Diáknagykövet program a Lévayban – avagy református iskolák marketingje

LXV. évf. 4. szám / Intézményeink

Szükség van rá? Néhány évvel ezelőtt egy hasonló című cikk kapcsán felkaptam a fejem, és az első reakcióm az volt, hogy mi köze van egy iskolának a marketinghez, különösen akkor, ha az egy református iskola?
Közben eltelt néhány év, és a szemléletmódom nagyon sokat változott.

Bizonyára a Sárospataki Református Lapok nagyon sok olvasója kötődik személyesen, gyerekén vagy unokáján keresztül valamelyik iskolához. Abban is biztos vagyok, hogy ismeri annak az iskolának az értékeit, hiszen valami miatt kiválasztották az adott oktatási intézményt az esetleges alternatívák közül. És miért pont azt? Ez az egy van a településen? Ez a jobb? Ha igen, akkor miben jobb vagy miben más, mint egy másik? Mit gondolnak róla az ismerőseim?
Nézzük a másik oldalát az iskolának! Nagyon sok kollégám lelkesen és nagy erőfeszítésekkel dolgozik azon, hogy egy iskola a lehető legjobb legyen. Az alapítók és fenntartók komoly eszközöket fordítanak arra, hogy egy oktatási intézményt létrehozzanak és működtessenek. Ez így van akkor is, ha egy oktatási intézmény egyházi alapítású és fenntartású, és az oktatási tevékenységen kívül azt is felvállalja, hogy felkészítse a tanulókat „az egészséges, felelős keresztyén felnőtt életre – a közösségben a közösségért élni.” Elegendő-e, ha kiírjuk egy épület homlokzatára, hogy „gimnázium” és „református”? 
A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon újraindulása után jó néhány évvel, 2009-ben feltettünk néhány egyszerű kérdést Miskolc város polgárainak egy diákok által végzett közvélemény- kutatás keretein belül, hogy mit tudnak a Lévayról. Az eredmények összesítése után kiderült, hogy a látható dolgokon kívül – szép épület – a megkérdezett átlagemberek nem sok információval rendelkeztek arról, ami a gimnáziumban történik. 
Hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni? Elindult egy együttgondolkodás, amelyben nemcsak a gimnázium vezetői, hanem tanárai és tanulói is részt vettek. Egy külső impulzust is kaptunk a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének pályázata kapcsán, amelynek az „Ismertesd meg középiskoládat!” volt a címe. Ennek kapcsán született meg a máig is élő szlogenünk: „A Lévay a lehetőségek iskolája!” Interjúk készültek a tanárokkal és a tanulókkal a Lévay értékeit kutatgatva, a média tagozatosok által készített kisfilm pedig a Lévay szellemiségét igyekezett megragadni. Fotósorozat is készült, mely egy rövid prezentációba foglalva mutatja be a Lévay által kínált lehetőségeket, amelyek nemcsak a tanulásról, hanem a szabad idő tartalmas eltöltéséről és természetesen a lelki épülésről is szólnak. Ezeket egészítik ki a pályázatra készült plakátok és szórólapok. 
Aztán tisztázni kellett, hogyan juttassuk el az információt az érintetteknek. Kiket is szeretnénk megszólítani? Végül kikristályosodott a gondolat, hogy leghitelesebben a kortársak tudják egymásnak a legfontosabb információkat átadni. Minden Lévayban tanuló gyerek kinézetével, magatartásával a gimnáziumot képviseli jól-rosszul. Legyenek hát valóban „diáknagykövetek,” akik meg tudják szólítani azokat a gyerekeket, akik középiskola választás előtt állnak, és hiteles, személyes tapasztalatokon keresztül lehetnek szószólói az iskolának. Rajtuk keresztül a szülőknek is el tudunk juttatni információkat, amelyek segítenek egy olyan fontos döntésben, mint az iskolaválasztás.
Amennyire új volt számomra a gondolat, annyira sikeresnek bizonyult az ötlet. Immár harmadik éve hirdetjük meg év elején a Diáknagykövet programot, és évente 500-600 olyan, elsősorban nyolcadik osztályos tanulóval tudjuk felvenni a kapcsolatot, akik középiskola választás előtt állnak. Nagyon boldog vagyok, hogy olyan fiatalok nevelésében vehetek részt, akik büszkék az alma materükre, és akik jó szívvel gondolnak általános iskolájukra is, hiszen legtöbbször oda mennek vissza a 8-10. évfolyamos tanulóink, hogy egy délutáni program vagy osztályfőnöki óra keretein belül bemutassák a Lévayt, és válaszoljanak az érdeklődő kérdésekre. 
Szeretném megköszönni minden általános iskolában tanító kollégámnak, hogy továbbra is támogatják közös neveltjeinket, hiszen ők elkezdenek egy munkát egy ember formálásában, mi folytatjuk 4-6 éven keresztül, és Isten segítségével valóban felelős tagjaivá válnak közösségeinknek. Ugyancsak köszönetemet szeretném kifejezni minden lévays tanulónak, akik az elmúlt években részesei voltak a Diáknagykövet programnak.
Dóka Erzsébet
a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanára

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Péter ismét tagadta, és akkor nyomban megszólalt a kakas. Jn 18,27

Lk 24,36–49

„Ti vagytok ere a tanúk” (48). Jézus feltámadás utáni földi életének legfőbb jele az a valóságos jelenlét, ahogyan beszélget a tanítványokkal, és együtt is eszik velük. 

tovább

(2) „…csitítottam, csendesítettem lelkemet…” (Zsoltárok 131)

SZÜLJÖN ÚJJÁ BENNÜNKET A MI URUNK.

– 1. Így nem csupán érteni fogjuk, hanem megélni és megtapasztalni, amit a mi Urunk a kisgyermekekkel kapcsolatosan mondott (Márk 10,14).

tovább

LUKÁCS 23,44–49 - Az utolsó szavak

Az eddigi történések során mindenki hangos volt, Jézust kivéve. Utolsó szavait mégis mindenki hallhatja. Végül Atyja kezébe teszi le életét. 

tovább

2018. április 14.

Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok…(Mk 7:21)

tovább

Túrmezei Erzsébet: Minden évben

Indulunk újra Golgota felé.
Utunkra már a kereszt vet árnyékot.
de rajta túl húsvét öröme vár.
S kis Balázs csodálkozva kérdi:
„Minden évben meghal?
Minden évben feltámad?“

 

 

tovább