Átányi Református Egyházközség honlapja

Főoldal

2018-01-16 /

Isten hozta az Átányi Református Egyházközség honlapján


Településünk rövid története


Átány község Heves megye Hevesi járásában Heves várostól 8 km-re, Füzesabonytól 19 km-re található. A települést keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.


Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel, Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel. A 16. század közepétől református a község.


Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka. 1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt. 1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Vay György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt. 1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt. A 18. században a falu már öt család birtokában volt, köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak. A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos. 1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be. A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott. A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt. Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.


A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programhoz, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit mutatta be a Néprajzi Múzeum 2009 őszén az „Egy falu az országban - Átány" című kiállításán. A kutatás eredményeit több, idegen nyelveken is megjelent közös művük is ismerteti.


forrás: wikipédia