Egy napom a diákotthonban

LXIV. évfolyam 4. szám / Intézményeink


Reggel van. Megszólal a rádióból az ébresztő hangja, ami megadja számomra a lendületet egy jó nap kezdetéhez, de a biztos kelés érdekében kedvesen beköszön az ébresztős nevelőtanárunk is. A reggeli készülődés után irány az étkezőbe, korgó pocakomat reggelivel tömhetem meg, ami laktató, és tízórait is csomagolhatok belőle.

A reggeli nyüzsgés közepette a rendrakásra is időt fordítok. Ma egy kicsit késésben vagyok, de nem aggódom, mert tudom, hogy az iskolai átjáró 7.40-ig nyitva vár. Az órák után vár a meleg ebéd, amit a konyhás nénik szeretettel készítettek a kimerült diákoknak. Ma pont olyat főztek – bablevest és aranygaluskát – amit nagyon szeretek, minden héten örülhetek valamelyik kedvencemnek. Kora délután szabadon kikapcsolódok a barátaimmal a városban, ügyes-bajos dolgaimat intézem. A szabadkimenő után vár a tanulás, amihez kipihenten tudok hozzákezdeni.

Szilencium után már érzem a vacsora finom, csalogató illatát. Az esti közös étkezés után összegyűlik a csoport, ahol megbeszéljük, kinek milyen napja volt, és egy csendes áhítattal elmélyülünk a Biblia üzenetében. A csoportfoglalkozás után a mozgáshiányomat pótolom azzal, hogy barátnőimmel átmegyünk sportolni az iskola tornatermébe. Mivel a játékhoz nem vagyunk elegen, a fiúk lelkesen csatlakoznak hozzánk. Ez a meccs – mint mindig – sok örömteli pillanatot tartogat számunkra.



A kellemesen fárasztó sport után a nap sikereit mesélem szobatársaimnak. A beszélgetés és a poénkodás mellett van időm megkeresni a többi barátomat egy jó éjt puszi erejéig. Zuhanyozás után felkészülök a 10 órai villanyoltásra.



Nagyon fontos az életemben, hogy kolis lehetek, mivel a diákotthonon keresztül sok igaz barátra tettem szert. A bentlakás arra is megtanít, hogy önmagamról is tudjak gondoskodni.



Sosem érzem magam egyedül, mert tudom, hogy az itteni barátaimra mindig számíthatok. Olyanok vagyunk, mint egy nagy összetartó család. Mivel igen sok színes program van, a napok, hetek és hónapok gyorsan telnek, és eseményekben, élményekben bővelkednek.



Mató Vanda és Dömötör Dominika

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Péter ismét tagadta, és akkor nyomban megszólalt a kakas. Jn 18,27

Lk 24,36–49

„Ti vagytok ere a tanúk” (48). Jézus feltámadás utáni földi életének legfőbb jele az a valóságos jelenlét, ahogyan beszélget a tanítványokkal, és együtt is eszik velük. 

tovább

(2) „…csitítottam, csendesítettem lelkemet…” (Zsoltárok 131)

SZÜLJÖN ÚJJÁ BENNÜNKET A MI URUNK.

– 1. Így nem csupán érteni fogjuk, hanem megélni és megtapasztalni, amit a mi Urunk a kisgyermekekkel kapcsolatosan mondott (Márk 10,14).

tovább

LUKÁCS 23,44–49 - Az utolsó szavak

Az eddigi történések során mindenki hangos volt, Jézust kivéve. Utolsó szavait mégis mindenki hallhatja. Végül Atyja kezébe teszi le életét. 

tovább

2018. április 14.

Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok…(Mk 7:21)

tovább

Túrmezei Erzsébet: Minden évben

Indulunk újra Golgota felé.
Utunkra már a kereszt vet árnyékot.
de rajta túl húsvét öröme vár.
S kis Balázs csodálkozva kérdi:
„Minden évben meghal?
Minden évben feltámad?“

 

 

tovább