Mádi Református Egyházközség

Templomunkról

2020-10-24 /

Templomunkról


Előzmények



Már 1332-ben állott az a templom Mádon, amelyet Szent Tamás tiszteletére szenteltek. 1525-26-ban azonban új templomot építettek, a ma is meglévő római katolikus templomot. Ez a gótikus tornyú és támpilléres hajójú templom a XVI. században református használatba került, mivel a falu akkori földesura Alaghy Ferenc a protestáns vallás követője lett. Mikor Alaghy Judit felesége lett Rákóczi Zsigmondnak hozományként kapta a falut. Ezt követően a település kisebb időszakot leszámítva a Rákócziak birtoka lett, akik szintén a református vallás pártfogói voltak. Azonban II. Rákóczi György halála után özvegye Bátori Zsófia rekatolizált, és elvétette a hegyaljai Rákóczi-birtokon lévő protestáns templomokat, a prédikátorokat pedig elűzték. /1670-71/ Ez történt Mádon is. A Rákóczi féle szabadságharc idején ugyan ismét visszakapta a református gyülekezet a templomot, de a szabadságharc bukása után nyilvánvalóvá lett, hogy a ref. gyülekezetnek új templomot kell építenie, 1711.02.28-án a templom végleg katolikus kézre került.


 


Az újrakezdések ideje


A reformátusok ezután egy 70 négyszögöl nagyságú fatemplomot építettek gyülekezetük számára. A mellette épült fa haranglábon két harangjuk volt. Ez a fa templom 1725-ben leégett. Ezt követően, mintegy 50 esztendő történetét nem ismerjük. Egy 1772-ből származó jegyzőkönyv feljegyzi, hogy a leégett templom helyett immár kőtemplomban tartja a gyülekezet az istentiszteleteket, és mellette kőből épült harangláb is áll. Azonban ez a templom kicsinek bizonyult és nem is volt megfelelő helyen, ezért a türelmi rendelet után mozgolódni kezdett a gyülekezet, hogy új templomot építhessenek. A meglévő szegényes templomot pedig 1817-ben lebontották.


 


 


A ma is álló református templom


 





 


Az új templomot 1800-ban kezdték építeni, és 28 évvel később fejezték be teljesen, bár 1817-től már itt tartották a gyülekezeti alkalmakat, csak ekkor a templomnak még nem volt tornya. A torony tökéletesen 1828-ra készült el barokk sisakos tornyával. A templom Kelet-nyugati fekvésű, belső tere 13x34 méteres /ez duplája az előzőnek/, az épület klasszicizáló késő barokk stílusban készült. Azonban ezt követően ismét nehéz időszak jött a gyülekezetre: A templom alig állt 24 évet, amikor is 1852-ben teljesen kiégett. A gyülekezet megbízott tagjai adományokért járták az országot, hogy a templom ismét felépülhessen. 1857-re készült el újra belső berendezésével együtt.


 


AZ 1852 -es tűzvész a fél falut elpusztította Mádon, a 19. század elején épült református imaháznak is csak a falai maradtak meg. A templom néhány éven belül újjáépült, ám az egykori sajtó felrótta, hogy a hamvaiból feléledt templom „egy hijával látszik lenni még, egy csinos orgona igen szépen illenék" bele. Az 1859. október 2-án felszentelt orgonát a gyülekezet Kis Ábrahám (a gyülekezet egykori gondnoka) áldozatkészségének köszönhette, aki a másodtanítói állás megszűnte óta a gyerekekkel is fizetség nélkül foglalkozott. Az orgonát Váradi Sándor orgonaépítő készítette 1859-ben. A 20-25 évenként esedékes nagyjavítások közül az elsőt kissé megkésve, 1889- ben Kolbay Ferenc szepesváraljai orgonaműves végezte. Ezt a javítást a helyi „Szőlőműves" társulat pénzadományai, illetve a társaság által szervezett táncmulatság bevétele tette lehetővé. A második világháborút követő javítás során az egyoktávos pedálbillentyűzetet az eredeti 13 hangos pedálmű megtartása mellett kétoktávosra cserélték (Cc1, 25 billentyű).
Az orgonaház mögötti taposást a 60-as években házilagosan felszerelt kis motorok váltották ki, majd a 90-es évek óta orgonamotor biztosítja a „szelet". Mindezen kisebb mértékű változtatásokkal együtt az orgona eredeti állapotúnak tekinthető.


 



 


1913-ban nagy javításokat végeztek a templomon. Az eredetileg készített famennyezetet bevakolták, a torony sisakját a mai formára építették át, így az most 28 méter magas. A templomban 400 ülőhely van. A toronyban három harang lakik.


- A legnagyobb 853 kg-os László Lajos öntötte 1879-ben Kisgejőcön, felirata ez:


 


„Az élőket hívom az Isten házába,


A holtakat kísérem gyászhanggal sírjába,


Imádjad hát ember míg élsz Istenedet,


Hogy megnyerjed az égben várt idvességetdet.”


 


-        A középső harang 264 kg-os, Szlezák László öntötte 1924-ben Budapesten.


- A kisebbik harangról jelenleg nincs írásos feljegyzés, körülbelül 10-12 éve került a toronyba, Kárpátalján öntötték. A harangöntő mester elfogadta, hogy a harang árának egy részét a gyülekezet borban fizesse ki. /További információk gyűjtés alatt/.