2007 a közösség éve - Az Egervölgyi Egyházmegye missziói programja

LX. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Az Egervölgyi Egyházmegye lelkipásztorainak és Missziói Bizottságának közössége 2007. január 8-án tanácskozott a 2007. esztendőben végzendő missziói programokról és szolgálatokról. Különös hangsúlyt ad a programok kialakításakor az egyházunk Zsinata által elhatározott teológiai és cselekvési terv, mely szerint ez az esztendő a közösség, a hívők közösségének, a magyarság közösségéne, s a világban élő keresztyének közösségének további építésére irányítja a figyelmet.

A tanácskozáson résztvevők átérezték annak felelősségét, hogy a Krisztusban való közösségért lehet és kell imádkoznunk, s ez a közösség arra szolgál, hogy hirdesse Isten dicsőségét, s ezzel együtt munkálja minden ember javát.

Az egyházmegye közössége az elmúlt évek tapasztalatai szerint kedvezően fogadta mindazokat az alkalmakat, melyek egyfelől az ünnepi hálaadás, másfelől a hitbeli elmélyülés és az egyházmegye szolgáló közösségének építését munkálta. A különböző alkalmakon (lelkészbeiktatás, hálaadás, csendes nap, presbiteri konferencia, hittanosok, konfirmandusok találkozója, kórustalálkozó, szórványgyülekezetek találkozója, lelkésztovábbképző alkalmak, lelkészcsaládok összejövetelei) szerzett tapasztalatok, mindazok az áldások, melyekben részesültünk, arra indítanak, hogy ami jó, azt megtartsuk, ami elérendő, azért tovább imádkozzunk és dolgozzunk.


A missziói program átgondolásakor a „mit", „hogyan", „mikor" és „kinek" kérdésekre keresve a választ a jelenlévők megállapították, hogy a gyülekezetekben élők hitének és közösségtudatának mélyítése a gyülekezettől még távolállók ébresztése, a szolgálatban különösképpen elöljárók megbecsülése kiemelt feladatunk és lehetőségünk.


A közösség építésének, az új liturgiai elemek keresésének és a gyülekezeti életbe való beépítésének új formáival próbáljuk még közelebb hozni azokat egymáshoz, akik Krisztusban hívőkké lettek, és vállalják a tanítványságból fakadó, másokért végzendő evangéliumi munkát. Ennek során részint templomi, részint a templomok falain kívül végbemenő közösségi alkalmakat szervezünk, jelezve azt is, hogy az egyház népe nem csak szűk területekre zártan lehet együtt, hanem nyitott a világ felé és felelőssége van a mindennapi emberi problémákat illetően. Több olyan alkalmat is szervezünk, amelyeknek határozott célja egyházunk, közelebbről egyházmegyénk bemutatása, bemutatkozása olyanok előtt, akik a keresztyénség, s különösképpen a református egyház múltjáról, tanításáról, küldetéséről, jelenéről keveset tudnak, viszont igénylik és várják az egyház megszólalását, közeledését.


Az egyházmegyei misszió területén a tartalmi kérdések hátterében hálaadással kell megemlékeznünk arról, hogy a misszió végzéséhez rendelkezésre állnak anyagi források is. Ezeknek körültekintő, átgondolt felhasználása és szétosztása a missziói és a gazdasági bizottság együttes feladata, mely igényli minden kebelbeli lelkipásztor és világi szolgálattevő tanácsát és a döntést elfogadó engedelmes közreműködését. A missziói keret egyben diakóniai célokat is szolgál, jelezve azt, hogy a szociális feszültségek mostani korszakában, amikor különösképpen a nyugalomba vonult szolgálattevők vagy a sokgyermekes lelkészcsaládok, netán az egyedül élők anyagi terhei egyre nehezednek, figyelnünk kell egymásra.


Különös gonddal és reménységgel tekintünk egyházmegyénk ifjúságára, a missziói magvetés terén. A hittanórákon túlmutató, közösséget formáló programok ötletet, pénzt, szolgálatot, áldozathozatalt igényelnek, de mindent meg kell tennünk azért, hogy a fogékony korban lévő ifjú életében, szívében, gondolataiban jelen legyen Isten Igéjének hatása.


A Missziói Bizottság tanácskozása során a missziói programot célcsoportok szerint próbálta meghatározni, figyelembe véve az életkori, érdeklődési és egyéb sajátosságokat. E szerint nem csak a közösség évében, hanem az egyházmegye hosszabb távú missziói munkálkodása során a következő célcsoportokra irányíthatjuk figyelmünket:


a./ gyermekek, konfirmandusok, ifjak


b./ gondnokok, presbiterek


c./ asszonykörök, szolgálatban aktív asszonyok


d./ szórványban élők


e./ veszélyeztetettek


f./ lelkészek és családjuk


g./ nyugdíjas lelkészek és lelkészözvegyek


h./ kórusok, kórustagok, gyülekezeti kulturális csoportok


Az Egervölgyi Egyházmegye kerületünk legkisebb egyházmegyéje, ahol a gyülekezetek nagy számban olyan térségekben élnek, ahol történelmileg nem a református tradíció és identitás határozza meg az ott élőket. Ez kihívás számunkra, mely Isten előtti elcsendesedésre indít, hogy megtaláljuk a tartalmi és a módszert illető missziói formát és gyakorlatot. Ebben az időben, amikor a tradicionális anya-egyházközségi formákban élő gyülekezetek létszámbeli csökkenését tapasztaljuk, komoly jelzést jelent az egyre több helyen megjelenő aktív református közösségek tenni akarása és az Ige utáni vágyakozása. Számtalan jelét látjuk annak, ahogyan a mi Urunk közösségeket hoz létre az egyházmegye szórványainak területén. Missziói szolgálatainknak tehát Isten közösséget munkáló gondviselésének nyomán kell haladnia. A közösség évében bízunk abban, hogy közös imádságainknak, szívünk és kezünk együttmunkálkodásának lesz értelme, megbecsült célja és lelki gyümölcsöket termő eredménye.


(k.zs.)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék… Zsid 11,16

Zsid 11,8–22

„Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék” (16). Még a világ szemében is szégyent hoz a vallásra, amikor keményszívű, megátalkodott, változásra képtelen emberek hivatkoznak Istenre, mint az „ő” Istenükre. 

tovább

(10) „…törd össze a korsót…” (Jeremiás 19)

Jeruzsálem városának déli kapuját a Fazekasok kapujának is hívták, de Szemét-kapunak is nevezték, mert ezen a kapun át vitték le a város szemetét, így az összetört cserépdarabokat is, a Ben-Hinnóm völgyébe (1–2).

tovább

ZAKARIÁS 1,1-6 - Tanulni a történelemből

Szeretem a karácsonyi hagyományokat. A legjobb, ha minden úgy történik, ahogy mindig is szokott lenni. Eközben hamar átsiklok afölött, hogy régen sem volt minden mindig jó. 

tovább

2017. december 19. kedd

Mennyit érsz?

Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben. (1Kor 6,20)

 

tovább

H. M. R.:A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót 
hosszú estéken remegve lestem. 
Vártam nyílását azon a sok-sok 
felejthetetlen 
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel, 
úgy vártam, mikor fordul a zárja, 
mikor tárul fel, mikor ragyog fel 
a titkok fája. 
Ó, hogy csábított minden kis ága!

 

tovább