Nagyvisnyói fiatalok a nyíregyházi Magdaléneumban

LXV. évf. 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye


2011. február 11- én, szombaton meglátogattuk a nyíregyházi Magdaléneum otthon lakóit és dolgozóit, és átadtuk nekik azt a temérdek adományt, amelyet a nagyvisnyóiak apraja – nagyja gyűjtött össze még az adventi időszakban. Az intézményről érdemes megjegyezni, hogy körülbelül 100 valamilyen értelmi vagy testi fogyatékkal, vagy esetleg mindkettővel élő lakója van.

Bár kicsit nehezen indult az utunk, mert a sok csomagot nem volt könnyű úgy elhelyezni az autóban, hogy még mi is beférjünk melléjük, azonban odaérvén egy igazán szívélyes fogadtatásban volt részünk. Meleg ebéddel vártak minket, majd körbevezettek az intézményben. Így megismerkedtünk a lakókkal, ami legtöbbször igazán megrázó élmény volt, hiszen a debilitás legsúlyosabb eseteivel is találkozhattunk. Ottlétünk lezárásaképp kaptunk egy csodálatos műsort, néhányan verset mondtak, énekeltek és zongoráztak. Ekkor már egyikünk sem tudta a könnyeit visszafojtani, annyira megható volt látni azt a szeretetet, alázatot és akaraterőt, amivel bemutatták nekünk műsorukat. Eltűnődtünk azon, hogy kell-e ezeket az embereket sajnálni, hiszen mind így vagyunk, ha meglátunk egy fogyatékkal élő embert, sajnáljuk. Azonban úgy gondoljuk, egyáltalán nem szorulnak rá a mi szánakozásunkra, mert ők boldogok, nekik így teljes az életük, és nehézségeik ellenére is nagyobb szeretetet táplálnak felénk, mind egy hétköznapi ember.



A mi feladatunk tehát annyi, hogy támogassuk a nehéz sorsú embereket, ha csak egy ruhadarabbal vagy egy játékkal is. Ez az adománygyűjtés is nagyon jól példázza, hogy az emberek képesek összefogni a nemes cél érdekében, és tudják biztatni, támogatni egymást, vagy azt, aki éppen rászorul.



Végezetül szóljon egy ige, amit az otthon lakóitól kaptam egy kártyán: „Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled.” (Zsolt. 103,2)



Kormos Szabina, Sáfrány Enikő,



Tózsa Laura

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Jézus pedig ezt mondta neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” Jn 8,11b

Jn 8,1–11

„Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (11). Milyen megdöbbentő ez a kettős mérce: a nőt el akarják ítéltetni Jézussal, a bűntárs férfit pedig nem. 

tovább

(1) „…nézzenek utána ennek…” (Ezsdrás 6,1–12)

MINDENT „RÖGZÍTENI” KELL.

– 1. Gyakran több idő és energia a folyamatok rögzítése, mint maga az érdemi munka. Mégis fontos, mert levédi az ügyet a papír, ha utánunk néznek (1–2); – valamint megőrzi azt a jövő számára is.

tovább

János 12,1–8 - Megmarad a szeretet

Milyen ellentét feszül ebben a néhány sorban! Megjelenik a túláradó, tékozló, odaadó szeretet, amivel Mária Jézus lábait megkeni. 

tovább

2019. február 18. hétfő

„Nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert azok híven jártak el.” (2Kir 12:16)

 

tovább

Dsida Jenő: Legyetek őszinték

Lássátok, fáradt vagyok már
s nem bírok szavaitok labirintján
tévelyegni. Szeretem a nyugodt,
nyílegyenes, biztos utakat.

Legyetek őszinték, ne zúdítsatok
rám cifraszép szavakat,
mert el tudom viselni a meztelen
igét és ti is el kell, hogy viseljétek.

tovább