Regionális Csillagpont találkozó Miskolcon

LVII. évfolyam 3. szám / Misszió

Ezer fiatal a Sportcsarnokban. Legidősebb fiatalunk nyolcvan éves, a legtöbben mégis a tizenöt-huszonöt közötti korosztályt képviselik. Reggel nyolctól folyamatosan érkezünk: ki busszal, ki vonattal, ki autóval. Sokan, sokfelől.

A belépőket szokatlan látvány fogadja, színpad a csarnok közepén, reflektorok, óriási hangfalak, mikrofonok, hangszerek. A háttérben terített asztalok sora jelzi, hogy egész napos programra készülhetünk, a karzaton izgatott pakolás, járkálás: lassan összeáll a Lehetőségek Piaca, mely egész nap várja az érdeklődőket. Szinte minden református intézmény képviselteti magát: iskolák, szeretetotthonok, de megismerkedhettünk cserkészekkel, szociális intézményekkel, a felvidéki fiatal reformátusokkal, találunk keresztyén könyveket, kézműves termékeket, sőt egész nap folyik a kézműves foglalkozás, a falmászás és még millió más dolog. Aki ott volt, mindent megnézhetett, aki nem lehetett jelen, annak egyetlen érzéssel hadd foglaljam össze: külön-külön sok református intézményről, megmozdulásról tudok, mégis megdöbbentő, milyen gazdagok vagyunk. Sokszor a nincsekkel szembesülünk, most pedig végignézhettünk sok értéken, ami van. A Piachoz hasonlóan egész nap működött a Gyereksarok, óvónők, pedagógusok foglalkoztatták a csemetéket, hogy a gyermekkel érkező szülők is részt vehessenek a programokon. A Gyereksarok rendezőinek sikerült két nem túl jó állapotú teremből mesevilágot varázsolniuk. Állandó volt a lelkigondozói szolgálat is: külön teremben várták azokat, akik valamilyen problémájuk megoldásához kerestek (és reménységünk szerint) kaptak segítséget.

A program kilenckor kezdődött, állandó, erre az alkalomra összeállt zenész csapatunk lelkesen tanítja és vezeti az ifjúsági énekeket. A résztvevők is ráéreznek: lehet, szabad együtt énekelni. Lassan összerázódunk, hiszen szokatlan élmény ennyi református fiatal együtt. Jó látni, megtapasztalni: nem vagyok egyedül, nem egy elenyésző, szeparált kis csoporthoz tartozom. Sokaknak ez már önmagában hatalmas élmény és lélekerősítő tényező.


Délelőtt előadást hallgattunk, majd a hallottakat kisebb csoportokban megbeszélhettük. Délután megismerkedtünk az egyházmegyék képviselőivel, koncerteket hallhattunk (van igényes, modern keresztyén könnyűzene!!) profiktól és lelkesen ügyes amatőröktől (külön köszönet illeti a bodroghalászi gyermekeket, hogy egész estig türelmesen várták, hogy bemutathassák műsorukat - nekünk, hallgatóknak megérte várnunk és hallgatnunk őket-), bemutatkoztak a felvidéki fiatalok, akik idegen és idegenítő közegben küzdenek azért, hogy magyar református keresztyének lehessenek és maradhassanak. Szeretnék mindről külön-külön írni, de ehhez egy külön számot kellene beállítania lapunknak. Hadd legyek kicsit részrehajló és személyes. Ritkán sírok. A Maon által előadott bibliai történet és a sajósenyei, a nyíregyházi csoport által előadott műsor mélyen meghatott, és megerősítette bennem: van mit tanulnunk azoktól, akiket valamiért sérülteknek, fogyatékkal élőknek tartunk.


Programunk estig tartott. A közönség kitartó része két hiteles ember bátorító üzenetét, bizonyságtételét hallgathatta meg, majd koncerttel zárult az est.


Köszönjük mindenkinek, aki eljött, aki hozzátett valamit - akár jelenlétével, akár segítségével - a találkozóhoz. Hiszem, nem volt hiábavaló fáradozásunk.


Barnóczki Anita

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek! 5Móz 31,23b

5Móz 31,14–30

„...ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az idő, amikor meg kell halnod” (14). Senkinek a halálára nem gondolunk szívesen, a sajátunkra sem. 

tovább

(43) „Ha bűnre visz az egyik kezed, vágd le…” (Márk 9,42–50)

– Ez a fenyegető mondássorozat a tanítványoknak szól (35), akik már követhetik az Urat. Bizony, a tanítványok figyeljenek oda arra, hogy hiteltelenségük és gőgös önteltségük másokat ne akadályozzon meg abban, hogy Jézust követhessék (38), vagyis meg ne botránkoztassanak másokat, a még hitben kicsinyeket sem (42).

tovább

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 16,35-40 - Tettre készen

A következő reggelen a város vezetői elhatározzák, hogy szabadon engedik Pált és Szilászt. Pál azonban nem akarja Filippit egyszerűen elhagyni és titokban eltakarodni. 

tovább

2017. június 20. kedd

Az élet viharai 

„Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti.” (ApCsel 27,10)

tovább

Kárász Izabella: A gyermekért

Az az édesanya

A legtöbbet tette,

Aki gyermekeit

Jézushoz vezette.

A legszentebb ösvényt

Nekik megmutatta,

Az az édesanya

A legtöbbet adta.

 

 

 

tovább