Regionális Csillagpont találkozó Miskolcon

LVII. évfolyam 3. szám / Misszió

Ezer fiatal a Sportcsarnokban. Legidősebb fiatalunk nyolcvan éves, a legtöbben mégis a tizenöt-huszonöt közötti korosztályt képviselik. Reggel nyolctól folyamatosan érkezünk: ki busszal, ki vonattal, ki autóval. Sokan, sokfelől.

A belépőket szokatlan látvány fogadja, színpad a csarnok közepén, reflektorok, óriási hangfalak, mikrofonok, hangszerek. A háttérben terített asztalok sora jelzi, hogy egész napos programra készülhetünk, a karzaton izgatott pakolás, járkálás: lassan összeáll a Lehetőségek Piaca, mely egész nap várja az érdeklődőket. Szinte minden református intézmény képviselteti magát: iskolák, szeretetotthonok, de megismerkedhettünk cserkészekkel, szociális intézményekkel, a felvidéki fiatal reformátusokkal, találunk keresztyén könyveket, kézműves termékeket, sőt egész nap folyik a kézműves foglalkozás, a falmászás és még millió más dolog. Aki ott volt, mindent megnézhetett, aki nem lehetett jelen, annak egyetlen érzéssel hadd foglaljam össze: külön-külön sok református intézményről, megmozdulásról tudok, mégis megdöbbentő, milyen gazdagok vagyunk. Sokszor a nincsekkel szembesülünk, most pedig végignézhettünk sok értéken, ami van. A Piachoz hasonlóan egész nap működött a Gyereksarok, óvónők, pedagógusok foglalkoztatták a csemetéket, hogy a gyermekkel érkező szülők is részt vehessenek a programokon. A Gyereksarok rendezőinek sikerült két nem túl jó állapotú teremből mesevilágot varázsolniuk. Állandó volt a lelkigondozói szolgálat is: külön teremben várták azokat, akik valamilyen problémájuk megoldásához kerestek (és reménységünk szerint) kaptak segítséget.

A program kilenckor kezdődött, állandó, erre az alkalomra összeállt zenész csapatunk lelkesen tanítja és vezeti az ifjúsági énekeket. A résztvevők is ráéreznek: lehet, szabad együtt énekelni. Lassan összerázódunk, hiszen szokatlan élmény ennyi református fiatal együtt. Jó látni, megtapasztalni: nem vagyok egyedül, nem egy elenyésző, szeparált kis csoporthoz tartozom. Sokaknak ez már önmagában hatalmas élmény és lélekerősítő tényező.


Délelőtt előadást hallgattunk, majd a hallottakat kisebb csoportokban megbeszélhettük. Délután megismerkedtünk az egyházmegyék képviselőivel, koncerteket hallhattunk (van igényes, modern keresztyén könnyűzene!!) profiktól és lelkesen ügyes amatőröktől (külön köszönet illeti a bodroghalászi gyermekeket, hogy egész estig türelmesen várták, hogy bemutathassák műsorukat - nekünk, hallgatóknak megérte várnunk és hallgatnunk őket-), bemutatkoztak a felvidéki fiatalok, akik idegen és idegenítő közegben küzdenek azért, hogy magyar református keresztyének lehessenek és maradhassanak. Szeretnék mindről külön-külön írni, de ehhez egy külön számot kellene beállítania lapunknak. Hadd legyek kicsit részrehajló és személyes. Ritkán sírok. A Maon által előadott bibliai történet és a sajósenyei, a nyíregyházi csoport által előadott műsor mélyen meghatott, és megerősítette bennem: van mit tanulnunk azoktól, akiket valamiért sérülteknek, fogyatékkal élőknek tartunk.


Programunk estig tartott. A közönség kitartó része két hiteles ember bátorító üzenetét, bizonyságtételét hallgathatta meg, majd koncerttel zárult az est.


Köszönjük mindenkinek, aki eljött, aki hozzátett valamit - akár jelenlétével, akár segítségével - a találkozóhoz. Hiszem, nem volt hiábavaló fáradozásunk.


Barnóczki Anita

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Jn 13,15

Jn 13,12–20

„Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek” (17). Krisztus követése nem elméleti tudomány. A keresztyénségnek csak akkor van értelme, ha meg is tesszük azt, amire Jézus tanít.

tovább

(7) „…hogy megmenekülhessenek kedveltjeid!” (Zsoltárok 108)

Isten nem feledkezett el népéről és ígéreteiről, hiszen az Ő népe az Ő tulajdona. ISTEN NÉPE ISTEN „KEDVELTJE”, AKIKET MEGSZABADÍT.

tovább

1Sámeul 8,1-9 - Istennek nincsenek unokái

Sajnos a történet megismétlődik: ugyanúgy, mint Éli fiai, Sámuel fiai sem követik apjuk példáját, hanem saját útjukat járják. 

tovább

2018. március 20.

Ha énbennem maradtok

Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. (Jn 15,7)

 

tovább

Stefura Erzsébet: Virágvasárnaptól-Golgotáig

Erre fog jönni, ahol én lakom!
Minden virágom eléje rakom,
S hova nem jut, majd köntösöm teszem,
Hozsánnázva kiáltom lelkesen:
Óh, jöjj, lakozz velem!

tovább