Hálaadó istentisztelet Borsodgeszten

LX. évfolyam 3. szám / Egervölgyi Egyházmegye

Szeptember 2-án kis falunk és gyülekezetünk életében nagy esemény zajlott. A nagy vendégsereg azért jött össze távolról s közelről, hogy együtt adjunk hálát a templomunk fennállásának 100. évfordulója alkalmából.

Az egybegyűlteket Vályi Gábor gondnok úr és a helyi gyülekezet énekkara köszöntötte, majd az Egervölgyi egyházmegye esperese, dr. Kádár Zsolt hirdette az igét a 89. zsoltár alapján. Az igehirdetés után palástos lelkészek köszöntötték egy-egy igével a gyülekezetet. Ezt követően a Partiumból érkezett tasnádszarvadi testvérgyülekezet énekkara szolgált néhány énekkel, illetve Cseh Károly helyi születésű költő elszavalt két borsodgeszti ihletésű verset.


A gyülekezetről és az elmúlt száz évről a gyülekezet lelkipásztora számolt be:


„Falunk régi településhely volt s a honfoglaláskor a honfoglaló törzsek szállásbirtoka, majd az Örösúr nemzetség Geszti ágának lett birtoka, nevét 1292-ben említik először. A 17. századig meg is maradt a település a Geszti család kezében.


A korán reformátussá lett egyház népe birtokába vette és használta a középkori, Szent Mihályról nevezett templomot. 1634-ben már lelkésze is volt, de a török pusztítások miatt 1688-ban teljesen lakatlanná lett a falu. A település reformátusokkal települt újra, és ők újjáépítették a középkori templomot, melynek szentélye akkor még megvolt. 1746-ban 280 református és 3 katolikus személy lakott a településen. A templomon többször kellett javítási munkálatokat végezni, 1807-ben meghosszabbították, 1896-ban ismét a helyreállításán dolgoztak.


A templom további javításokat régisége és kicsinysége miatt nem érdemelt, ezért 1907-ben lebontották. De a régi toronynak a felét meghagyták, és ahhoz építették hozzá a Bogdán Illés által tervezett új templomot. A torony meghagyott falaira még négy méter magas falat raktak, így lett mára a torony 34 méter magas. Ezzel a magasságával és 500 ülőhelyes hajójával, amelyet boltozatos vakolt mennyezet zár le, kiemelkedik a falu látképéből.


Nevezetesebb események a 100 év alatt: A II. világháború alatt a román katonák sok sípot tönkretettek az orgonában. 1964-ben egy nyári éjszakán a vihar belecsapott a csillagba, és az lezuhant a földre. Néhány évvel később a torony tetején lévő gömb is annyira tönkrement, hogy varjak költöztek belé. Nagyobb renoválások 1965-ben és 1992-ben történtek.


1907-ben keresztelő: 24, esküvő: 6, temetés: 20. 2007-ben keresztelő: 0, esküvő: 0, temetés: 5.


Templomunk szószékét még 1897-ben készítették, és a régi templomból hozták át az újba. Orgonáját Angster József építette 1912-ben. Három harang lakik a toronyban. Említésre méltó a szépen faragott márvány úrasztala, amit egy özvegyasszony négy ökör áráért készítetett a gyülekezet számára 1908-ban. Meg kell említeni a faragott padvégeket és a bejárati ajtók melletti szőlőfürtökkel ékesített oszlopdíszeket, amelyek a falu szőlőművességére utalnak.


Templomunk igényes belső és külső kialakításával az elődök őszinte és szívbeli ragaszkodását hirdeti egyházukhoz. A jelent és a jövőt elszakíthatatlan szál fűzi a múlthoz, erről tesz bizonyságot ez a templom, amely a gyülekezet hitéből áll, és tartatott meg az elmúlt 100 év során."


A beszámoló után hittanos gyerekek mondtak verset, amelyet harsányi énekkar énekei követtek.


Az áldás és a Himnusz elhangzása után szeretetvendégséggel folytatódott a délután a templomudvaron, hogy lelki feltöltődés után testileg is megtöltődjünk. Hálás szívvel köszönjük azoknak a testvéreinknek, akik e testi táplálék elkészítésében (vacsora és sütemény) segítségünkre voltak, és azoknak is, akik abban segítettek, hogy minden ékesen és szépen menjen végbe.


De legfőképpen dicsőség a Szentháromság egy örök Istennek, aki megáldotta, széppé és emlékezetessé tette ünnepünket.


Prókai Árpád lelkipásztor

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék… Zsid 11,16

Zsid 11,8–22

„Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék” (16). Még a világ szemében is szégyent hoz a vallásra, amikor keményszívű, megátalkodott, változásra képtelen emberek hivatkoznak Istenre, mint az „ő” Istenükre. 

tovább

(10) „…törd össze a korsót…” (Jeremiás 19)

Jeruzsálem városának déli kapuját a Fazekasok kapujának is hívták, de Szemét-kapunak is nevezték, mert ezen a kapun át vitték le a város szemetét, így az összetört cserépdarabokat is, a Ben-Hinnóm völgyébe (1–2).

tovább

ZAKARIÁS 1,1-6 - Tanulni a történelemből

Szeretem a karácsonyi hagyományokat. A legjobb, ha minden úgy történik, ahogy mindig is szokott lenni. Eközben hamar átsiklok afölött, hogy régen sem volt minden mindig jó. 

tovább

2017. december 19. kedd

Mennyit érsz?

Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben. (1Kor 6,20)

 

tovább

H. M. R.:A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót 
hosszú estéken remegve lestem. 
Vártam nyílását azon a sok-sok 
felejthetetlen 
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel, 
úgy vártam, mikor fordul a zárja, 
mikor tárul fel, mikor ragyog fel 
a titkok fája. 
Ó, hogy csábított minden kis ága!

 

tovább