Tarcali Református Egyházközség

Kiss Endre József: Siderius János, a "nagy hírű és kedvességű és szép tudományú nevezetes ember."

2019-08-19 /
401 éve halt meg augusztus 31-én és temettetett el Szepsiben Siderius János református esperes-lelkipásztor, egyházi író. „ Tanúlt a’ Német országi Oskolákban 1583-dik esztendő tájban, vólt Tarczali Prédikátor, Abaújvár és Torna Vármegyékbeli Ekklésiák Esperestjek, nagy hírű és kedvességű és szép tudományú, nevezetes ember. Köz akaratból írt egy Kátékismust és botsátott Világ eleibe 1597-dik esztendöben. Melyet az után is sokszor nyomtattak ki és közönségesen éltenek véle a’ Reformáta Ekklésiákban. ” – foglalta össze a róla szóló tudnivalókat Bod Péter. [1]


A születésének időpontját nem ismerjük; csupán becslésekbe bocsátkozunk, amikor feltételezzük, hogy 1550 előtt látta meg a napvilágot és talán 60-es éves kora körül ment el.


Szikszón született, hazai tanulmányai után külföldi egyetemjárásra indult. 1583-ban Wittenbergben seniora a magyar coetusnak. Itt valószínűleg nem egy, hanem több évet töltött tanulással. 1584-ben elveszítette 14 éves leányát. Vígasztaló verseket és sorokat írtak hozzá: Tolnai Fabricius Balázs sárospataki lelkipásztor, Csanádi János, Czibradi Mihály, Szepsi W. Balázs, Debreceni Tankó Miklós, Miskolczi P. Boldizsár, Szamosvölgyi Sándor - diáktársai. [2]


Hazatérve Kassán, majd Tarcalon református lelkipásztor, 1598-tól 1604-ig az - korábban kassavölgyinek nevezett - abaúji egyházmegye esperese, 1599-től szepsi lelkipásztor. [3] Szepsi korábban Báthori György birtoka, aki erdélyi tanácsúr, a tárnokmester testvére, Kassa környéki négy településen 163 porta tulajdonosa. [4] A század utolsó negyedében – 1575-től - a református ruszkai Dobó Ferenc, az egri hős leszármazottja, alsó-magyarországi főkapitány, császári és királyi tanácsos, barsi és beregi főispán a vidék legbefolyásosabb közéleti személyisége, mint az ország leggazdagabb birtokosa.


A káté és énekszerző szepsi esperesnek tekintélye van a kortársak között. Támogatja a lelkipásztornak készülők külföldi egyetemjárását. [5] Többek között kapcsolatban áll Dobó Ferenccel, Thököly Sebestyénnel, [6] egyengeti Szenci Molnár Albert és a tarcali születésű, későbbi zempléni esperes Miskolczi Csulyak István előmenetelét. [7]


Siderius 1604-ben lemond esperesi tisztéről, feltehetően betegsége – vagy betegségei - miatt és 1608-ban elmegy a minden élők útján.


A leánya halálára írt gyászverse, [8] Tolnai Fabricius Tamáshoz [9] írt üdvözlő verse, [10] Gönczi István [11] művéhez [12] írt ajánlása [13] és általa szerzett temetési ének [14] mellett első sorban katekizmusával írta be nevét a kátéirodalom és egyházunk történetébe:


 



Kisded Gyermekeknec való CATECHISMUS, Az az Rövid Kérdések és feleletek által való TANÍTÁS : A Keresztyéni Hitnec foe Agazatirol. Debreczen, 1597. Rheda Ny. [15]


A káté a protestáns irodalomban az a műfaj, mely az evangéliumi tanítás lényegét összefoglalja, ezért a Biblia és az énekeskönyv után a leginkább forgatott könyv. A reformáció századának végére mind Európában, mind Magyarországon kialakultak a hitújítás ágazatai, megteremtették egyházszervezeteiket és intézményeiket. A katechetikai irodalomnak szolgálnia kellett a belső megerősödést a hitelvek rövid összegzésével és mind érettebb, kiforrottabb megfogalmazásával, ugyanakkor helyt kellett állnia a küldő támadásokkal szemben. Ebben a két-, - néha több - frontos küzdelemben, még az ellenreformáció korszaka előtt, született meg, - a református kátéirodalom első hazai korszakának lezárásaként [16] - Siderius kátéja.


A nagy elődöket követve, Luther és Kálvin nyomdokain halad, a Heidelbergi Káté tanítása szerint, s a közvetlen elődei közül Félegyházi Tamás [17] és Szikszai Hellopoeus Bálint [18] kátéinak anyagait veszi át. Mivel a kátéirodalomban az anyag meghatározott, az átvétel kikerülhetetlen, ugyanakkor ez nem zárja ki az eredeti összeállítást. A kátéírónak széleskörű ismeret-anyagra, megfelelő érettségre, lényeglátásra, tömörítési képességre és mindenek előtt, nagy alázatra van szüksége ahhoz, hogy időtálló művet alkosson. Sideriusnál ezek az adottságok nem hiányoznak. Az „Elöljáró beszédében” tarcali lelkipásztorként, bibliai Igével köszönti az olvasót és minden jót kíván. Azután kifejti, hogy az igaz istenismeretre tanítást, mihelyt az értelem megnyílik, már gyermekkorban kell kezdeni, s azután gyakorolni. Hangsúlyozza, hogy jó volna – legalább az adott egyházrész egyházmegyéin belül - egységesen, egyfajta katekézist elsajátítani, s az alapvető tanításokat egyformán magyarázni. Ennek eszköze lehet a rövid és egyszerű, könnyen érthető káté. [19]


 


A tematikáját a „Keresztyén vagy-é?” – kérdéssel indítja és szól a Krisztus érdeméből való bűnbocsánatról, s a mindenben Isten dicsőségére, embertársa javára igyekvő keresztyénről, akinek hivatása Isten jobb megismerése és tisztelete. A Szentháromság, az Apostoli Hitvallás, a Szentírás, a Tízparancsolat, a törvény és a bűn, az evangélium, a megigazulás, a hit, valamint Krisztus hármas tiszte után a szentségek és az imádság nagy témáit tekinti át, melyek harmonikusan illeszkednek egymáshoz. A kátéhoz egyszerű, mindennapos imádságokat csatol. Mindehhez elég a számára 34 tenyérnyi oldal.


A kátéját a népiskolai oktatás céljaira szánta. [20] Az ő korában azonban még nem létezett a mai értelemben vett népoktatás, de már kialakult a sajátosan magyar partikuláris iskolarendszer. Nem ismerték még a „gyermekirodalmat”, nem kísérleteztek a „gyermeknyelven” megírt kátéval. A felnőttek és a gyermekek kátéja között mindössze annyi a különbség, hogy a gyermekeknek szánt a végtelenségig leegyszerűsített. A mai olvasónak így is néha száraz, nehézkes, akadémikus, elvont, de tagadhatatlan az igyekezete arra, hogy szemléletes, befogadható legyen. A feleletei tömörek, kifejezőek, viszonylag színesek és szabatosak. A korabeli viszonyok között többet nyújtani nemigen lehetett volna. [21]


Erős biblicitásával nagyszerű segítő eszköze az evangéliumi hit öntudatos megélésének, s hatásával nemzedékek kegyességét, jellemét nevelte századokon át az az egyszerűségében elemi kifejező erő, mely a roppant tartalma miatt csaknem szétfeszíti a szerény kereteket. [22]


A 17. század elején tartott zsinati végzések a káté anyagát a nagyobb gyermekeknek ajánlják, majd a felavatandó lelkipásztorok tantételévé teszik. [23] A végleges formája – kisebb módosítások után – a 18. század közepére alakul ki. Népszerűségét mutatja, hogy a nyomtatása jó üzlet, nemcsak, mert az egyházi határozatok a használatát kötelezővé tették és emiatt mindig volt rá megrendelés, hanem, mert ettől függetlenül is nőtt a felhasználóinak közönsége. A debreceni nyomda sikeresnek számító, pár száz példányban megjelenő kiadványai mellett Siderius kátéját 30.000 példányban nyomtathatják. 36 ismert kiadásához az 1970-es évek végén még kettőt fölfedeztek: jelenleg 38 kiadásáról tudunk. [24] Tekintettel arra, hogy Siderius János életének és művének a teljesség igényével történő, monografikus feldolgozás még napjainkban is várat magára, nagy jelentősége van a helyi kultusz és síremléke ápolásának, emlékezete őrzésének, öröksége megismertetésének, az évfordulós események publikálásának a sajtóban a szélesebb közvélemény számára. Ettől várhatjuk ui. azt, hogy egyéni, regionális, esetleg intézményi kezdeményezés nyomán megszülethet életművének a teljesebb feldolgozása.


Addig – adja Isten, hogy - a kátéjában foglalt üdvösséges tanítása, temetési énekeinek hitvallása neveljen bennünket, akik megismerkedünk vele, jobb reformátussá, teljesebb emberré!


 


Szepsi, 2009. augusztus 30.


Kiss Endre József




F Ü G G E L É K :



Siderius János temetési énekei:



1.- Szükseg keresztyénnek mindenek éltében…



2.-


Nota: Jesus Christus Istennek Szent Fia


 


Jesus Christus Úr Istennek Fia, mindeneknek ki vagy Birája,


ez világnak meg-tartója, híveidnek légy oltalma.



Ohajtással mi könyörgünk, kegyelmes székedhez járulunk


segitseget tőled várunk, az halálban légy oltalmunk.



Az te szörnyü halálodért, kereszt-fán lött kin vallásodért,


drága véred hullásáért, ne vess-el tőled ezekért.



Nyavalyával mi életünk rakva vagyon minden ösvényünk,


előttünk forog halálunk, ki ellen légy bizodalmunk.



Nintsen ez ellen orvosság, te kivüled semmi vigaság


vagyon tsak nagy nyomoruság, szívünkben te légy bátorság.



Ez életnek árnyékábol, mikor ki múlunk ez világbol,


akkor Atyai vóltodból, mellettünk légy menyországból.



Semminémü kisirtetünk, ne essék kétségben esesünk,


ördög ellen diadalmunk, te légy mindenben oltalmunk.



Siess Uram segitsegre, légyen gondod az mi lelkünkre,


tekints Christus érdemére, ne adgy ördög gyötrelmére.



Jó voltodat meg ne vonnyad, szent Lelkedet vezérül adgyad,


hogy ne jussunk kisirtetben, tarts-meg végig igaz hitben.



Ezt mi velünk el-hitessed, mi szivünkben el-petsétellyed,


hogy mikor lelkünk ki-múlik, mindgyárt tehozzád vitetik.



Romlása mikor testünknek, vége közelget életünknek,


nints biztatója szivünknek, légy oltalma hiveidnek.





Inak mikoron meg-nyúlnak, izek erek meg-szakadoznak,


állunk kaptzái ropognak és fogaink tsikorognak.



Vérünk bennünk meg-aluszik, érzékenség messze távozik,


az lélek igen buskodik, ördög ellen tusakodik.



Siess azért segitsegre, fájdalminknak könyebbsegére,


lelkünket örök életre, Sz. Atyádnak vigyed, Amen.



In exequiis defunctorum halott temetes-korra valo enekek. Mellyek mostan helyesben és bövebben, hogy sem mint az előtt, ki-botsattattak,; Hebr. 9. v. 27. El-végezett dolog, hogy az emberek egyszer meg-halyanak, az után ítélet lészen. Lötsen, Brewer Samuel által, Anno 1676. 467 - 468. p. RPHA 676.


 


3.- Az embernek itt ez világon nyomorult és boldogtalan sorsáról


Nota: Oh te meg-halando emberi etc.



Sok nyomorusággal élete embernek, rakva minden része az ő idejének, ki bűnért haragját jelentik Istennek.



Imé ő az ember szép ajándékával, fel-ruházta vala halhatatlansággal,minden állatokon való urasággal.



De hirtelenseggel lőn nagy változása, szép ékességének iszonyu romlása,fejedelemségből juta nagy rabságra.


 


Ezeknek oka lőn az háládatlanság, kire embert vivé ördögi tsalárdság,bűnért következék minden nyomorúság.


 


Rajtunk im hol láttyuk az bűnnek ő foldgya, betegség kár-vallás az halálnak kinnya sok nyomoruságnak képtelen igája.


 


Jaj azért tsak immár ez földön életünk, mert kevés ideig tart gyönyörűségünk, hirtelen változik minden ékességünk.


 


Virághoz hasonló élete embernek, kit látunk szemünkel melly hamar el.vesznek, reggel virágoznak s’ majd tűzbe vettetnek.


 


Sőt ollyan mint árnyék ez földön életünk, mert hamar el-múlik minden ditsőssegünk, ma kevélyen járunk holnap meg-halhatunk.


 


Igen gyönyörködöl ember gazdagságban, mint ha mind örökké élnél ez világban, nem tudod melly orán tésznek koporsóban.


 


Az te gyenge tested tudodé mi lészen, minden állatoknál utálatosb lészen,


kigyoknak békáknak eledele lészen.


 


Ne igirj magadnak te hoszszú életet, és ne hallogassad te meg-térésedet,


mert mikor nem várnád meg-kérik lelkedet.


 


Ojad igen magad testi bátorságtul, mint az Christus tanit nehéz tobzodástul,


el ne vonyatassál ez tsalárd világtul.


 


Sok példábol látod néked meg kell halnod, de mikoron lészen idejét nem tudod, azért szükség néked mindenkor vigyáznod.


 


Igen szép példában Christus Urunk mondgya, hogy az halál ollyan, mint loponak dolga, véletlen el-mégyen másnak romlására.


 


Reá gondgyok vagyon az házi gazdáknak, jövése mikoron történik lopónak,


akkor vigyázzanak hogy kárt ne vallyanak.


 


Tulajdonsága ez láttyuk az halálnak, hogy szintén akkor jő-el mikor nem várnák, azért szükseg, hogy mindenek vigyázzanak.


 


Azt felelö napra bizony nem veheted, melly orában szólit bizony el kell menned, kárt vallasz hogy ha nem lészen készületed.


 


Hadgy békét azért ember kevélysegnek, vess véget idején minden bűneidnek, hogy tisztán adhassad lelkedet Istennek.


 


Ditsirtessék Uram magas menyországban, ki edgy Istensegben vagy három személyben, halálunk oráján légy segitség, Ámen.


 


Uo. 465-467. p. Gönci György énekeskönyve. Lőcse, 1682. RMK I. 1183., 1288. Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára. Jelzete: P.98/ab. RPHA 1265.


 


Rövidítések:


 


Itk = Irodalomtörténeti Közlemények


OSZK = Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest


RMK = Régi Magyar Könyvtár


RMKT = Régi Magyar Költők Tára


RMNY = Régi Magyar Nyomtatványok


RPHA = Répertoire de la Poésie Hongroise Ancienne




[1] Bod Péter: Magyar Athenas. (Nagyenyed, 1740.) 1766. 240. p. Bod Péter (1712-1769) erdélyi református lelkipásztor, Árva Bethlen Kata udvari papja, egyházi író.


[2] Koncz József: A wittenbergi akadémián a XVI. században tanult magyar ifjak latin versei, mint forrásművek és pótlékok a Magyar Athenashoz. = Itk 1891. 248., 256., 258. p.


[3] Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. Bp. 1908. 970. p.


[4] Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I. Bp. 1990. 79-80. p.


[5] Még tarcali prédikátorként adományt küld a wittenbergi bursának. RMKT I. Bp. 1959. 502. p.


[6] RMKT II. Bp. 1962. 287. p.


[7] Miskolczi Csulyak Siderius ajánlására lett Thököly Miklós nevelője és tanulótársa Heidelbergben. RMKT II. Bp. 1962. 290. p. Tarcalról 1608-ban levélben írja Szenci Molnár Albertnek, hogy Sideiusnál közbenjárt az érdekében. RMKT II. Bp. 1962. 319. p.


[8] Epitaphia Scitissimae Virgunculae Annae, Filiae Reverendi Ac Doctissimi Viri Dn. Ioannis Siderij, Pastoris Ecclesiae Tarczalinae fidelissimi… Anno 1586. Witebergae, Typ. Clementis Schleich.


[9] Tolnai Fabricius Tamás – Siderius tanulótársa és seniori tisztében utódja Wittenbergben – Thököly Sebestyén udvari papja Késmárkon, majd 1595-től sárospataki lelkipásztor. Itt fejezi be életét 1599. februárjában. Gyászverssel kívánt részvétet Siderius leányának halála alkalmával. (1587.)


[10] Siderius János: Epigramma in libellum domino Thomae Fabricii Tholnensis. In: Tolnai Fabricius Tamás: Modesta et Christianae disceptatio…Vizsoly, 1594. Írása a képtisztelet miatt vitatkozik Horváth Gergely evangélikus lelkipásztorral. A mű elején Sideriusé ruszkai Dobó Ferenchez írt ajánlást követi, Karkai Demeter és Thúri György üdvözlő verseivel együtt. RMNY. No 756. Megjelent még in: Bocatius János: Alkalmi versek és levelek gyűjteménye (latin). Bártfa, 1599. RMNY No 846.


[11] Gönczi István debreceni diák, szintén tanulótársa Wittenbergben Sideriusnak, bár külföldi tanulmányait már Heidelbergben fejezi be. Nevezett műve Kálvin János magyarországi hatásának is bizonysága.


[12] Gönci István: Panharmonia sive universalis consensus Iesu Christi… Vizsoly, 1599. RMNY No 863. A szerző azt bizonyítja tételesen, hogy Krisztus Jézus tanításaival egyezőek Kálvin János tanításai.


[13] Dominus conitibus et conitatibus, civitatibus item et senatoribus, aliisque regni ordinibus orthodoxam fidem in lengacia retinentibus. Tarcal, 1599. január 19. Siderius előszava mellet tartalmazza Szepsi W. Basilius, Göntsi István, Margitai L. Péter verseit.


[14] Szilvásújfalvi Anderkó Imre Halottas énekei között. Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1957. 326. p. Szilvásújfalvi énekeskönyvének címe: In exequiis defunctorum. Halot temetéskorra valo énekek. Debrecen, 1598. Rheda Ny. A 17. században még legalább 8 kiadást megért. A Sideriusnak tulajdonított énekek: „Jézus Krisztus Isten Fia…” - RPHA 676., „Sok nyomorúsággal élete embernek” – RPHA 1265., Szükség keresztyénnek mindennek éltében…” RMKT No 7. Bp. 1974. 558. p.


[15] RMNY I. No 801. Bp. 1971. 666. p. Az első kiadás szövege nem rekonstruálható. Az OSZK-ban őrzött 16 levélnyi töredék is lehetséges, hogy több kiadásból származik.


[16] Enyedy Andor: Magyar református kátéirodalom. Debrecen, 1928. 49. p.


[17] Félegyházi Tamás ( + 1586. ) debreceni református esperes, korának egyik legképzettebb magyar teológusa. Kátéja 1579-ben jelent meg és számos későbbi kiadást megért.


[18] Szikszai Hellopoeus Bálint (+ 1575) szikszói református lelkipásztor. Kátéja 1573 előtt jelent meg.


[19] A Siderius-káté napjainkban elérhető, legrégebbi, egész szövegében rendelkezésre álló anyaga Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában készült Nagyváradon, 1642-ben. Közli kritikai és magyarázó jegyzetekkel: Barcza József: Siderius János kátéja. In: Studia et Acta Ecclesiastica No 3. Bp. 1973. 849-876. p. Siderius elöljáró beszédét a későbbi kiadásokból elhagyták.


[20] Zoványi Jenő cikkei a „Theologiai lexikon” részére a magyarországi protestantizmus történetéből. Kézirat gyanánt. Bp. 1940. 409. p.


[21] Enyedy A. id. m. 12. p.


[22] Enyedy A. id. m. 50. p.


[23] Barcza J. id. m. 853. p.


[24] Barcza József: Siderius kátéjának ismeretlen debreceni kiadása. = Magyar Könyvszemle 1979/4. sz. 408-411. p.