„Meredek sziklák között…”

LXIII. évfolyam 4. szám / Ajánló

Száz éve, 1910. szeptember 28-án halt meg Kun Bertalan (1817-1910), a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.

Kun Bertalan életművének tanulmányozása egy olyan kornak a történéseibe vezet el, amikor a nemzeti, társadalmi, egyházi kérdések sokasága megoldásra vártak. Ő mint lelkész, egyházkormányzó, lelkes „hazafi" - reformátor elődeihez híven - mindezeket a kérdéseket hittel, bölcsességgel felvállalta.


Nagy példányszámban, nyomtatásban megjelent művei: szépirodalmi, főleg tudományos, gyakorlati teológiai jellegű dolgozatai, könyvei betekintést adnak korának változatos, küzdelmes, egyházi és világi eseményeibe.


Papi szolgálatának 70, ebből 44 évig tartó püspöki tisztének áldásai, küzdelmei: egyháza, protestáns iskolák, nemzete iránt elkötelezettsége bontakozik ki az olvasók előtt. Arra törekedett Istentől rendelt hosszú életének minden idejében: Széchenyi, Kossuth, Deák Ferenc, császárok, királyok jelenlétében..., hogy elérkezhessen nemzetének, egyházának tisztább korszakához, tanítványi szerénységgel.


Mint püspöknek megadatott az, ami a jövőt látó embereknek csak nagy ritkán, hogy jóslatai, sőt tudományos igénnyel megfogalmazott elgondolásai a szeme láttára értek valósággá. Tudta, hogy a nemes harcnak, szabályszerű küzdelemnek akkor is van értelme, ha sok esetben nem kíséri világi értelemben siker, elismerés, hála... még az is lehet, hogy leginkább ekkor van értelme. A biblikus megfontolások valóságában soha nem fogta el a reménytelenség.


A Szentírás felől közelíti meg az egyház, benne a keresztyén ember és világának kérdéseit. Tudományával nem kérkedik, mert hite által vallja: „minden Isten ajándéka". Szelíd természetű egyházkormányzó volt, de nem tért ki a helyes elgondolások megvalósításában a kemény vitatkozások elől. Munkatársait nem illette elmarasztalással, a felsőbbséget mint Isten döntését elfogadta, így érthetjük meg, hogy még a királyt is „áldottnak" nevezi. Szolgálatának hosszú idejében - amely beérkezett a 20. századba - szorgalom, pontosság, tudományos igény és a krisztusi szeretet nyilatkozik meg!


Írásainak fellelhető sokaságát, benne el nem évülő bibliai és tudományos meglátásait igyekeztem mint szerző egyházunk mai életére és szolgálatára is vonatkoztatni. Teológiai tudományát, gazdag, klasszikus műveltségét kora ifjúságától fogva a sárospataki kollégiumban szerezte meg és a korabeli német protestáns egyetemeken gyarapította. De nem használta abban a formában, hanem átértékelte a biblikus, magyar reformátori tételekre, tanításokra. Minden idők református nemzedékének útmutatás ez: nem divatos, tetszetős utakon, új tanokkal kísérletezni, hanem tovább menni a magyar reformátorok tanításainak sok áldást teremtő útján.


Úgy állítottam össze a „Meredek sziklák között" című megemlékezést, hogy egyházi beszédek, jubileumi megemlékezések, temetési prédikációk, tanulmányok egy vagy több darabját ismertetve elvezethessem az olvasót a sokszínű, tartalmas, a kor értékeit és hiányosságait feltáró, tudományosan bemutató írások megértéséhez.


2010. október 24-én a felsőnyárádi gyülekezet hálás megemlékezést tartott Kun Bertalan püspökre emlékezve. Halálának századik évfordulóján is érezzük át, hogy a tudós püspök elmúlt, de mégis létező életével „tiszti rokonságban" lehetünk, aki „remekképül", „tűzoszlopul" adatott mindnyájunknak, hogy Istentől rendelt küldetésünkhöz méltók lehessünk.


 


Kocsis Attila


 

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ti test szerint ítéltek. Én nem ítélkezem senki felett. Jn 8,15

Jn 8,12–20

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben...” (12). Tolsztoj szerint Jézus Krisztus olyan fényforrás ebben a világban, aki nélkül sötétség lenne. 

tovább

(18) „…Isten szolgálatába állították…” (Ezsdrás 6,13–22)

ISTEN SZOLGÁLATÁBAN ÁLLUNK.

– 1. Ebben a szolgálatban megőriz és megvéd bennünket a mi Urunk. Ehhez még a világi felsőbbséget is felhasználhatja. Így ígéretünk van arra, hogy ebben a szolgálatban hűséggel elvégezhetjük azt, amit Urunk ránk bízott, ahogy Isten népe akkor, ott elkezdhette és befejezhette a templom újjáépítését. A magunk helyén mi is elkezdhetjük és befejezhetjük a magunk részét az Isten országának építésében. Isten épít, mi csak eszközei vagyunk (13–15).

tovább

Zsoltárok 19,1–7 - Szavak nélkül is megérteni

Az országban, ahol jelenleg lakunk, sok minden tönkrement, csúnya, piszkos, elromlott, megromlott, elhagyatott. 

tovább

2019. február 19. kedd

„Nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert azok híven jártak el.” (2Kir 12:16)

 

tovább

Antal Ferenc: A kopár fa

Láttam egy fát,
Magas volt és kopár,
Ágai közt elsurrant
A szellő,
S átröppent felette
A madár.

Szomorú volt a kép,
Kopár fa, levéltelen,
Az élete reménytelen.

tovább