Lábam előtt mécses a te Igéd…

LVIII. évfolyam 1. szám / Zempléni Egyházmegye

„Mécses" kulturális esték a Tokaji Református Egyházközségben új színfoltként jelent meg a 2005-ös esztendőben.

Az ötlet, mely elindította ezeket az estéket, mélyen ott rejtőzött a szívemben, s összhangra talált mások vágyaival is. Valamikor még debreceni „refis" diákként részt vettem több önképzőköri estén, ahol zenével, irodalommal, képzőművészettel - egyszóval kultúrával foglalkoztunk. Ez a régi emlék indította el az elképzelést. A „Mécses" nevet egyik kedves, aktív szervezőnk adta, s erről Isten Igéje jutott eszünkbe rögtön: „Aki lámpást gyújt, nem takarja le edénnyel, ágy alá sem rejti, hanem a lámpatartóra teszi, hogy akik bemennek lássák a világosságot" (Lukács 11:33.) És egy másik: „Lábam előtt mécses a te Igéd, ösvényem világossága."(Zsoltárok 119:105.)


Jézus idejében, s előtte is szinte egyetlen világítóeszköz a mécses volt. Jézus Krisztus számomra, a keresztyén ember számára a Világ Világossága (János 8:12.) Aki ebből a fényből táplálkozik, annak az élete tartalmat kap, s nem lesz az örök sötétség, vagy az álfények rabja. Ő is kap Istentől, s adni is tud mások felé.


Mindnyájan kaptunk tehetséget, érdeklődési kört, hitet, teremtő Urunktól. Ezeken a „Mécses" estéken ezekből szeretnénk adni mások felé.


Keresztyén értelmiségi fiatalok, középkorúak, öregek osztják meg érdeklődési körüket, s tartanak szombatonként előadást, s utána kötetlen beszélgetést.


Nem a „Mindentudás Egyeteme" szintjén, de „mécsesként" világítva és azzal a céllal találkozunk, hogy alkalmainkon közösséggé formálódjon egy keresztyén értelmiségi kör. Nem vitafórumként, hanem egymást toleráló, keresztyén szeretettel meghallgató közösségként működünk. Nyitottak vagyunk a gyülekezet minden korosztálya számára és a város lakossága felé is. Imádság, rövid igeolvasás, és zárásként éneklés keretezi az elhangzott beszámolót és beszélgetéseket. Egymás hite, tudása által szeretnénk épülni, építeni. Barátokra, lelki testvérekre, jó beszélgetésekre találhatunk itt a mécsesek fényénél meleg tea, sütemény kíséretében, s legfőképpen Isten soha el nem múló szeretetének és világosságának közelében.


A „Mécses" esték programjaiban ezek az előadások hangzottak el: január 9-én Dr. Bihari Ágnes ügyvéd szólt: „Az egyén helyzete a társadalomban - az állampolgári és kisebbségi jogokról." Másodjára Góg Tibor tartott diafilmes előadást, aki kilenc hónapig az Egyesült Államokban (California, Napa-völgy) volt ösztöndíjas, és ott szerzett tapasztalatait fotókban örökítette meg. Ezután Técsi Zoltántól hallhattuk Jávor Benedek cikkének ismertetését és elemzését (Cédrus folyóirat): „És mívelje és őrizze azt." A következő szombat este programjaként Mel Gibson: A Passió című filmjét tekintettük meg. Február 5-én Németh László: A két Bolyai című drámája adta az alaptémát, melyről Pótorné Jager Krisztina beszélt.


Az előttünk álló „Mécses" esték témáiból: február 18-án, péntek este 17 órától Milos Forman Amadeus című filmje következik, majd ezt a témát folytatva 19-én szombat délután Kotánné Ördög Klára tart előadást W.A. Mozart: Koronázási miséjéről, s életének fontosabb állomásairól.


Ifj. Makoldi Sándor szobrászművész személyes hangú vallomása hangzik el szobrairól február utolsó szombat estéjén. Előre láthatóan márciusban ér véget a „Mécses" kulturális esték ez idei sorozata.


Hisszük, ezzel a programmal új fejezet kezdődhet személyes és gyülekezeti életünkben is. Mindenkit szeretettel várunk a Tokaji Református Egyházközség parókiájának alagsori helyiségében (Kossuth L. tér 9.) január és február szombatjain 17 órától. A programokról a következő e-mail címen lehet érdeklődni: potorlaci@axelero.hu és tudakozódni a www.tokaj.hu weboldalon.


Pótorné Jäger Krisztina

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ezek pedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontja ne töressék meg". Jn 19,36

Jn 19,31–42

A mi Urunk, Jézus Krisztus halála nem tévedés volt. Nem „üzemi baleset”. Isten előre kijelentett terve teljesedett be. 

tovább

5) „Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem…” (Zsoltárok 137)

AZ EMBER LEGNAGYOBB NYOMORÚSÁGA, hogy akkor kezdi el értékelni mindazt, amit kapott az Úrtól, életét, egészségét, szeretteit, munkáját, hitét, kultúráját, értékeit; – amikor az Úr azokat elveszi tőle.

tovább

LUKÁCS 24,44–49 - Gondoskodás

Vidéken élünk és van néhány állatunk. Amikor nem vagyunk otthon, férjem mindig ír egy listát az „állatápolónknak”, amire feljegyzi, hogy melyik állatnak mikor és milyen ennivalót kell adni, és hogy a távollétünkben mire kell még figyelni. 

tovább

2018. április 20.

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!” (Mk 10:46-47)

 

tovább

Sinka György: Seregeknek hatalmas...

Seregeknek hatalmas nagy királya,
Könyörgésem székedet megtalálja,
Mert szívemet sok bú állja,
Olyan bűntől, mint megterhelt gálya.

Ím előtted megaláztam magamat,
Földre hajtván szomorodott orcámat;
Halld meg, Atyám, csendes szómat,
Add meg szívből kívánt lelki jómat. 

tovább