Konfirmandus találkozó Noszvajon

LXIV. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye


Milyen gyönyörű őszi idő! – jegyezte meg egyik konfirmandusunk, miközben megérkeztünk a noszvaji református templomba, ahol a Refisz csapata már énekszóval várt bennünket.

Egy-egy ének meghallgatása után a Refisz csapata megpróbálta a konfirmandusokat is rávenni, a közös éneklésre. A bátrabbak megtanulták, és szívükben is hazavitték a Jézus Krisztust dicsőítő, és keresztyén fiatalokat a hit megvallására buzdító dalokat.



A helyi lelkipásztor Anda Tibor nyitó áhítatában a döntéseink súlyáról szólt. A mondanivalóhoz egy kép volt segítségünkre: Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt. Pilátus döntött. Meghajolt a nép akarata előtt. Elítélte Jézust. Kedvezni akart az embereknek, politikai karrierje miatt. Hatalma azonban Jézus keresztre feszítése után alig néhány évig tartott. Jó tudni, döntéseink meghatározzák az életünket. A Jézus mellett való döntésünk, pedig az örök életünket. Jó átgondolni ezért, hogy mely irányba engedjük haladni az életünket. Aki Jézusnak enged, az hosszú távon a jobb részt választja.



Az áhítat után közös játékra került sor, amit nagyon élveztek a fiatalok a noszvaji parókia udvarán.



Játék és némi felfrissülés után Veres Péter, a Refisz vezetője Kincseink címmel tartott nagyon szemléletes előadást. Hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak vannak kincseink. autó, ruha, ékszer stb. Sőt, Jézus Krisztus is megengedi a kincsgyűjtést. Nem mindegy azonban, hogy hol és mire gyűjtünk kincset. Jézus azt mondja, az örök életre gyűjtsük kincseinket, mert az maradandó. Azt soha senki el nem fogja venni tőlünk. Ezt a kincset mással is megoszthatjuk, akkor is a mienk marad.



Miközben a fiatalok a templomban próbáltak figyelni az Igére, a gyülekezet asszonyai elkészítették az ebédet, amit a program végén mindannyian jóízűen fogyasztottunk el. Desszertként süteményt és szőlőt ehettünk. Akikkel együtt utaztam hazafelé, úgy nyilatkoztak, hogy a tavaszi alkalmat sem szeretnék elmulasztani. Istennek legyen hála az élményekért.



Papp Zsolt Endre

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék… Zsid 11,16

Zsid 11,8–22

„Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék” (16). Még a világ szemében is szégyent hoz a vallásra, amikor keményszívű, megátalkodott, változásra képtelen emberek hivatkoznak Istenre, mint az „ő” Istenükre. 

tovább

(10) „…törd össze a korsót…” (Jeremiás 19)

Jeruzsálem városának déli kapuját a Fazekasok kapujának is hívták, de Szemét-kapunak is nevezték, mert ezen a kapun át vitték le a város szemetét, így az összetört cserépdarabokat is, a Ben-Hinnóm völgyébe (1–2).

tovább

ZAKARIÁS 1,1-6 - Tanulni a történelemből

Szeretem a karácsonyi hagyományokat. A legjobb, ha minden úgy történik, ahogy mindig is szokott lenni. Eközben hamar átsiklok afölött, hogy régen sem volt minden mindig jó. 

tovább

2017. december 19. kedd

Mennyit érsz?

Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben. (1Kor 6,20)

 

tovább

H. M. R.:A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót 
hosszú estéken remegve lestem. 
Vártam nyílását azon a sok-sok 
felejthetetlen 
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel, 
úgy vártam, mikor fordul a zárja, 
mikor tárul fel, mikor ragyog fel 
a titkok fája. 
Ó, hogy csábított minden kis ága!

 

tovább