Rendhagyó egervölgyi csendesnap Tibolddarócon

LX. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Tibolddaróc elég közel fekszik a 3.sz. főúthoz ahhoz, hogy könnyen meg lehessen közelíteni, és elég távol ahhoz, hogy teljes nyugalomban lehessen gyönyörködni a dimbes-dombos, jó bort termő tájban. Különösen igaz ez akkor, ha a csendesnap helyszíne a falu fölé emelkedő domb tetején egy kellemes teraszos panzió. Még mielőtt meghökkenne az olvasó: a panziót Pesti Ferenc gyógyszerész ajánlotta föl az egervölgyi lelkipásztori kar épülésére március 9-10-re.

Egy csendesnapot el lehet úgy képzelni, hogy emberek egy csoportja elvonul a világ elől és elmélkedik. Olyat is láttunk már, hogy értekezletszerű, előadásokat hallgató közösség van együtt. Mindkettőnek megvan a maga előnye. Ha fehér asztal mellett beszélgető lelkipásztorokra gondolunk, inkább úgy fogalmaznánk, hogy közös lelkészi szabadnapról van szó. Lehet azonban a különféle formákat ötvözni is.


A keret ugyanis egészen emberi: asztal mellett beszélgető csoportot láthatott volna az arra tévedő, a tartalom azonban klasszikus csendesnaphoz illően komoly volt.


Péntek délben ebéddel kezdődött a csendesnap, melyet áhítat követett: a Malakiás könyvéből vett textus alapján Papp Zsolt sályi lelkipásztor fogalmazott meg továbbgondolásra méltó kérdéseket. Az első előadást dr. Lackner Pál protestáns tábori püspök tartotta, „Misszió, bizonyságtétel és lelkigondozás a katonák között" címmel, majd „A Magyar Református Lelkészegyesület egyháztörténeti jelentősége és aktuális szolgálata" volt a téma, amelynek megismertetéséhez dr. Tóth Albertet, a Lelkészegyesület elnökét, és Szőnyi Tamást, a Lelkészegyesület titkárát hívták segítségül. Az előadásokkal kapcsolatban már a program meghirdetésekor nyilvánvalóvá tették, hogy lehetőség van a hallottak megbeszélésére. A közös vacsorát szintén egy kötetlenebb program követte, mely a „Tibolddaróci séta" címet kapta a programismertetőben.


A szombat szintén közös áhítattal kezdődött, melyet Pappné Szakács Zita, Tibolddaróc lelkipásztora tartott Malakiás könyvének 3. fejezete alapján. Ezt követően két órát tölthettek azzal az egervölgyi lelkipásztorok, hogy halljanak és beszélgessenek „Egyházkerületünk életéről és szolgálatának hangsúlyairól", melyet Csomós József püspök és Ábrám Tibor főgondnok tájékoztatása vezetett be. A csendesnapokon hallottakat zárásként dr. Kádár Zsolt esperes foglalta össze.


(a szerkesztőség)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Zsid 10,24

Zsid 10,19–39

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (39). Az ígéretnek is fokozatosan kellett alakot öltenie és beteljesednie. 

tovább

(1) „Menj el a fazekas házába…” (Jeremiás 18,1–12)

Gyönyörű példázat ez: JEREMIÁS A FAZEKASNÁL.

– 1. Isten kezében van ez a világ, saját népe és minden nép, az egész teremtett mindenség, ahogy a fazekas kezében van az agyag. Isten hívő népe ezt tudja. Ez a bizonyosság erőt ad és elveszi a félelmeket.

tovább

ÉZSAIÁS 65,16B-25 - Minden új!

Talán még fülünkben cseng a tegnapi könyörgő imádság: Isten szakítsa fel az eget és a kilátástalan helyzetet változtassa meg! Ma egészen más kép tárul elénk. Amit itt olvasunk, az Isten válaszának egy része a próféta könyörgésére.

tovább

2017. december 17. vasárnap

Hidak, melyeket Jézus épített - 2.

Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20,28)

 

tovább

Szabolcska Mihály: Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mit félne lelkünk?

 

 

tovább