PETŐFIREFI

LXV. évf. 4. szám / Intézményeink

Iskolánk, a sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Református Általános Iskola 2012. szeptember elsején indult jogelőd nélkül 1-4. osztállyal, 72 tanulóval. Sok-sok ember hite, közös akarata és munkája kellett ahhoz, hogy minden akadályt legyőzve elindulhasson a munka a régi iskolaépület felújított falai között.

Igaz, alig több mint 2 hónap telt el csak a tanévből, de van már miről beszámolnunk! A nyári szünetben és szeptember elején közös kirándulást, játszóházat szerveztünk az „összekovácsolódás” jegyében. A népmese napjára mesemondó versennyel, míg a zene és az állatok világnapjára különböző programokkal, vetélkedőkkel készültünk. Megemlékeztünk az aradi vértanúkról, 1956. október 23-ról és a reformáció emléknapjáról is. Az óvodások előtt megnyitottuk kapuinkat, havonta játékos, vidám iskolabetekintő foglalkozásra várjuk őket. Novemberben Tiszakécskén országos mesemondó és szépíró versenyen vettünk részt, ahol Bodnár Bálint bronzminősítést, Takács Talita aranyminősítést kapott. Durányik Zita szépírásával bekerült az első tíz legszebben író közé.
És hogy szeretünk-e itt tanítani és tanulni?
Figyelünk egymásra, segítünk egymásnak! Mi, tanítók KÖZÖSEN neveljük és tanítjuk a ránk bízott gyerekeket. Olyan értékekre nevelünk, melyek társadalmunkban már-már elfeledett erkölcsi alapelvek. Még csak az elején járunk „küldetésünknek”, de már vannak látható eredményeink. Diákjaink figyelnek egymásra, tisztelik a felnőtteket és egymást. Munkánkat nagyban segítik a hittanórák, az istentiszteletek, melyeken tanulóink nagy szeretettel és odaadással vesznek részt.
Mindannyiunknak – pedagógusnak, szülőnek és gyereknek – külön-külön nagy döntéseket kellett hoznunk. Fel kellett adnunk eddigi jó vagy kevésbé jó, de biztos, megszokott helyünket, vállalva az ismeretlent, a bizonytalant.
Azt hiszem – kollégáim nevében is mondhatom –, hogy jól döntöttünk, amikor mindezt vállaltuk. Szeretünk itt lenni, szeretjük a református iskolát, jó itt tanítani, nagyon jól érezzük magunkat! Kifogyhatatlanok vagyunk az ötletekből, élvezzük, hogy mi magunk alakíthatjuk az iskola arculatát, életét. Mára az is kiderült, hogy a PETŐFIREFI életképes, versenyképes iskolája városunknak. Reméljük, a munka, ami itt folyik tiszteletet, megbecsülést fog kivívni mind a fenntartó, mind a város lakosainak, vezetőinek körében.
Deák István igazgató

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

„Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról…” Jn 18,37b

Ef 1,15–23

„Amikor megemlékezem rólatok imádságaimban…” (16). Annak, hogy Krisztussal járunk, van egy gyakorlati és konkrét következménye: közösséget vállalhatunk egymással. 

tovább

(1) „Áldjátok az Urat…” (Zsoltárok 134)

ÁLDANI AZ URAT.

– 1. Istent áldani, azt jelenti, hogy leborulunk Őelőtte, elismerjük, hogy Ő az Úr, aki Jézus Krisztusban megváltott, szeret, nem vetett el, irgalmába fogadott. Ezért Őrá bízzuk magunkat mindenben, teljesen Őrá hagyatkozunk, ahogy az erkély az azt hordozó oszlopokra.

tovább

LUKÁCS 24, 13–27 - Minden hiába?

"Küzdött, remélt és mégis veszített.” Egy húszas évei közepén elhalálozott barátunk gyászjelentésén ez a mondat állt. Szörnyűnek találtam ezeket a szavakat, mivel úgy hangzanak, mintha az egész élete elfecsérelt idő lett volna.

tovább

2018. április 17.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

 

tovább

Haraszti Sándor: Tavasz

Tegnap még fagyos tél volt,
s a természet álmodott…
Magáról mit se tudva
szent titkot láthatott.

tovább