Miskolci és környékbeli református iskolák találkozója a Lévay szervezésében

LXV. évf. 4. szám / Intézményeink

Idén először nyolc miskolci és környékbeli reformátusoktatási intézmény kétnapos hagyományteremtő programsorozatot rendezett azzal a céllal, hogy megismerkedjenek egymással, bemutatkozzanak a városnak, és megszólítsák azokat a szülőket, akik szívesen szeretnék gyermekeiket református intézménybe küldeni tanulni.

A résztvevő intézmények: a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola Felsőzsolcáról, a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola és Óvoda, a Pitypalatty-völgyi Református Általános Iskola Parasznyáról, a Jókai Mór Református Általános Iskola, a Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda, a Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Dédestapolcsányból, a Balázs Győző Református Líceum, illetve a mi iskolánk.
Az első napon az események két helyszínen zajlottak: a Szinva-teraszon és a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon épületében. 
A Szinva-teraszon mind a nyolc intézmény egy-egy színes sátort állított fel, ahol az értékeiket mutathatták be. A két órakor kezdődő találkozó műsorát a Jókai énekkara kezdte kánonokkal. Ezután zászlós bemutató és néptánc vette kezdetét a diósgyőri általános iskolások szereplésével. Fél háromtól a Csomasz Tóth fúvószenekara szórakoztatott minket. A Pitypalatty-völgyi kisiskolások három különböző tánccal is meglepték a közönséget. Eközben egyre hidegebb lett, így a sátraknál kapható forró tea és sütemény mindenkinek jólesett. A Miskolc-Szirmai Általános Iskola egyházi énekekkel, népdalokkal és gyermekdalokkal keltette fel a figyelmet, a kicsiket pedig táncra is perdítette. Majd ezt követően egy mozgásos verselőadást láthattunk „Tanács a televíziózással kapcsolatban” címmel. Négy óra tájban a kazinczys gyerekek betáncolták magukat a szívünkbe. Három táncot láthattunk, amit a kicsik nagyon lelkesen és a hideggel dacolva adtak elő. A Lévay Lámpás csoportja ifjúsági énekekkel szolgált nekünk. Ezt követően a szintén a lévays Kösöntyű folytatta moldvai táncok bemutatásával. Végül a Balázs Győző Líceum is néptánccal mutatkozott be.
Eközben a Lévay épületében szakmai program várta a nyolc intézmény magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv szakos tanárait, ahol tapasztalatokról, lehetőségekről és jó gyakorlatokról esett szó.
A programsorozat zárásaként október 27-én este a Művészetek Házában gálaműsort tekinthettek meg a nyolc intézmény tanárai, diákjai és szüleik. A gála két részből állt, az első egy reformációi megemlékezés volt, amelynek keretében dr. Balogh Judit, a Miskolci Egyetem Bölcsészkarának adjunktusa a reformáció miskolci indulását idézte fel, a második részben pedig a programsorozatban résztvevő iskolák rövid műsorral mutatkoztak be egymásnak és a közönségnek. 
A Lévay énekkarának szolgálata után a kétnapos programsorozat fő szervezője, Ábrám Tibor igazgató úr mondott rövid beszédet, amelyben kiemelte, hogy ez a nyolc iskola egy nagy család része, hiszen ebben a tanévben Magyarországon 266, a Kárpát-medencében pedig közel 300 református oktatási intézmény működik, ahol közel ötvenezer diák tanul. 
Majd dr. Balogh Judit egyetemi adjunktus előadása következett, aki a reformáció ünnepéhez közeledve arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformáció átformálta a XVI. századra a miskolci emberek gondolkodását, hitét. Vallani kezdték azt, hogy valamennyien az egyetemes anyaszentegyház tagjai, mindenki egyen- egyenként képes Istennel kapcsolatba lépni, aki arra méltatott minket, hogy a munkatársává tegyen. A miskolciak felelősséget kezdtek érezni, és összefogtak azért, hogy neves református prédikátort hívjanak a városba, iskolát alapítsanak, amely olyan bámulatos fejlődésnek indult, hogy az 1560-as években nagyon sok diákja neves külföldi egyetemekre tudott beiratkozni. A reformáció gyökeresen változtatta meg a város életét, a reformáció beemelte Miskolc városát egy olyan körforgásba, egy olyan szellemi közegbe, amelyben korábban sohasem volt. A reformációt miskolciként különösképpen is fontos ünnepelni, mert olyan elődöket tisztelhetünk a miskolci reformátorokban és reformátusokban, akik gyökeresen változtatták meg a város életét, helyzetét. Mindig újra reformálódnunk kell, meg kell vizsgálnunk, hogy mi is a mi feladatunk, és hagynunk kell, hogy Isten a munkatársaivá tegyen minket- hangzott el az előadótól.
Az est második részében színvonalas és sokféle produkciókat mutattak be a diákok, amelyeken érezhető volt az intézményekben folyó művészeti képzés és a felkészítő tanárok sok- sok munkája. A felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola, a parasznyai Pitypalatty-völgyi Körzeti Általános Iskola, a szirmai általános iskola még csak ettől a tanévtől került egyházi fenntartásba, mégis jól megmutatkozott a műsorszámokon, hogy fontosnak tartják, engedik és segítik, hogy Isten formálhassa az életüket, mindennapjaikat. A legnagyobb tapsot a parasznyaiak Csengettyű együttese és néptáncosaik, a zsolcaiak tanári kórusa, valamint a szirmai kisdiákok színdarabja kapta. A Jókai és a diósgyőri általános iskolák is bemutatkoztak: a Kánai menyegző történetét adták elő a jókaisok, a diósgyőriek a somogyi eszközös táncokkal arattak nagy sikert. A csomaszosok gyönyörű hangszeres számokat adtak elő, a Lévayt a Kösöntyű népi zenekar és néptánc csoport képviselte.
A gála befejező és egyben felemelő pillanata volt, amikor a szereplők és a közönség együtt fennállva énekelte el a 90. zsoltár első versét.
Timkó Levente médiás diák és 
Barócsi Angéla tanár

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

„Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról…” Jn 18,37b

Ef 1,15–23

„Amikor megemlékezem rólatok imádságaimban…” (16). Annak, hogy Krisztussal járunk, van egy gyakorlati és konkrét következménye: közösséget vállalhatunk egymással. 

tovább

(1) „Áldjátok az Urat…” (Zsoltárok 134)

ÁLDANI AZ URAT.

– 1. Istent áldani, azt jelenti, hogy leborulunk Őelőtte, elismerjük, hogy Ő az Úr, aki Jézus Krisztusban megváltott, szeret, nem vetett el, irgalmába fogadott. Ezért Őrá bízzuk magunkat mindenben, teljesen Őrá hagyatkozunk, ahogy az erkély az azt hordozó oszlopokra.

tovább

LUKÁCS 24, 13–27 - Minden hiába?

"Küzdött, remélt és mégis veszített.” Egy húszas évei közepén elhalálozott barátunk gyászjelentésén ez a mondat állt. Szörnyűnek találtam ezeket a szavakat, mivel úgy hangzanak, mintha az egész élete elfecsérelt idő lett volna.

tovább

2018. április 17.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

 

tovább

Haraszti Sándor: Tavasz

Tegnap még fagyos tél volt,
s a természet álmodott…
Magáról mit se tudva
szent titkot láthatott.

tovább