Miért válasszuk a pataki Teológiát?

LXIV. évfolyam 4. szám / Intézményeink


A nagyság átka. Mondják a magas állásban levő emberek, akiket keresnek, mert fontosak, döntéseik meghatározó erejűek és nincs nyugalmuk. Ennek ellentéte lehet a kicsinység, a maga áldásaival. Patak teológiája nem nagy. Az itt dolgozók és tanulók közel vannak egymáshoz. Ez persze nem mindig jó, hiszen a lakva együtt élők ismerik egymást, és ennek árnyoldalai is vannak.

Nagy létszámú intézményekben csak azért kevesebb a probléma, mert azokról tudomást sem szerez az ember. Patakon ismerjük egymást, és ennek az ismeretnek keressük – nem mindig élvezzük – az áldást. Könnyebb egymást megszólítani, feltűnik, ha valakinek gondja van. Persze ettől nem lettünk ideálisak. Miért? A világ ideális? Pedig van Ura, alkotója, aki nem követ el hibát. Mégis így nézünk ki. Ahogy a világ kinéz. Benne az egyház, a Teológia, itt Patakon. A Biblia szerint akárhogy néz ki a világ, az mégis az Istené. Még akkor is, ha ez nem mindig látszik, és Ő ezt a világot szereti, ha ez nem is mindig egyértelmű. Nos, ebben a világban él a pataki Teológia, ahol mi ilyen dolgokról beszélgetünk. Nem ideális körülmények között, nem ideális tanárokkal, de emberi közelségben, vállalva, hogy emberek vagyunk. Távol vagyunk a nagyvárosi lehetőségektől, de van elég idő és nyugalom az alkotáshoz, tanuláshoz. Lehetőségeink korlátozottak, de a korlátokat védelemre használjuk. Nem szidunk senkit, ha máshova megy tanulni, csak nem értjük, hogy miért szól máshova a küldetése, ha innen megy máshova. A Kerületből, a környékből. Az ember küldetése övéi közé szól. Mi azokat keressük, akik sajátjuknak tekintenek minket, úgy ahogy vagyunk. Mint egy család, amely nem ideális, csak éppen a miénk, amelyet szeretünk. Azért azt se felejtsük el, hogy a család néha nagy. Anyanyelvi tanárainktól megtanulhatjuk az anyaszentegyház tőlünk távol élő tagjainak nyelvét és kapcsolatainkat arra használjuk, hogy ez a nyelv ösztöndíjak révén mielőbb, minél szélesebb körben működhessen a teológia minden területén.

Dr. Enghy Sándor rektor

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Péter ismét tagadta, és akkor nyomban megszólalt a kakas. Jn 18,27

Lk 24,36–49

„Ti vagytok ere a tanúk” (48). Jézus feltámadás utáni földi életének legfőbb jele az a valóságos jelenlét, ahogyan beszélget a tanítványokkal, és együtt is eszik velük. 

tovább

(2) „…csitítottam, csendesítettem lelkemet…” (Zsoltárok 131)

SZÜLJÖN ÚJJÁ BENNÜNKET A MI URUNK.

– 1. Így nem csupán érteni fogjuk, hanem megélni és megtapasztalni, amit a mi Urunk a kisgyermekekkel kapcsolatosan mondott (Márk 10,14).

tovább

LUKÁCS 23,44–49 - Az utolsó szavak

Az eddigi történések során mindenki hangos volt, Jézust kivéve. Utolsó szavait mégis mindenki hallhatja. Végül Atyja kezébe teszi le életét. 

tovább

2018. április 14.

Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok…(Mk 7:21)

tovább

Túrmezei Erzsébet: Minden évben

Indulunk újra Golgota felé.
Utunkra már a kereszt vet árnyékot.
de rajta túl húsvét öröme vár.
S kis Balázs csodálkozva kérdi:
„Minden évben meghal?
Minden évben feltámad?“

 

 

tovább