Nagyvisnyói fiatalok a nyíregyházi Magdaléneumban

LXV. évf. 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye


2011. február 11- én, szombaton meglátogattuk a nyíregyházi Magdaléneum otthon lakóit és dolgozóit, és átadtuk nekik azt a temérdek adományt, amelyet a nagyvisnyóiak apraja – nagyja gyűjtött össze még az adventi időszakban. Az intézményről érdemes megjegyezni, hogy körülbelül 100 valamilyen értelmi vagy testi fogyatékkal, vagy esetleg mindkettővel élő lakója van.

Bár kicsit nehezen indult az utunk, mert a sok csomagot nem volt könnyű úgy elhelyezni az autóban, hogy még mi is beférjünk melléjük, azonban odaérvén egy igazán szívélyes fogadtatásban volt részünk. Meleg ebéddel vártak minket, majd körbevezettek az intézményben. Így megismerkedtünk a lakókkal, ami legtöbbször igazán megrázó élmény volt, hiszen a debilitás legsúlyosabb eseteivel is találkozhattunk. Ottlétünk lezárásaképp kaptunk egy csodálatos műsort, néhányan verset mondtak, énekeltek és zongoráztak. Ekkor már egyikünk sem tudta a könnyeit visszafojtani, annyira megható volt látni azt a szeretetet, alázatot és akaraterőt, amivel bemutatták nekünk műsorukat. Eltűnődtünk azon, hogy kell-e ezeket az embereket sajnálni, hiszen mind így vagyunk, ha meglátunk egy fogyatékkal élő embert, sajnáljuk. Azonban úgy gondoljuk, egyáltalán nem szorulnak rá a mi szánakozásunkra, mert ők boldogok, nekik így teljes az életük, és nehézségeik ellenére is nagyobb szeretetet táplálnak felénk, mind egy hétköznapi ember.



A mi feladatunk tehát annyi, hogy támogassuk a nehéz sorsú embereket, ha csak egy ruhadarabbal vagy egy játékkal is. Ez az adománygyűjtés is nagyon jól példázza, hogy az emberek képesek összefogni a nemes cél érdekében, és tudják biztatni, támogatni egymást, vagy azt, aki éppen rászorul.



Végezetül szóljon egy ige, amit az otthon lakóitól kaptam egy kártyán: „Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled.” (Zsolt. 103,2)



Kormos Szabina, Sáfrány Enikő,



Tózsa Laura

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Zsid 10,24

Zsid 10,19–39

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (39). Az ígéretnek is fokozatosan kellett alakot öltenie és beteljesednie. 

tovább

(1) „Menj el a fazekas házába…” (Jeremiás 18,1–12)

Gyönyörű példázat ez: JEREMIÁS A FAZEKASNÁL.

– 1. Isten kezében van ez a világ, saját népe és minden nép, az egész teremtett mindenség, ahogy a fazekas kezében van az agyag. Isten hívő népe ezt tudja. Ez a bizonyosság erőt ad és elveszi a félelmeket.

tovább

ÉZSAIÁS 65,16B-25 - Minden új!

Talán még fülünkben cseng a tegnapi könyörgő imádság: Isten szakítsa fel az eget és a kilátástalan helyzetet változtassa meg! Ma egészen más kép tárul elénk. Amit itt olvasunk, az Isten válaszának egy része a próféta könyörgésére.

tovább

2017. december 17. vasárnap

Hidak, melyeket Jézus épített - 2.

Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20,28)

 

tovább

Szabolcska Mihály: Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mit félne lelkünk?

 

 

tovább