Kulturális Örökségvédelem a Tiszáninnen

A reánk bízott kulturális örökségünk védelme. Tematikus lelkészképzési alkalmak zajlottak Észak-Magyarországon

2009-05-28 16:08:39 / Paszternák István

Ma már közhelynek számít az a megállapítás, miszerint egy-egy műemlék jó vagy rossz állapotát, megújulását vagy épp értékeinek elvesztését leginkább tulajdonosának, használójának hozzáállása befolyásolja. Elsősorban az épületben minden nap megforduló személy vagy közösség odafigyelése, más szavakkal: „a jó gazda gondossága" az a momentum, amelyen épített örökségünk sorsa megfordulhat. A „hivatalok", pl. az örökségvédelmi hivatal, vagy az önkormányzat, csak segítséget nyújthat e folyamatban. És kell is nyújtania, ha lehet, még jobban is, többet is, mint most.


A "Műemlékvédelemért Forster Gyula Éremmel" kitűntetett Bihari Richárd lelkész előadása az alacskai műemlék templom felújításáról (Forrás: www.alacska.tirek.hu)

A fenti szándékoktól vezettetve, valamint belátva műemlékeink és műkincseink megőrzésében meglévő egymásrautaltságunkat, több felekezettel közösen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal örökségvédelmi képzéseket, előadássorozatokat szervezett teológiai hallgatóknak és lelkipásztoroknak 2009. tavaszán.

Az örökségvédelmi témájú „lelkészképzés" kezdetei néhány évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ekkor a KÖH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága szervezésében először határainkon túli helyszíneken - Kolozsvár, Hanva, Révkomárom - zajlottak ilyen előadássorozatok. Ennek kapcsán került sor az Útmutató  épített és tárgyi örökségünk megóvásához című kötet megjelentetésére, Várallyay Réka és Káldy Gyula szerkesztésében. (A kötet azóta sajnos elfogyott, a lelkészképzéseken egy ideje már csak ennek CD változatát oszthatjuk szét a résztvevők között. Az anyag letölthető a KÖH honlapjáról is a http://www.koh.hu/tartalom.php?idt=20081209145841 címről!) Talán a kisebbségi lét mindennapjaiból, a külföldre szorult magyar műemlékek gondozóit, tulajdonos gyülekezeteit gyakran jellemző magukramaradottságból, kiszolgáltatottságból is fakadt e rendezvények jó fogadtatása. Az ott tömegesen megjelent hallgatóság, a kezdeményezés nagy sikere arra sarkalta a szervezőket, hogy az Anyaországban is próbáljunk meg hasonló képzéseket beindítani. A feladat már egyszerűnek látszott, hisz a képzéseken érintendő témák - a legfontosabb műemlékvédelmi, műtárgyvédelmi kérdések - sora, valamint az előadók csoportjának gerince sikeresen összeállt. A határokon belülre visszatérve a lelkészképzések szervezésének oroszlánrésze a kezdeti feladatokat vállaló, működését első sorban a határon túlra koncenrtáló Várallyay Rékától a munkát ma is magával ragadó lelkesedéssel végző dr. Bagdány Judithoz, a KÖH e feladattal megbízott referenséhez került. (Biztos a mi biztos, ideírom elérhetőségeit is, hátha valaki e cikket olvasva kap kedvet ilyen képzésen részt venni, netalán rendezni is egyet valahol... bagdany.judit@koh.hu ; tel:     30/498-2849    .)

 A képzések célja mindkét részről világos. Alapvető örökségvédelmi (műemlék- és műtárgyvédelmi) ismeretekkel látni el azokat az egyházi személyeket, akikre szolgálatuk során kiemelkedő értékek lesznek rábízva, vagy vannak máris. Nem lehet célunk „gyorstalpaló" építészek, művészettörténészek, orgonaszakértők, stb.  képzése. De egyértelmű feladatunknak tekintjük egy olyan egyházi értelmiségi réteg kialakulásának elősegítését, akik képesek felismerni mind magukat az örökségi értékeket, mind pedig az ezekre adott esetben leselkedő veszélyforrásokat. Mikor és milyen szakemberhez forduljunk? Mit tehetünk meg magunk, mihez kellhet hatósági engedély? Honnan és milyen segítséget várhatunk a ránk bízott műemlékek, műtárgyak jó karban tartása, felújítása során? Mindezek olyan kérdések, amelyekre a 21. századi műemlék-tulajdonosoknak, -használóknak, így a lelkipásztoroknak is tudniuk kell válaszolni. Előadásaink témáit ezért mindenképp úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy azok kevésbé az örökségvédelem elméleti kérdéseit forszírozzák, de sokkal inkább a történeti épületekben a mindennapok során felmerülő gyakorlati problémák megoldását segítsék. Műemléki és régészeti kutatások céljai, módszerei, miértjei, az épületek mindennapi karbantartásának, a jelentkező gondok felismerésének, elhárításának kérdései, épületgépészeti feladatok (fűtés, világítás, hangosítás, elektromos harangozás, stb.); orgonák, harangok fenntartásának, javításának kérdései, értékes kegytárgyaink (fémtárgyak, textíliák) tárolása, tisztítása, dokumentum értékű egyházi irataink gondozása, stb., stb. Mind-mind olyan téma, amellyel egészen biztosan találkozhatunk a legtöbb egyházközségben, műemlék templomban.

 Az első hazai örökségvédelmi lelkészképzésre 2006. őszén került sor a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a KÖH közös szervezésében. Ezen előadássorozat egyházon belüli elismertségét jól jellemzi, hogy ugyanekkor megállapodás született az SRTA és a KÖH között a tekintetben, hogy ezen évtől kezdve minden negyedik szemeszterben a teológusképzés órarendjébe illesztve, újból kerüljön sor hasonló témájú és körű előadásokra. Ezért a hallgatók - szabályos vizsga letétele nyomán - kreditpontokat kapnak, ami beleszámít iskolai képzésükbe. Büszkén számolhatunk be arról, hogy e megállapodásnak megfelelően az eltelt időben immár két alkalommal került sor ilyen előadássorozatra, szemeszterre. Utoljára 2009. április-májusban, Sárospatakon találkozhattak a leendő tiszteletes asszonyok/urak és az örökségvédelem szakemberei, ahogyan arról a tirek.hu honlap is beszámolt. (Tudósítás és képek találhatóak még ugyanerről az előadóként is közreműködő alacskai lelkipásztor testvérünk, Kemény István által szerkesztett alhonlapon a http://www.alacska.tirek.hu/hir/mutat/30144/ címen.) És még egy megjegyzés: A Debreceni Református Kollégium falai közt lezajlott, 2008-as, - szándékai szerint ökumenikus - lelkészképzésünk mellett a közeli tervekben szerepel hasonló rendezvény megszervezése a Dunamelléki Református Egyházkerülettel közösen.

 Ugyancsak 2006-ban, római katolikus egyházi vezetők és lelkipásztorok részvételével, Dobogókőn országos örökségvédelmi képzésre is sor került. Ennek visszhangja is egyértelműen pozitívnak volt mondható, bár a konferencia végén mindkét rendező fél által hangoztatott „folytatási" szándék megvalósulása ezideig még várat magára. A megoldást véleményünk szerint e téren is a „regionális", egy-egy egyházmegyéhez, vagy papi szemináriumhoz kapcsolódó képzések beindítása jelentheti majd.

 Utóbbi megoldás sikerességére, járhatóságára jelent szép példát a magyarországi görög katolikus egyház vezetésének kezdeményezésére 2009. májusában Nyíregyházán lezajlott, örökségvédelmi előadássorozat. A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán összegyűlt, zömében Északkelet-magyarországi parókusokból álló, száznál is több léleknyi hallgatóság a rendezvény végéig tartó jelenlétével, aktív közreműködésével, a problémákat sem palástoló, olykor feszültebb hangvételű hozzászólásoktól sem mentes megnyilvánulásaival jelezte: e fórumot, ill. általában az örökségvédelmet, műemlékvédelmet komolyan veszi, fontos feladatának ismeri el. (A nyíregyházi képzésről képek és beszámolók olvashatóak a www.parochia.hu honlapon, pl. a www.parochia.hu/Puspokszenteles/oroksegvedelem_cikk.htm cím alatt. A cikkünkhöz csatolt kép is innen származik.)

 Természetesen hiú reménység lenne e képzések „eredményét" azonnal, pár napon, héten belül várni, a kezdeményezések „hasznát" ily módon „megmérni". De mindannyian, akik ezen képzések megszervezésében, lebonyolításában részt vettünk, ott előadtunk, meggyőződéssel valljuk, hogy csak az egyenrangú felek együttműködésén alapuló örökségvédelmi munka vezethet el - középtávon - Hazánk műemlékeinek, műkincseinek fennmaradásához. Közös célunk egy értéktudatos, történeti emlékeit ismerő, annak megőrzését büszke feladatának tekintő társadalom formálása lehet. A „jó gazda gondosságával" eljáró, műemlékeit óvó emberi közösség, benne pedig feladatát a szakszerű tudományosságon és jogszerűségen túl egyre inkább az együttműködésben, a „szolgáltatásban" is meglelő Örökségvédelem lebeghet szemünk előtt. Adja Isten, hogy szívünk közös szándéka valóra válhassék!

 Végül e helyen is szeretnék a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nevében köszönetet mondani sikeres rendezvényeink létrehozásában, lebonyolításában részt vevő valamennyi Partnerünknek. Különösen a képzésnek helyet adó intézmények rektorainak, irányítóinak, munkatársainak, a velünk társrendezőként munkálkodó római- és görög katolikus, valamint református felekezetek fejeinek, és persze, nem utolsó sorban a képzéseken előadó szakembereknek, önzetlen segítségükért.

Paszternák István

régész, irodavezető
KÖH Észak-magyarországi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi utca 11.
Tel/fax.:     46/508-927    
web: www.koh.hu   www.koh7.hermuz.hu
e-mail: miskolc@koh.hu