtsággal építették a hívek”. Így a mai templom 1795–97–ben készülhetett el késő barokk stílusban. Tornyát 1827-ben építették a nyugati homlokzata elé, rajta „sugársisak és négy sarkán kőobeliszk” van, magassága 38 méter. A templom 12 x 25 méteres, 500 ülőhellyel rendelkező belső terét hat boltszakaszos mennyezet fedi. Keleti vége egyenes záródású. Egy tömbből faragott barokk kőszószéke van. A templom kőfallal van kerítve, melyen belül Molnár Antal (elh. 1800) és Tóthfalussy Mihály (meghalt: 1832) lelkipásztorok sírköveit láthatjuk.

A református egyházközség egyik jegyzőkönyvében ezeket írja Tóthfalussy Mihály lelkész:

„1824-ik Esztendőben Június 8-án szintén Pünköst Innepének 2-ik napján reggeli 9 óra tájban –a nagy vízáradás által megkárosított Várost –újabb nagy fatalitás érte: mert vigyázatlanságból (amint mondatott egy Saláta öntésből) támadott rettenetes Tűz az egész várost ki vévén Halmaj felől 14 Házakat, két óra alatt hamuvátette, el pusztította, a szegény lakosoknak mindenét meg emésztette és koldus botra juttatta. A mely nagy veszedelemben a Refta Nemes Ecclésia Templomának teteje egészem meg égett, régi kő Tornya hasznavehetetlenné tétetett, földig, fundamentomig fogva le rontatott, a benne lévő nagy Harangok el olvadtak, és nem több, hanem tsak két mázsa materiát szedhettek fel az hamu közül. Parochiája, a predikátornak minden házi bútorával s élelmével, könyveivel, írásaival, ami leg tetemesebb kár: rég matriculája, protocolluma az ecclésiának meg égett, mely vissza szerezhetetlen kár. Férfi és leány oskolája, káplán háza meg emésztetett.”

Az 1824–ben leégett templom hét év alatt épült újra Vita János kurátor és Tóthfalussy Mihály prédikátor munkája és a hívek áldozatkészsége által.

1854-ben azonban újabb tűzvész pusztított Aszalón. A tényleges kárt nem lehet pontosan megállapítani, de elmondások szerint megégett a templom tornya, és benne a harangok megolvadtak. Az egyházközség 3000 forintot vett fel az egyházkerület pénztárától a károk fedezésére. A leégett templomot és tornyot zsindellyel, majd 1883–ban cseréppel fedték be. 1882-ben javították a parókiát, a templom egy részét, a káplán szobát és a magtárat. A tornyot 1906-ban fedték be horganyozott lemezzel, mely dátumot őrzi is a torony.

1924-ben lett a templom belseje „művésziesen kifestett”, orgonáját Rieger Ottóépítette ugyanebben az évben. Az orgona felirata: OPUS 2149, valamint RIEGER.

Az egyházközség 1738-ban öntetett egy harangot, melynek súlya négy mázsa és tizenöt font volt. A kisebbik harangot 1695-ben öntették, melynek akkori súlya 110 font volt. Az 1824-es tűzvészben mindkét harang tönkremegy. 1824-30 között öntetnek egy hat és fél mázsás harangot Egerben 815 forintért, majd 1834-ben Losoncon egy három és fél mázsásat, mely 824 forint 33 krajcárba került. De nem sokáig örülhettek az új harangoknak, mert az 1854-es tűzvészt ezek sem élték túl.

1857-ben már új harangokat rendelnek a bécsújvárosi Hiltzer Ignácznál. Egyik 628, a másik 270 font súlyúvolt. Szállítással együtt 970 forintba és 76 krajcárba kerültek volna, de a készítő beszámította a két régi égett harangot, így csak 288 forint és 46 krajcárba került.

Az 1857-es rendelésnél azonban három harang összehangolásáról van szó, ami arra enged következtetni, hogy egy harmadik harang is létezett már 1800-ban.

Az 1914-18-as világháborúban az egyház két harangot ad át ágyúöntésre, mégpedig a két kisebbiket. Jelenleg tehát két harangja van. A 320 kg-os harangját Hiltzer Ignácz öntötte 1857–ben Bécsújhelyen, a 125 kg-osat pedig Szlezák László1921–ben Budapesten.


(Az összefoglaló Major András lelkipásztor szakdolgozata alapján készült)


 




Napjainkban a község lakosságának 30-40%-a református, de valójában kevesebb, mint 400 felnőtt korú ember fejezi ki a gyülekezethez való tartozását az egyházfenntartói járulék rendszeres fizetésével. Egy átlagos vasárnapi Istentiszteleten 40-60 gyülekezeti tag vesz részt, de ünnepnapokon ez a szám a 100-at is meghaladhatja.

Jelenlegi lelkipásztora: Konc Gáll László