Sajókazai Református Egyházközség Honlapja

Műemlék templom

2018-11-19 /

Sajókaza református egyházának alapos régészeti feltárását 2000–2001-ben végezték el. A kutatást vezető Simon Zoltánnak a Műemlékvédelmi Szemlében közölt jelentéséből megtudjuk, hogy a templom építésének két román kori, két gótikus és egy jelentősebb késő barokk periódusa különíthető el egymástól. A nyugati hajó az 1200-as évek elejére keltezhető, de már a XIII. század második felében végeztek rajta egy újabb román stílusú átépítést. Akkori tulajdonosai, a Rátótiak nyugati irányban megtoldották a hajót, helyet csinálva a kegyúri karzat számára. A Hazai okmánytárban az alábbi, 1288-ban kelt levélrészlet utal a település birtokviszonyaira: „Kazán Rátholdi Leusták ispán fia, Dezső mester a földesúr; Kazai Dezső mester papját Egyednek nevezik.”
Putnok és a hozzá tartozó falvak IV. László adományaként a Rátót nemzetség kezére kerültek és a XIII. század végére a Rátót nembeli Domokos tárnokmester utódainak, illetve az ezektől eredő kazai Kakas családnak volt itt a legtöbb falva. Ezek közé tartozott Kaza, ahol a Rátót nemzetségnek tulajdonítható a borsodi részen 10 faluból álló uradalmi központjukban a Szent Jánosról elnevezett Ágoston-rendi klastrom építése. A klastrom leégését már egy 1315. évi oklevél említi. Kaza ekkor jelentős hely lehetett, mert az 1330-as években rendesen 32-36 garas volt az egyháztól beszedett tized, ami a Borsod megyében tizedlajstromban ekkortájt felsorolt közel 100 tizedet fizető hely közül - amelyek mögött kb. 240 lakott helység értendő - a legmagasabb összeget fizetettnek tekintendő!19 A XIV. század elején már rendes vására és piactere volt, s ha nem is tudjuk, hogy mikor lett várossá, a XIV. szá­ zadban a megye gyűléseit ismét itt tartották (így 1342., 1343., 1360., 1372., 1381., 1393. években), s 1461-ben mezővárosként említik. A plébániatemplomnak - hazánkban viszonylag - ritka titulusa volt, amennyiben a pápai tizedjegyzékben a teljes név „Szt. Vitus és Modestus" olvasható. A Putnoki családbeli leszármazottak 1329. évbeli osztozkodási oklevelében a három testvér között Kazát úgy osztották meg, hogy kettőjüknek a „Szt. Vitus temploma felőli" kétharmad, egyharmada pedig „Szt. János monostora 18. Módy Gy., HOM. Évk. VIII. 1969. 207-209. 19. CsikváriA., 1939. 123-125. 250 3. kép. A sajókazai ref. templom déli nézete (Veres András felvétele) felől" testvérüknek jutott. A XIV. században a nemzetség minden családja szerepel itt birtokosként, így a Felediek, Lórántffyak, Kakasok, Putnokiak, s leginkább a Kakasok, akik 1415-ben Zsigmondtól új adományt szereztek itt egyes birtokokra és akik közül az egyik ág Gyulafy nevet viselt. A rokon Jolsvai Leustak fiának, Györgynek a halála után az ő része királyi birtok lett, ezt 1435-ben Borbála királyné, majd a serkei Lórántfiak kapták meg zálogba. Zsigmond halála után Giskra hadai szerezték meg egy időre ezt a vidéket (így kezükbe került Kaza, Galgóc, Szentkirály), s véglegesen csak Mátyás király hadai szorították ki őket 1459-ben. Ezt követően is folynak a birtokos cserék, 1480-ban a Felediek a Básthiaknak, János vajda fia Leusták 1481-ben Perecsei Frank Jánosnak, 1491-ben Putnoky Pál pedig Mellétéi Tamásnak zálogosítanak el birtokrészeket, de a Melléteiek már 1487-ben a Kakasoktól is vettek zálogba egyes részeket. Ezt követően a Szentannai család nyer pert a Felediekkel szemben, de zálogosítanak el később birtokot a Velezdi Kövér családnak és Csatári Istvánnak is. A XVI. századi birtokosok között a nemzetség leszármazottain kívül találjuk meg a királyt, zálogjogon a Melléthei, illetve a Melléthei Barna és Dely családot


Az első református lelkész 1576-ban Alattyán Mózes volt


1713-ban vármegyei segítséggel újra renoválták. Ekkor csináltatta Torma Anna a ma is meglévő sík, vakolt mennyezet.A belső berendezések 1734 - 57 között készültek el.A sekrestyét Radvánszky báró bontatta le 1749 körül.A szentélykarzat és a szószékkorona 1754- ben, az úrasztala 1793 - ban, a kőkarzat 1794-ben készült el.A templom nyugati homlokzata előtti torony megőrizte románkori jellegét, de 1791- ben megmagasították, sőt 1853- ban még magasabbra emelték. A torony mai magassága 37 m. Ablakait 1975-ben eredeti állapotukra visszaállították.A főhajó és a szentély kelet felé néz. A vastag falakat kisméretű, félkörívesen záruló ablakok törik át.A templom a XIX. századi alakításokkal nyerte el mai alakját.Az orgonát Kerékgyártó János építette 1906-ban hét változattal.A 417 kilogrammos harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1887-ben Sopronban, míg a kisebb, 207 kilogrammos harangot Rákospalotán öntötte 1938-ban Szlezák Rafael