Telkibányai Református Egyházközség Honlapja

Telkibánya 750 éves

2021-09-18 20:13:32 / Szalay Ibolya

Tisztelt Egybegyűltek! Ünneplő közösség!

Mindenféle rendű és rangú elöljárók!

Textus:

„Fáradozzatok a város békességén és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is." (Jer 29: 7)

Igemagyarázat:

Itt kezdődött minden. A hely, ahol állunk, néhány rétegnyi különbséggel az a terület, ahol hét és fél évszázaddal ezelőtt település formálódott. Valami olyan derengés futhatott át az akkori honfoglalókon, városalapítókon, mint Jézus tanítványain a megdicsőülés hegyén. Péter így szólt akkor: „Uram, jó nekünk itt lenni. Ha akarod készítek három sátrat." Megérezni az otthon légkörének igézetét és ígéretét nagy dolog. Megérteni, mit jelent otthon lenni itt a földön, majd pedig a mennyek országában.

Ilosvai Ferenc író, a vadászkalandok mesteri megéneklője így beszél e vidékről: „Különös, mosolygó falu, alig tenyérnyi, úgy húzódik meg a katlanban, mint csecsszopó anyja ölében." Andrzei Statiuk {andzsej stasuk} világhírű legyen író ittjártakor ezt a gondolatot vitte tovább: „Úgy tűnt, a megtelepedettség és meggyökerezettség metaforája eszmé­nyi módon öltött testet itt." Más bele ragadni valamibe és megint más ragaszkodni valamihez. Az érdeken túl jelentkező érzelem, lelkiállapot, megmagyarázhatatlan vonzódás.

 

Az igében felolvasott Jeremiás próféta által írt levél egyáltalán nem egy kies, vágyott helyre szólt, hanem a fogságban lévő népnek. Nem egy önként választott hely, nem egy dalolva letelepedő csoport, hanem erőszakkal, fegyverrel kényszerítve kerülnek Babilonba. A próféta nem az emberi indulat, fájdalom, elkeseredettség miatt elhomályosult látással írja levelét, hanem isteni éleslátással és bölcsességgel veti papírra szavait. Azt írja: „Fáradozzatok a város jólétén, és könyörögjetek érte az Úrhoz, mert annak jóléte a ti jólétetek is!" (Jer 29: 7)  Semmit nem akartak csinálni a fogságban, mert úgy érezték távol van tőlük Jeruzsálem, a templom, és ezzel együtt maga ISTEN is. Ők ott érezték otthon magukat, ahol segítségül hívhatták az Istent. Ezt a passzív, lemondó, elhagyatott lelkiállapotot írja felül a próféta, azzal amit mond: dolgozzatok és imádkozzatok ezért a helyért. Építsetek házakat, éljetek benne, ültessetek kerteket, egyétek annak gyümölcsét, házasodjatok és éljétek meg a szerelmet és gyermekáldást... - ez a recept. Akár élehetőnek, akár élhetetlennek is találod a helyet ahol élsz, imádkozz érte, dolgozz érte és mindaz ami körülötted van szintet lép és otthonoddá válik. Lehet, hogy valaki kényszerpályán érzi magát, röghöz kötöttnek, esélyvesztettnek, leszálló ágban lévőnek, az ige így szól: fáradozz a város jólétéért, ahol úgy érzed fogságban vagy és imádkozz érte, mert annak jóléte lesz a te jóléted is.

 

Ezt a földet, ahol állunk vér áztatta. Ha nem is a világháborúkban harcolt katonák vére, de bizony ők is vérüket adták e városért. Nem csak 64 hazafi élt Telkibányán, hanem bizony többen, akiknek annyira fontos volt az otthonuk, hogy bármilyen áldozatot képesek voltak meghozni érte. Az 1400-as évek derekán, a huszita dúlás idején 28 évig nyögte a város az idegen megszállást. Az emlékmű megálmodói keresve se találhattak volna jobb helyet ennél, ahol a vártemplomot körülvevő bástyákon, sáncokon zajló halálos viadal zaját visszhangozta a Cser hegy. Azok a bányászok, akik itt nyugszanak a sánc oldalában szintén otthonra találtak Telkibányán, a munkájuk nyomán vált második otthonukká. Ki a lándzsájával, más a csákányával, vésőjével, megint más a pennájával, amaz imádkozó két kezével dolgozott azért, hogy jó hely, kívánatos vidék, otthon legyen e hegyes völgyes terület. A földi és a földi világon túli lakhely egyaránt fontos. Volt valaki, aki a legdrágább kincset adta oda a barátaiért, csakhogy otthonra találjanak. Jézus így mondta: Az én Atyám házában sok hajlék van. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. A drága vérét ontotta a Golgotán, hogy az Atyai ház ajtaja érkeztünkre nyitva álljon.

 

Ritkán van lehetőség és alkalom, hogy nagy, átfogó módon, történelmi távlatokba, és nemzethez tartozó módon gondoljunk magunkra. Ez a nap ilyen. Bizton felmerül bennünk, a magunk porszem emberöltőjével, hogy több e az, amit elhagytunk, mint ami még kimérve van, mennyi az még, amit elnyerhetünk Európaiak, Magyarok, Telkibányaiak?  A történelem és az élet Isten kezében van. Háladással tekintünk vissza arra a gondviselésre, amit tőle kaphattunk mint település az elmúlt századokban. Legyen Jeremiás próféta levele a jelen telkibányaiak vezérigéje a remélt, elkövetkező 700 évben: Fáradozzatok a város jólétéért, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek is. Ámen.

 

Imádság:

Istenünk hisszük, hogy a történelmet nem a véletlenek játéka írja, hanem annak is bölcsen igazgató Ura vagy. Áldunk az ünnepért, ezért a napért és az elmúlt idők eredményeiért. Köszönjük, hogy most mi lehetünk itt és mi élhetjük meg a jelent. Kérünk vezess bennünket, hogy az elnyert dolgok felett hála ébredjen szívünkben. A jövőhöz pedig kérünk tőled kiapadhatatlan hitet, bölcsességet, bátorságot, józanságot és fáradhatatlanságot. Fiadért, az Úr Jézus Krisztusért kérünk, hallgass meg minket. Ámen.

 

Áldás:

Istennek népe: Áldjon meg titeket az az Úr, aki annyi áldásával elhalmozta már eddig is Telkibányát. Ragyogtassa orcáját rád Telkibánya népe, hogy az elkövetkező idők tanúja és bölcs sáfára lehessen a jelen nemzedéked. Fordítsa az orcáját rád Telkibánya népe, hogy a jövő generációknak szolgálhass elégséges, hálaadásra és megemlékezésre méltó cselekedetekkel! Ámen!