Háromszáz presbiter úrvacsorázott Egerben

LIX. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Az Egervölgyi Egyházmegye új és újraválasztott presbiterei, gyülekezeti gondnokai és lelkipásztorai számára január 29-én, szombaton presbiteri konferenciát tartottak az egri református templomban. A templomot zsúfolásig megtöltötték az egyházmegye huszonöt anyaegyházközségéből és közel ötven szórványából érkezők. A kebelbeli gyülekezetekből megjelenteket s a vendégeket - köztük a zsinat elnökségét - dr. Kádár Zsolt esperes köszöntötte az istentisztelet kezdetén, melynek során dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hirdette az Igét a Máté 10,16 és következő igeversek alapján.

Hajdú László egyházmegyei főjegyző igeolvasását és imádságát követően a püspök igehirdetésében többek között szólt a presbiteri tisztségre való kiválasztás egyházunkban gyakorta fellelhető szép és jó hagyományáról, a gyülekezetek megbecsülését és szeretetét kifejező döntéséből fakadó felelősségteljes presbiteri szolgálatról. Kiemelte, hogy Jézus nem egy rövid időre hívja el tanítványait, így a presbiteri hivatás sem csupán az élet egy-egy szakaszára szól. Mint mondta: a világ figyel benneteket, számon kéri, hogy mit szóltok és mit tesztek. Napjainkban sokan kifinomult módszerekkel igyekeznek előbbre jutni az érvényesülés útjain. A presbiter azonban a krisztusi nyíltság és egyenesség embere, aki azért mer szembenézni megannyi ellenséggel, azért tudja és meri vállalni küldetését, mert maga a Jó Pásztor küldi el őt. Az ő felhatalmazottjaiként az ismert helyzet megfordítható: bátor juhokként kell megállni a gyáva farkasok között.


Az általános tisztújítás során most szolgálatba álló presbiterek Krisztussal és egymással való közösségének kifejezéseként együtt járultak az Úr asztalához részesedve a sákramentum áldásában, átérezve, hogy egyházunkban és gyülekezeteinkben a rájuk bízott feladatokat a krisztusi egység kötelékében lehet és kell végezni. Több mint háromszázan voltak, akik úrvacsoráztak, s magukba zárták e hatalmas közösség egységbe forrásának lélekemelő, sokáig emlékezetes élményét. Az úrvacsorás istentisztelet a Himnusz hangjai után a szolgálattevők áldásával ért véget.


Az istentiszteletet követő konferenciát Peterdi Béla, az Egervölgyi Egyházmegye gondnoka nyitotta meg. Első előadóként dr. Bölcskei Gusztáv püspök közvetlen hangon szólt a jelenlevőkhöz egyházunk életének és szolgálatának aktualitásairól. A 2006-os esztendő mozgalmas programjai közül kiemelte a magyar reformátusok világtalálkozójának eseményét, szólt az 56-os forradalom fél évszázados évfordulója kapcsán rendezendő egyházi alkalmakról. Iskoláink, kórházaink, szeretetintézményeink ügyét helyezte az egervölgyi presbiterek szívére, tudatva azt, hogy jelenleg milyen megszorítások nehezítik e fontos szolgálatokat végző intézményeink működését. A konferencia másik előadója, dr. Nagy Sándor főgondnok, a zsinat világi elnöke „A presbiter élete és szolgálata a Magyarországi Református Egyházban" témáról tartott nagy figyelemmel kísért előadást. Dr. Nagy Sándor a presbiteri tiszttel járó hitvalló, egymás terheit átvállaló, a szükséges áldozatok meghozatalától vissza nem riadó magatartást állította példaként a lelkipásztori munkát ezernyi módon segítő presbiterek elé.


A konferencián a Presbiteri Szövetség köszöntését Balla Tibor tiszteletbeli elnök tolmácsolta. Az egri gyülekezet, mint házigazda képviseletében Püski Imre, a gyülekezet gondnoka kért igei áldást a jelenlévőkre. Az istentiszteleten és a konferencián szép szolgálatot végzett a mezőkeresztesi férfiak kamarakórusa. Az egri templom bővítményeként a közelmúltban felépült Méliusz-teremben tartott szeretetvendégségen az egyházmegye látta el a terített asztal melegével a szokatlanul hideg idő miatt igencsak hideg templomban hosszú órákon át állhatatosan kitartó sokaságot.


(k. zs.)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék… Zsid 11,16

Zsid 11,8–22

„Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék” (16). Még a világ szemében is szégyent hoz a vallásra, amikor keményszívű, megátalkodott, változásra képtelen emberek hivatkoznak Istenre, mint az „ő” Istenükre. 

tovább

(10) „…törd össze a korsót…” (Jeremiás 19)

Jeruzsálem városának déli kapuját a Fazekasok kapujának is hívták, de Szemét-kapunak is nevezték, mert ezen a kapun át vitték le a város szemetét, így az összetört cserépdarabokat is, a Ben-Hinnóm völgyébe (1–2).

tovább

ZAKARIÁS 1,1-6 - Tanulni a történelemből

Szeretem a karácsonyi hagyományokat. A legjobb, ha minden úgy történik, ahogy mindig is szokott lenni. Eközben hamar átsiklok afölött, hogy régen sem volt minden mindig jó. 

tovább

2017. december 19. kedd

Mennyit érsz?

Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben. (1Kor 6,20)

 

tovább

H. M. R.:A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót 
hosszú estéken remegve lestem. 
Vártam nyílását azon a sok-sok 
felejthetetlen 
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel, 
úgy vártam, mikor fordul a zárja, 
mikor tárul fel, mikor ragyog fel 
a titkok fája. 
Ó, hogy csábított minden kis ága!

 

tovább