Ökumenikus hétvége Poroszlón

LXV. évf. 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Szerkesztőségünkbe lapzárta előtt egy érdekes híradás érkezett. A 2012 augusztusában megtartott ökumenikus hétvége Poroszlón a beszámoló alapján különös élmény és értékes idő lehetett mindazoknak, akik részt vehettek rajta.

„Augusztus első felének várva várt eseménye községünkben a Dudás Ferenc református lelkipásztor kezdeményezésére megrendezett ökumenikus hétvége. A szokásoknak megfelelően meghívott lelkipásztorok igehirdetését hallgathatták a résztvevők, és bizonyságot tettek Istenbe vetett hitükről, az életükben megtapasztalt kegyelemről a felkért előadók.” 
A beszámoló részletesen bemutatja az istentiszteleti alkalmak igehirdetéseit, bizonyságtételeit. Ebben különösen érdekes, hogy az igehirdetések tanító, bátorító üzeneteit Krisztust követő, hitüket életük alapjaként megélő keresztyének osztották meg a hallgatósággal, mit jelent az ő életükben az evangélium: hogyan válhat valósággá különböző élettörténetű, foglalkozású és felekezetű ember mindennapjaiban a Krisztushoz tartozás. Mindezt pedig nem az általánosan megszokott téli ökumenikus imahét keretében tették, amely sok Olvasó számára is ismerős lehet, hanem egy külön hétvégén. Poroszló nem akkora település, hogy megengedhetné magának a széthúzást – és ha saját településünkre gondolunk, ez ránk nézve is igaz. Valójában minden egyes településről elmondhatjuk, milyen jó lenne egymást erősítve, hitünket egymással megosztva élni együtt. Kiss Katalin és Kovács Ilona beszámolójában erről így olvashatunk:
„Amikor nemrégiben az olimpiát, a magyar sikereket kísértük figyelemmel, büszkén, meghatódva hallgattuk a magyar himnuszt. Azt éreztük, hogy jó magyarnak lenni, bár sok vihar szaggatta az évszázadok alatt a magyarságot. Példaképeket kell az emberek közül is választanunk, de legfontosabb, hogy azzal legyünk tisztában, hogy egymagunkban nem tudunk boldogulni, Isten nélkül tévúton járunk. Úgy kellünk egymás mellé: katolikusok, reformátusok, evangélikusok, baptisták, ahogyan a házasság sem képzelhető el férfi és nő nélkül. Nem szabad elfogadni azokat a véleményeket, akik a széthúzást hangoztatják, akik helytelenítik az ökumené, közösség gondolatát. A keresztyénségnek egységre van szüksége, és egységre lenne szükség az országon belül is. Össze kellene fogniuk az embereknek, hogy erkölcsi, vallási és gazdasági megújulás történjen. Föl kellene ismerni, hogy a boldogulás egyetlen útja, ha Isten felé fordulunk és először a saját lelkünket tisztítjuk meg és saját gondolatainkból száműzzük az ellenségeskedést és gonoszságot.”
A teljes beszámolót, melyben megtalálható az igehirdetések és bizonyságtételének tartalmának ismertetése is a www.tirek.hu egyházkerületi honlapon megtalálja az érdeklődő Olvasó.
(Kovács Ilona és Kiss Katalin 
beszámolója alapján a Szerk.)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Zsid 10,24

Zsid 10,19–39

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (39). Az ígéretnek is fokozatosan kellett alakot öltenie és beteljesednie. 

tovább

(1) „Menj el a fazekas házába…” (Jeremiás 18,1–12)

Gyönyörű példázat ez: JEREMIÁS A FAZEKASNÁL.

– 1. Isten kezében van ez a világ, saját népe és minden nép, az egész teremtett mindenség, ahogy a fazekas kezében van az agyag. Isten hívő népe ezt tudja. Ez a bizonyosság erőt ad és elveszi a félelmeket.

tovább

ÉZSAIÁS 65,16B-25 - Minden új!

Talán még fülünkben cseng a tegnapi könyörgő imádság: Isten szakítsa fel az eget és a kilátástalan helyzetet változtassa meg! Ma egészen más kép tárul elénk. Amit itt olvasunk, az Isten válaszának egy része a próféta könyörgésére.

tovább

2017. december 17. vasárnap

Hidak, melyeket Jézus épített - 2.

Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20,28)

 

tovább

Szabolcska Mihály: Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mit félne lelkünk?

 

 

tovább