Nagyvisnyói fiatalok a nyíregyházi Magdaléneumban

LXV. évf. 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye


2011. február 11- én, szombaton meglátogattuk a nyíregyházi Magdaléneum otthon lakóit és dolgozóit, és átadtuk nekik azt a temérdek adományt, amelyet a nagyvisnyóiak apraja – nagyja gyűjtött össze még az adventi időszakban. Az intézményről érdemes megjegyezni, hogy körülbelül 100 valamilyen értelmi vagy testi fogyatékkal, vagy esetleg mindkettővel élő lakója van.

Bár kicsit nehezen indult az utunk, mert a sok csomagot nem volt könnyű úgy elhelyezni az autóban, hogy még mi is beférjünk melléjük, azonban odaérvén egy igazán szívélyes fogadtatásban volt részünk. Meleg ebéddel vártak minket, majd körbevezettek az intézményben. Így megismerkedtünk a lakókkal, ami legtöbbször igazán megrázó élmény volt, hiszen a debilitás legsúlyosabb eseteivel is találkozhattunk. Ottlétünk lezárásaképp kaptunk egy csodálatos műsort, néhányan verset mondtak, énekeltek és zongoráztak. Ekkor már egyikünk sem tudta a könnyeit visszafojtani, annyira megható volt látni azt a szeretetet, alázatot és akaraterőt, amivel bemutatták nekünk műsorukat. Eltűnődtünk azon, hogy kell-e ezeket az embereket sajnálni, hiszen mind így vagyunk, ha meglátunk egy fogyatékkal élő embert, sajnáljuk. Azonban úgy gondoljuk, egyáltalán nem szorulnak rá a mi szánakozásunkra, mert ők boldogok, nekik így teljes az életük, és nehézségeik ellenére is nagyobb szeretetet táplálnak felénk, mind egy hétköznapi ember.



A mi feladatunk tehát annyi, hogy támogassuk a nehéz sorsú embereket, ha csak egy ruhadarabbal vagy egy játékkal is. Ez az adománygyűjtés is nagyon jól példázza, hogy az emberek képesek összefogni a nemes cél érdekében, és tudják biztatni, támogatni egymást, vagy azt, aki éppen rászorul.



Végezetül szóljon egy ige, amit az otthon lakóitól kaptam egy kártyán: „Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled.” (Zsolt. 103,2)



Kormos Szabina, Sáfrány Enikő,



Tózsa Laura

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés. Préd 6,9

Préd 6

„...nem szállhat perbe az ember azzal, aki fölötte áll” (10). Testvérem, légy elégedett azzal, amivel az Úr megajándékozott téged. 

tovább

(58) „…ellenfeleddel elöljáró elé mégy…” (Lukács 12,54–59)

1. A példázat mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy az Úr visszajövetelének várása, az állandó készenlét, és az idők jeleinek „meglátása” (54–56) akkor lehetséges, ha megszabadultunk a nagy ellenségtől, aki a teljes élettől és az élet Urától elválasztott bennünket, hogy örökké a bűn, a betegség, a halál nyomorúságos, kárhozatos börtönében senyvedjünk. 

tovább

LUKÁCS 14,1–6 - Vasárnap

Hitem fontos részét képezi a vasárnap megszentelése. Isten ezzel a nappal lehetőséget teremt arra, hogy egy lélegzetvételnyi szünetet tartsak, regenerálódjak. 

tovább

2017. augusztus 18. péntek

Kicsoda Jézus Krisztus? – Az Isten fia, Ember fia

Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13)

Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. (Mt 16,16)

 

tovább

Tóth Árpád: A vén ligetben

A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,
S csendes volt a szivünk nagyon,
És mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.

tovább