Gyülekezeti énekkarok találkozója Átányban

LXIII. évfolyam 4. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Egyházmegyénk hagyományai közé tartozik, hogy októberben vagy novemberben közös találkozóra hívja az egyházmegye elnöksége gyülekezeteink énekkarait. Az ilyen találkozások egy idő után megszokottá, esetleg unalmassá válhatnak, ha nincs valami nagy-nagy lelki többlet, ami vágyat ébreszt, ami azt az érzést erősíti, hogy bennünket összeköt az ének és az Isten szeretete.

Nagy-nagy hálával tartozunk az Úr Istennek, hogy itt Egervölgyén évről évre megtapasztalunk ebből valamit. Amikor lelkészként beültem 2010. november 14-én az átányi református templom egyik padjába, azon gondolkodtam, milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy énekkari találkozóra vágyjanak a kórusok és az emberek.


Kell hozzá egy jó igehirdető, aki imádságával, szenvedélyes igehirdetésével közel visz minket az Úr Istenhez és ebben a légkörben megérezzük, egy közös ügyért vagyunk együtt. Dr. Kádár Zsolt az egyházmegye esperese igehirdetéséből sokan érezték meg ezt.


Kell hozzá a lelkész és a kórusvezető, akik egymást erősítve, a szürke hétköznapokban összefogják azokat a férfiakat és asszonyokat, akik sokféle teendőjük közepette vágynak a közösségre, de leginkább arra, hogy énekeikkel örömet vigyenek sok-sok ember szívébe, lelkébe, akik munkájuk során elfáradnak, megfáradnak. Felemelő érzés volt látni, milyen szenvedéllyel s ugyanakkor finomsággal vezénylik a vezetők a tagokat, hogy a lehető legszebbet s legjobbat adják mindannyiunk elé.


Kellenek egy jó találkozóhoz az énekek. A felsőtárkányi dicsőítő csoport gitárkísérettel előadott énekei az igehirdetés után még inkább megerősítették a jelenlévőkben, hogy milyen Istenünk van. Róla beszél fű, s virág... hangzott az ének, és bizony sokan dúdolták ezt a szép, fülbemászó dallamot. Az átányi énekkar zsoltár- és dicséretfeldolgozásokat adott elő. Sokan csodálkoztak rá, mily szépen hangzanak énekeink, amelyeket a templomban néha elnyújtva, néha kedvetlenül éneklünk. Itt mintha élet szállt volna a dallamokba és a szívekbe is. A Cserépfaluból érkezettek bezengték a templomot, amikor megszólalt a „Magasztalunk nagy király" kezdetű ének, amihez először furulya, aztán fuvola és végül trombita is csatlakozott. A mezőkeresztesi kórus énekei között mindenki nagyon várta azt a Kányádi Sándor-verset, amelyet Birtalan József zeneszerző kórusművé alakított át. „Szép ország a mi hazánk" A noszvaji énekkar énekeskönyvünk egyik legismertebb énekével nyitotta meg fellépését, s zengte a dicséretet: Itt van Isten köztünk... Utolsóként a sályi kamarakórus lépett fel. Ima a magyar népért - hangzott az első ének címe, amikor pedig felhangzott a dallam és az ének - „Uram jövök hozzád e nemzetért" -, valahogy ismét feléledt a közösség, s nem is tűnt olyan hidegnek a templom.


Mi szükséges egy jó találkozóhoz? Mindenképpen kell hozzá a vendégfogadó gyülekezet szeretete, odaadása, figyelmessége. Köszönjük Ferenczfi Zoltán tiszteletes úrnak és feleségének a szervezést, a gyülekezet tagjainak az elkészített finom falatokat.


Adja Isten, hogy akik e sorokat olvassák, kapjanak kedvet ahhoz, hogy érdemes énekkari találkozót szervezni, akik pedig ott voltak Átányban, azok erősödjenek meg a reménységben: nem hiábavaló az ő munkájuk az Úrban.


Sály, 2010. november 16.


Papp Zsolt Endre

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. Préd 3,7/b

Préd 3

„...megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” (1). Isten által rendelt módon éled-e meg ifjúságod, jegyességed, házasságod, családalapításod, munkád, nyugdíjas korod és az Úr elé készülésed idejét? 

 

 

tovább

(40) „Ti is legyetek készen…” (Lukács 12,35–40)

A készülést segíti, ha arra tekintünk, amit az Úr ígért nekünk! „Amit szem nem látott, fül nem hallott, ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az Őt szeretőknek.” (1Korinthus 2,9) 

tovább

MÁTÉ 4,18–20 - Tanítvánnyá menetközben válunk

Képzeljük magunk elé ezt a helyzetet egy pillanatra: Simon és András azt teszik, amit minden nap tesznek – kivetik hálóikat. Nem meglepő, hiszen ez a feladatuk. 

tovább

2017. augusztus 15. kedd

Kicsoda Jézus Krisztus? – Követ

Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az utat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura. (Mal 3,1)

 

tovább

Reményik Sándor: Mindennapi kenyér

Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

tovább