Presbiteri konferencia Nagyvisnyón

LXV. évf. 4. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Az Egervölgyi Református Egyházmegye 2012. évi presbiteri konferenciáját november 4-én Nagyvisnyón tartotta.
A nyitó áhítat szolgálatát Hajdu Ferenc mezőkeresztesi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző végezte a Márk evangéliuma 10. részének 43. verse alapján.

Bizonyságtételében rámutatott Jézus Krisztusra, aki az uralkodást tudatosan elutasítva engedelmesen végigjárta – az Atya akaratából – a szolgálat útját. A presbiterség sem lehet más, mint szolgálat. Meg kell tanulnunk Krisztus szeretetét belevinni a mindennapi életbe, névtelen szerénységgel odaállni a bűnben, bajban, reménytelenségben levők mellé, hogy azok talpra álljanak, megismerjék az élet Urát, és hinni kezdjenek az új élet lehetőségében. 
Hajdu Ferenc az egyházmegye gyülekezeteinek nevében köszöntötte a konferenciának otthont adó nagyvisnyói gyülekezetet és a meghívott szolgálattevőket: Szabó Dánielt, a Presbiteri Szövetség főtitkárát és Balogh Juditot, a Miskolci Egyetem adjunktusát, a Miskolc-Tetemvári gyülekezet hűséggel szolgáló tagját. 
Deliné Horkay Márta a nagyvisnyóiak nevében mondott köszöntőt. 
Szabó Dániel „Reménységünk és munkálkodásunk egyházunk megújulásáért” címmel tartott előadást, melynek igei vezérfonala a Zsidókhoz írt levél 11. részének 1. verse volt. Elmondta, hogy az egyház megújulása felőli reménységünk hitben lesz valósággá. A munkálkodásunkat is ilyen reménységben kell látnunk és végeznünk! A reménységünk is isteni ajándék. A látható, megtapasztalható igazságok vagy éppen igazságtalanságok soha ne tántorítsanak el az Úrtól, s az Ő ígéreteitől! Nézzünk Reá, és vegyük komolyan a bizonyságok fellegét! 
Az együttlét Balogh Judit előadásával folytatódott, amely következő figyelemfelkeltő címet kapta: „A reformáció mint a Szentlélek Istennek munkája az egyházban, gyülekezeteinkben és a világban.” Bizonyságot tett a Szentlélek erejéről, mely ma is képes változást hozni, elrontott dolgokat kijavítani, Isten nagyságos dolgait hirdetni. 
Lebilincselő módon szólt a reformátorokról, különösen a magyarokról, akiket Isten az Ő igéjével küldött, vitt és vezetett az új ösvényre. Tetteik ma is fénylenek, gondolataik irányítanak. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne csak őket lássuk, hanem nézzünk rajtuk túl a nekik is fényt és erőt adó Istenre! 
Legyünk méltó utódok, akik a gyülekezetek életében mindig megtalálják azokat a feladatokat, amelyekhez éppen nekünk van képességünk, tehetségünk. Legyünk nyitottak, hogy erősödjön közösség - és egyháztudatunk, a szolgálatban való elköteleződésünk!
A gyülekezet asszonyai közül néhányan külön éneklésükkel tettek bizonyságot. 
Deliné Horkay Márta lelkipásztor bemutatkozásra kérte az egyházmegye gyülekezeteiből érkezett csoportokat. 
Pintér Elemér egyházmegyei gondnok, Hajdu Ferenc és a helyi lelkipásztor mondtak zárszót és köszönetet a szolgálattevőknek. 
Imádsággal, áldásmondással és a Himnusz eléneklésével ért véget az alkalom. 
A Kultúrházban gazdagon terített asztalok mellett tovább beszélgethettek a résztvevők. Hisszük, hogy mindenki azzal a jó érzéssel távozott Nagyvisnyóról, hogy nem volt hiábavaló az idevezető út megtétele, mert Isten gazdagon megáldott bennünket, s megajándékozott a szolgálatainkhoz szükséges erővel. 
Hajdu Ferenc

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés. Préd 6,9

Préd 6

„...nem szállhat perbe az ember azzal, aki fölötte áll” (10). Testvérem, légy elégedett azzal, amivel az Úr megajándékozott téged. 

tovább

(58) „…ellenfeleddel elöljáró elé mégy…” (Lukács 12,54–59)

1. A példázat mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy az Úr visszajövetelének várása, az állandó készenlét, és az idők jeleinek „meglátása” (54–56) akkor lehetséges, ha megszabadultunk a nagy ellenségtől, aki a teljes élettől és az élet Urától elválasztott bennünket, hogy örökké a bűn, a betegség, a halál nyomorúságos, kárhozatos börtönében senyvedjünk. 

tovább

LUKÁCS 14,1–6 - Vasárnap

Hitem fontos részét képezi a vasárnap megszentelése. Isten ezzel a nappal lehetőséget teremt arra, hogy egy lélegzetvételnyi szünetet tartsak, regenerálódjak. 

tovább

2017. augusztus 18. péntek

Kicsoda Jézus Krisztus? – Az Isten fia, Ember fia

Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13)

Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. (Mt 16,16)

 

tovább

Tóth Árpád: A vén ligetben

A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,
S csendes volt a szivünk nagyon,
És mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.

tovább